Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-16 / 11. szám

2 oldal. smoicsiHiByp 1933. január hé 16. A Rotary Club a szív akadémiája Budapesti, debreceni, szegedi, szolnoki, miskolci rotaryánusok a nyiregyházi Rotary alakulásán Szohor Pál a nyiregyházi komisszárius Tegnap délben, a városháza kistermében megalakult a nyíregyházi Rotary Club, amely tizennegyedik az országban. Az alakuló gyűlésre tiz budapesti, hét debreceni, öt miskolci, egy szolnoki, egy szegedi rotaryánus jött el. A hódmezővásárhelyi Club levélben küldötte üdvözletét, az európai választmány titkársága Zürichből táviratban köszöntötte a világszervezet legifjabb alakulását. Az alakuló ülésen — amelyen megjelent Mikecz Ödön dr, fő ispán is — sorra felvonultak a küldöttek Hegedűs Lóránt -országos főkomisszárius vezetésével, Ripka Ferenc volt székesfővárosi főpolgármester, felsőházi tag, Éber Antal dr., Nyíregyháza 'város országgyűlési képviselője, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész, dr. Kuncz Ödön a Pázmány Péter tudományegyetem jogi karának dékánja, Burghard-Bélaváry Rezső ny, miniszteri tanácsos, az Egyesült] Gőzmalom r.-t. vezérigazgatója, Orphanidesz János, a Ganz-gyár elnöke Hantos Elemér ny. államtitkár, Metzner Jenő a Moktár vezérigazgatója, Tormay Béla a Postatakarékpénztár vezérigazgatója. A debreceniek küldöttségét Radó Rezső kamarai titkár vezette, a miskolci rotariánusok élén Teleszky Pál kir. közjegyző jött át. A Rotary-mozgalom jelentősége Az alakuló gyűlésen Hegedűs Lóránt főkomisszárius rendkívül érdekes megnyitójában ismertette a Rotary mozgalom keletkezését, célját. P. Harris chicagói ügyvéd indította meg ezelőtt 28 évvel a Rotary mozgalmat. Az volt a célja, hogy i azokat az embereket, akik egy egy foglalkozási [ágban a legkülönbek, egybegyűjti, hogy erősitse a club élettel az etikus életfelfogást, azt, hogy teljes mértékben foglalkozásunknak kell élnünk, szeretnünk kell a más fogIalkozásbeli embertársakat és önzetlenül szolgálnunk kell a köz érdeket a magánérdek felett. A mozgalom gyorsan terjedt világszerte és ma már több mit 3000 clubja van. Magyar szempontból a Rotary, a „Forgó Kerék" mozgalomnak rendkívüli jelentősége van, mert a magyar igazsággal minden nemzet nagyobb városában a társadalom központjába nyomulhatunk be, ami minden diplomáciánál többet ér. A Rotary szabályok szerint joga van a tagoknak bármely országban a clubokban előadást tartani és kötelessége országának állapotáról beszélni. Minthogy pedig a Rotary tag csak igazat mondhat, fel kell hogy tárja Trianon igazságtalanságát. Ma már eloszlottak azok az aggodalmak, amelyek fe lekezeti és politikai szempontból felmerültek. Kétségtelen, hogy az olasz fascio éppen a rotaryanusokban nyerte legerősebb tárna szát a titkos társulatok ellen való harcában és az olasz királyi ház ház tagjai Rotary tagok. A pápa a püspökökre bizta, hogy a be lépés kérdésében állást foglaljanak és a külföldön van olyan Club, ahol a püspök a komisszárius. A magyar püspöki karban Mikes szombathelyi püspök örömmel üdvözölte a mozgalmat, A „Forgó Kerék" mozgalomban minden forog, évenként változnak a vezetők is. A fontos a megjelölt napon valő összejövetel, amelyet a főkomisszárius inspiciálássai ellenőriz. Nyíregyházán nagy kulturszomjuság van Nyíregyházán azt a száz dollárt, amelyet a központnak Chicagóba be kell küldeni, Éber Antal dr. tette le, amiért hálás köszönetet mond. Itt, ebben a városban a Ref. Nőegylet estjén látta, hogy milyen kulturszomjuság van, milyen hatalmas intellektuális erő van, itt nagy jelentőségű a Rotáry Club munkássága és idegenforgalmi szempontból is javára lesz a városnak. Nyíregyháza most már ^bejut a világ Rotary szervezetei előtt ismert könyvbe. Hegedűs kifejtette, hogy Széchenyi volt az első rotaryánus, * amikor — amint a bécsi kémjelentésekből olvassa — Wesselényi báróval „Erénykör^-t akart alakítani, ö érezte, hogy a magyar faj nagy hibája, hogy gyenge benne a szivkultura. Ma is érezzük azt, amikor látjuk, hogy a mi nemzedékünk és a felnövekvő ifjúság között szakadék tátong, amely elpusztulással fenyegeti a nemzetet, ha át nem hidaljuk a sziv szavára hallgatva, szeretettel. Erre nevelnek a Rotary Clubok, amelyek valóságos szívakadémiák. Megalakul a Rotary Az ülésen megjelentek ezután kimondották, hogy megalakítják a nyiregyházi Rotary Clubot, amelynek egyelőre 23 tagja van. Ezeket a tagokat meghívták s ők fogják lassanként kiegészíteni a Clubbot a szerda este a Koronában tarta idó összejöveteleken. Elnökké: Szohor Pált, titkárrá Kovách Máté reálgimnáziumi tanárt, alelnökökkén Szoller Aladárt, a Nemzeti Bank nyiregyházi fiókjának főnökét és Szesztay András vm. h. főügyészt, gazdának Baruch Jenő mérnököt, gyárigazgatót választották meg, majd hét tagu bizottságot alakítottak. Az így megalakult Nyiregyházi Rotaryt a főváros nevében Ripka Ferenc köszöntötte abban a biztos hitben, hogy a Hegedűs Lóránd által elültetett palánta a nyírségi televényben világot és gyümölcsöt hoz hazánk javára. Majd sorra szólaltak fel a miskolci, deb receni, szolnoki, szegedi küldöttek, akik mind meggyőző erővel hirdették a rottariánus eszme tisztító tüzébe vetett hitet. A vidékiek egy egy nemzeti szinü clufzászlót adtak át Szohor Pál komiszáriusnak. Nagy figyelmet keltett Kuncz Ödön dr. egyetemi dékán felszólalása, aki kifejtette, hogya.rotariánizmus azt, ami ma fantom, az egyes foglalkozások etikai ideáljának megvalósítását, ennek az etikának az egyén cselekvéseiben való kijegecesedésével, el fogja érni. Az üdvözléseket Szohor Pál elnök köszönte meg. Azt a zászlót, amelyet Hegedűs Lóránt adott a kezünkbe, — mondotta — magasan lobogtatjuk. Indítványára a nyiregyházi Rotary táviratban köszöntötte a zürichi európai központot. Az alakuló ülés után ebéd volt, amelyen a rotaryánus kiküldöttek és a nyiregyházi tagok vettek részt. Barta Sándor 34 éves nyíregyházi napszámos 22 év óta keresi .édesanyját Születése után édesanyja lelencbe adta és ott elhagyta Most újra vándorútra kél és bejárja Erdélyt anyja után, aki állítólag ott született Hatalmas termftü, szomorú arcú fiatalemberrel találkoztunk a nyiregyházi állomás harmadik osztályú váró ermében Két kis vulkán bőrönd voh a kezében, amikor a portás kiabál ta a debreceni vonathoz a beszállást. A nagyutra induló szép száll férfi zokogva vett búcsút a barátjától Munkatársunk ugyanabba a fülkebe szált és Debrecenig utazva, Barta Sándor elmondotta szomorú sorstragédiáját. Barta Sándor tragédiája kikívánkozik még a mai idők szomorú sorstragédiája közül is. — Nem találom nyugalmamat seholsem — mondotta. Nagy okom van arra, hogy vándorúira kelek, mert még nem láttam soha édesanyámat. — 1900 ban születtem Budapesten az anyám nevén akit Barta Margitnak hívtak. Anyám akiről azt sem tudom hogy kicsoda-micsoda, születésem után menhelybe adott, ahonnan Nyír egyházára helyeztek ki. Itt nevelkedtem 12 éves koromig egy kőműves családnál Innen aztán tanoncnak mentem Kövér bádogoshoz, aki a harctéren szerzett betegségében a háború után halt m.g. Amikora világ háború kitört, felszöktem egy katonavonatra és kikerültem a tiroli frontra. Itt puskát nyomtak a kezembe Sebesülve Nyíregyházára hoztak vissza. 1921 óta állandóan keresi édesanyját szegény Barta SánVÁROSI MOZGÓ Ma, hétfőn utoljára AZ ELLOPOTT SZERDA Kedden, csak 1 napig Láthatatlan gá rda Előadások 5, 7, 9 órakor. dor. A menhelyen megmondták neki akkoriban, hogy van neki egy nénje, akit Rózának hívnak és egy bátyja Jenő. Ennyit tud a véreiről mindössze. Nem találja őket, hiába köröztette a pesti lapokban, a rádióban, hiába gyalogolt már annyi sokezer kilométert az országban, hogy tűvé tegye azokat a helyeket ahol őket felfedezni véli. — Csak egy percre szeretném látni anyám arcát, — mondja megindultan. Elmondja, hogy újra kezébe •ette a vándorbotot és végigkutatja Erdélyt, Biharmegyét, ahol állítólag édesanyja született Hiába ír az ottani anyakönyvi hivataloknak, a román hatóságok nem válaszolnak. Térkép után vé^ig fog menni faluról falura Rengeteg viszontagságon átment már az édesanyja keresése közben. Hat évig járta az országot egy vándorcirkusszal mint profibirkozd és üresperceiben anyját kereste minden városban. Az elmúlt évben 2800 kilométert gyalogolt édesanyja után Sokáig élt a híres Angyalföldön, hátha csak meglátja az anyját. Minden kísérlete hiábavaló volt eddig. Kétségbeesetten tért vissza két évvel ezelőtt Nyíregyházára, ahol azóta napszámból tengette életét. Dolgozott, ha volt mit és a napszám szűkös fillérjeit összespórolta, hogy újra útra kelhessen anyja keresésére. Debrecenbe érve Barta Sándor pillanatok alatt eltűnt, ment maga sem tudja, hova merre. Aki ennyit szenved az anyjáért, az megérdemelné, hogy legalább egyszer megláthassa az anyját s keblére borúivá megsimogassa ősz haját. Olcsó hazvételhez segíti a Szabolcsi Hírlap apró hirdetése. Kiadóhivatal Bethlen-utca 1. Telefon 77.