Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-22 / 42. szám

6 oldal. frrttOLCSIHIB LtP '934 február hó 22. M. kir. rendőrség nyiregyházi kapitánys ága. 25/2/1934. szám. Hirdetmény A m. kir. Belügyminisztérium rendelete értelmében minden nyiregyházi és vidéken lakó vagy tartózkodó egyén, ki 1916. év­ben született és ez év folyamán 18. életévét betölti, ezen körül­ményt köteles lett volna 1934. január 31-íg a rendőri bejelentő hivatalnak bejelenteni. Felhívom mindazokat, kik ezen kötelezettségüknek eddig eleget nem tettek, hogy a rendőri be jelentő hivatalban, tekintet nél­kül arra, hogy már bevoltak-e jelentve vagy sem a 18 ik élet­évük betöltését e hó végéig annyival is inkább jelentsék be, mert ellenkező esetben ugy el­lenük, mint lakásadóik ellen a kihágási eljárást haladéktalanul folyamatba teszem. Nyíregyháza, 1934. február 19. Dr. Kiss, m kir. rendőrfőtanácsos, 2 a kapitányság vezetője. K. 2601—1934. Hirdetmény A hadirokkant törvény vég­rehajtása során az érdekelteket az alábbi rendelkezésekről érte­sítem : Mindazon özvegyeket, akik a háború következtében meghalt férjükkel a hadiszolgálat meg­szűnését követő 1 éven tul, de 2 éven belül kötöttek házassá­got, továbbá volt szolgálaton kí­vüli viszonybeli tisztek, volt csendőrök és volt méneskariak, ha utóbb nem a hivatásos állo­mányban szolgálva rokkantak meg, végül a haboru alatt meg­rokkant oly személyek, kik utóbb a hivatásos állományban is szol­gáltak, de onnan ellátás nélkül bocsáttattak el, ha eddig ellátást nem kaptak, igényűknek meg­állapítását f. évi junius hó 30­ig okmányaikkal felszerelt kér­vényeikben a hadigondozó bi­zottságnál (Városháza, emelet 31. se. szoba) kérhetik. Az előző bekezdésben nem tartozó újonnan jelentkezők nem kaphatnak hadigondozási ellá­tást, azonban hadigondozotti mi­nőségüknek járadéknélküli elis­merését a hadigondozó bizott­ságnál kérhetik, ha az elisme­réshez fontos érdekük fűződik. A járadék megváltásban vég­kielégítésben részesült hadirok­kantak és hadiözvegyek a hadi­rokkant törvényben biztosított kedvezményeket csak akkor igé­nyelhetik, hogyha erre való'igé­nyeiket okmányokkal felszerel­ten a hadigondozó bizottságnál i évi március 31-ig bejelentik. Ugyancsak f. évi március hó 31-ig kötelesek jelentkezni a hadigondozó bizottságnál azok a járadék ellátás nélkül hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, akik továbbra is használni akarják a hadirokkant stb. cimet. A cimhasználat meg­engedése kérdésében a hadi gondozó bizottság véghatározat­tal dönt. A kereskedelmi és ipari ked­vezmények, illetőleg jogosítvá­nyok birtokosai és igénylői kö­telesek 1934. március hó 31-ig fényképpel ellátott hadigondo­zási igazolványt beszerezni nyil­vántartó hatóságuktól, mert f. évi május 1-től jogosultságukat és személyazonosságukat a ha­tósági ellenőrző közegek előtt csak ily arcképes igazolvánnyal igazolhatják. Azok a cégek és iparüzők, amelyek, illetőleg akik eddig engedély alapján, vagy anélkül hadigondozotti minőségre utaló szöveget, vagy megjelölést hasz­náltak, kötelesek 1934. március 31-íg ezt közvetlenül a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr­hoz bejelenteni és engedélyt kérni. A hadirokkant törvény vég­rehajtási utasítása értelmében a hadigondozottak lakóhelyükben történt változást nemcsak a m. kir. központi illetményhivatal­nál, de a rég! és uj nyilvántartó hatóságnál is kötelesek beje­lenteni. Felhivomaz érdekelteket, hogy esetleg szükségessé vált bejelen­téseiket a fentebb közölt határ­időig okvetlenül teljesítsék, ne­hogy annak elmulasztása által károsodás érje őket. Minden a hadigondozottakra vonatkozó vonatkozó ügyben a közig, tanácsnok (Városháza, emelet 31. sz. szoba) ad felvilá­gositást. Nyíregyháza, 1934. febr. hó 6-án. Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. 752-2 Nyíregyháza megyei város polgármestere. K. 2676-1934. Hirdetmény A veszettség által okozott nagy veszteségek megelőzése ér­dekében az 1928. évi XIX. t. c. 1. §-a alapjáa a következőket rendelem : 1. Az állatok őrzésével fog­lalkozó egyének (pásztorok, kon­dások, juhászok, csikósok stb) kötelesek a birtokukban levő összes három hónaposnál idő­sebb ebeiket, tekintet nélkül arra, hogy azok közül melyiket használják állatok őrzésére ha­tósági (községi, kör, városi, já­rási) m. kir. állatorvossal éven­ként legkésőbb március l-ig ve­szettség elleL. beoltani és az ol­tás megtörténtét az oltó állat­orvos igazolványával az oltást követő három nap alatt a helyi hatósági állategészségügyi ható­ságnál igazolni. 2. Azoknak az ebeknek a ve­szettség elleni védőoltását, ame­lyeknek birtokosaik a fent jel­zett haláridőig önként be nem oltatják és az oltás megtörtén tét nem igazolták, az 1928. évi XIX. t. c, 39. § ának 8. pontja alapján az ebbirtokosok költsé­gére fogom elrendelni. 3. Beoltandó az évközben be­szerzett és be nem oltott eb a beszerzést követő két héten be lül, valamint az oltott ebeknek megtartott szaporulata is a há­rom hónapos kor betöltése után. 4. Az oltásból felmerülő költ­ségek, úgymint az oltóanyag ára és az oltás költsége az eb bir­tokosát terhelik. Az állatorvos az oltásért a magángyakorlat után megállapított dijakat szá­mithatja fel. Az ebbirtokosok a felmerült költségeknek (az eb­adóalapból való megtérítését az I. fokú állategészségügyi rendőri hatóság utián kérhetik. 5. A kötelezőleg oltandó ebek­nek birtokosa köteles az évköz ben beállott változást, u. m.: a) ujabb beszerzését és az ol tott ebek szaporulatát oltás vé­gett, b) az oltott ebeknek elhullá­sát, leölését, vagy c) ha az eb az oltást követő egy éven belül elajándékozás, eladás, csere stb. folytán gazdát cserél, a városi, vagy városi m. kir. állatorvoshoz bejelenteni. 6. Ha az oltott eb más köz­ségbe (városba) kerül s állatok őrzésére használtatik, ugy ezen községben az állat áthozatala bejelentendő és állatorvosi bi­zonyítvánnyal veszettség ellen oltott volta igazolandó. 1. Amennyiben a cselekmény, vagy mulasztás súlyosabb bün­tető rendelkezések alá nem esik' s jelen rendeletbe ütköző és az 1928. evi XIX. t. c. 100. §-a szerint minősülő kihágást követ el és 600 P ig terjedő pénzbün­tetéssel büntetendő az, a) aki a beoltásra kötelezett ebet az oltástól elvonja, b) aki a beoltásra kötelezett ebét beoltásre be nem jelenti, c) aki be nem oltott ebet ál­latok őrzésére használ, d) aki a 6. pontban előirt vál­tozást be nem jelenli. Nyiregykáza, 1934. február 18. Bárány Sándor s. k. 788 m. kir. főállatorvos. A nyírbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. 614—1934. tk. szám. Árverési hirdetmény és árverési feltételen. Nyírbátori Takarékpénztár rt. végrehejtatónak, Schőnfeld Pin­kász és neje Hercz Helén végre­hajtást szenvedők ellen 165 ar. P. tőke és jár. erejéig indított vég­rehajtási ügyében a tkvi hatóság a Nyírbátor és Vidéke Hitelszö­vetkezet nyírbátori bej. cég utó ajánlata következtében az 1908. XLI. t. c. 27. § a értelmében ujabb árverést rendel el 165 ar. P. tőkekövetelés, ennek 1932 ok­tóber 17 napjától járó 8 százalé­kos kamata 4 P. 45 f. óvási, egy­harmad százalék váltódij és 84 P. 75 f. megállapított per és végre­hajtási költség, valamint a csat­lakozottaknak kimondott Nyírvi­déki Agrár Takarékpénztár r.-t, 160 P., Fried Mór 870 P. töke­követelés és jár. behajtása végett. A nyírbátori kir. járásbíróság területén fekvő és Nyiibátor köz ségben lévő a nvirbátori 673. sz. tkvi betétben VII. 2 3. sorsz. 1939—1. 1337—3. hrsz. alatti házas belsőség Schőnfeld Pinkász­né Hercz Helén nevén álló 1/12 ed részére 1870 P kikiáltási árban, mint utóajánlati becsértékben. A telekkönyvi hatóság az ár­verésnek a tkvi hatóság hivataSo« helyiségében megtartására 1934 évi március hó 8. napjának d. e. 8 óráját tűzi ki és az árverést feltételeket a következőkép álla­pítja meg: 1. Az árverés alá eső illetősé­get a kikiáltási árnál alacsonyabb árban eladni nem lehet. Az utó­ajánlat akkor is kötelező ha az ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent. Ha az árverésen az utó­ajánlatnál nagyobb Ígéretet nem tesznek az ingatlant az ajánlattévő által megvettnek kell tekinteni. Az ujabb árverés költségeit a vevő az ígért vételáron felül köteles fizetni 2. Az árverezni kívánók tartoz­nak a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél le­tenni és az árverési feltételeket aláírni. Nyírbátor, 1934. január 24, Dr. Kertész sk, kir. jbtró. A kiadmány hiteléül: 793 Vozáry, ír. s.-tiszt MOZI VÁROSI MOZGÓ A Zöldméreg nagy sikere miatt prolongálva A hatalmas érdéklődésre való tekintettel a városi mozi szerda és csütörtökre prolongálta a Zöld méreg cimü filmet, amelynél iz­galmasabb film még nem került vászonra. Ugyanezzel !a filmmel kerül bemutatásra az Alibi cimü bünügyi történet, amely egymaga is egy egész előadást betöltő filnv darab. Éppen a két film hosszúságára való tekintettel az előadások há­romnegyed 5, 7 és egynegyed 10; órakor kezdődnek. A film előre láthatólag telt házak előtt fog be­mutatóra kerülni, mert az előző előadásokon is igen sokan men­tek el a pénztártól jegy nélkül Apróhirdetések 10 szóig 80 fillér, minden további sső 8 fillér, állást keresőknek 10 szóig 69 fillér, minden további szó 6 fillér. Különálló három utcai szobás kom­fortos, három udvari szobás lakás tó­adó. Szinházutca huszonnégy. Házmesternek alkalmaznék gyermek­telen házaspart Cim a kiadóban 727-® Rendes föznl tudó mindenes szakács­nőt hosszú bizonyítványokkal elsejére keresek, Bessenyei-ter 9. 7yl-2 Debreceni u ca 59 számú ház május 1-ére kiadó Érdeklődni Vármegyeháza 30, számú szoba, 789-2 Három szoba, előszoba, fürdőszobái különálló lakás mellékhelyiségekkel má­jus l-re kiadó. É deklódni lehet Luther­ház A épület III. e. 4. 786 Két különbrjáratu utcai szoba bútor­ral vagy anélkül azonnal kiadó. Cim az Uj ságboltban. 5! Háromszobás különálló haz május elsejére olc=ón kiadó Cim a kiadóban. 783? A szerkesztésért felelős : Dr. OARAY GYULA A kiadásért felelős: a Szabolcsi Hirlap Lapkiadó Betéti Társaság, Kovách B. és Társai kiadótulajdonos. Kéziratokat nem órziink meg és nem adunk vissza. Nyomatott a Merkúr könyvnyomdában Nyiregylwa, Bercsény-utca 3. szám

Next

/
Thumbnails
Contents