Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-12 / 8. szám
6. oldal. frnrcoicsi hib up 934 iat-Már hó 12. §PQ8?T • • Ötvenezer aktiv tornász vonul fel májusban Budapesten Az 1934. évi tornászvilágbajnokság közelgő terminusa folytán a MOTESz propaganda és társadalmi bizottsága vitéz Martsekényi Imre és dr. Hüttl Károly fővárosi bizottsági tagok vezérletével megkezdte a legerőteljesebb munkát. Ennek biztosítására gróf Teleki Sándor, a Szövetség elnöke sajtóteára hivta meg a magyar sporttársadalom és ujságiró kar vezéregyéniségeit a Nemzeti Kaszinó termeibe. A házigazda, gr. Teleki Sándor szívélyesen üdvözölte a megjelent vendégeit, ezután vitéz Martsekényi Imre szólalt fel, majd Tóth István alelnök, Bély Miklós, az Ifjúsági Testnevelési Kongresszus főtitkára, Soós Géza a Szövetség íőtitkára beszéltek. Soós Géza kijelentette, hogy 50.000 főnyi aktiv tornászra lehet számítani a nagy felvonuláson. A felvonulások után Kelemen Kornél, majd Szendy Károly fővárosi tanácsnok beszéltek még lelkesítőn. Bridgeblock kapható a SZABOLCSI HÍRLAP kiadóhivatalában, Bethlen-utca 1, szám. Telefon 77. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Tk. 21563—1933. szám. Árverési hirdetmény kivonat. Rakamazi Takarékpénztár r. t. rakamazi bej. cég végrehajtatónak Ling Frigyes és neje Melich Er zsébet és Melich Péter rakamazi lakosok végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében a telekkönyvi ha óság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-e, 144., 146. és 147. §§. értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 495 P tőkekövetelés, ennek 1932. évi október hó 26. napjától járó 6 százalék kamata, egyharmad százalék váltódij, 6 P 10 fill. óvási, 55 P 80 fill. eddig megállapított 26 P 20 fill. költség behejtása végett, a nyíregyházi kir. járásbrióság területén levő, Rakamaz községben fekvő s a rakamazi 1562. számú telekkönyvi betétben A. kereszt 2. sor 765 — 1. hrsz. alatt felvett 582 négyszögöl területü, a Beltelekbeu lekvő Ling Frigyes és neje Melich Erzsébet tulajdonát képező szántóra 800 P ki kiáltási árban, a rakamazi 696. számú telek könyvi betétben A. kereszt I. sor. 1564. hrsz. alatt felvett 605 négyszögöl területü, a Szérűskertek dűlőben fekvő Melich Péter tulajdonát képező szántóra 242 P kikiáltási árban, a rakamazi 2067. számú telekköm vi betétben A. kereszt I. sor 5156-27. hrsz. alatt felvett 1485 négyszögöl területü, a Felsőberek dűlőben fekvő legelőnek Melich Péter és Ling Frigyesné szül. Melich Erzsébet tulajdonát képező 3455 5940-ed részére 74 P 20 f. kikiáltási árban, a rakamazi 2303. számú telek könyvi betétben A. kereszt 1 sorszám alatt felvett az 5. sz. betét A. lapján bevezetett közös erdőbői járó 2433-285. 753-ad rész illetőségből Ling Frigyes és neje tulajdonát képező 1033-285. 753ad rész illetőségre 413 P 20 f. kikiáltási áiban, a rakamazi 1974. sz. telekkönyvi betétben A. kereszt I. sorszám alatt felvett az 5. sz. betét A lapjan bevezetett közös erdőből jáió és Melich Péter tulajdonát képező 811 285 753-ad rész illetőségre 324 P 40 f. kikiáltási árban, az ugyanezen bététben A. kereszt 2. sorszám alatt felvett s az 5. sz betét A. lapján bevezetett hözös erdőből járó és Melich Péter tulajdonát képező 473 285753ad rész illetőségre 189 P 20 fill. kikiáltási árbin. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Rakamaz községházánál megtartására 1934. évi január hó 29. napjának délelőtt 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t. c. 150. §-a alapján a következőkép állapítja meg: 1. Az áiverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XL1. t. c. 26. § ) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (1881. LX. t. c. 147, 150. 170. §§. 1908. XLI. t. c. 21. §.) Nyíregyháza, 1933. szept. 20. Dr. Klusch, sk. jbiró. A kiadmány hiteléül: 130 Benedek, kiadó. 1932—1933. K. szám. Árverési hirdetmény. Nyírtura község (Szatolcsmegye) 1500 kat. h. kilevő vadászterületének vadászati jogát 1934. február hó 5-én délelőtt 9 órakor a községházánál megtartandó nyilvános árverésen 1934. február 1-én kezdő 10 egymásután következő évre a legtöbbet ígérőnek bérbeadja. Kikiálltási ár 150 pengő. Bánatpénz 15 pengő. Vadállomány nyul, fácán, fogoly. Az árverési feltételek a hivatalos órák allatt megtekinthetők a községházán, illetve 1 pengő előzetes beküldése ellenében sokszorosított példányt küldünk. Nyírtura, 1934. január 9. 124 Elöljáróság, Téli Divatlapújdonságok érkeztek az UJSÁGBOLTBA Apróhirdetések 10 szóig 80 fillér, minden további sió 8 fillér, állást keresőknek 10 szóig 6» fillér, minden további szó 6 fillér. Egy külön bejáratú elegánsan bútorozott uhai szoba kiadó István utca t. sz. 129 Kere-ek május elsejére két szoba fűrdó-zobás lukast. Cim a kiadóban. i'25-* Megbizható > lónvdoru mindenes főzőleanyt kere ek vidékre Csaki< jó bizonyítvánnyal jelentkezé-s péntek dé után 4— i-ig Deák Ferenc u ca 61. 12$ Intelligens német kisasszonyt keresek l'i éves ki-lányomhoz dclutan 4 tói 8 ig. Ajánlat kat az Ujságbolt, v^gy a kiidóhivatal továbbit .Megbírható" jelibe ala t. rt .zcrucsziesen teieiOs . Dr. OARAY GYULA A kiadásért felelós : a Szabolcsi Hirlap Lapkiadó Betéti Társaság, Kovach B. és Társai kiadótulajdonos. Kéziratokat nem órziink meg és nem adunk vissza I Nyomatott a *er»ur »ónyvny»iinl»t>««» Nylrcgytuua, Befeséay-utea 3. szám MEZOGAZPASAG Néhány szó a téli gyümölcsfaápolás és permetezésről A gyümölcsfák gondozása télen át sem szünetel, ellenkezőleg, ezek végrehajtására ez a legalkalmasabb idő, mert igen sok munka máskor, mint télen el sem végezhető. A hideg csökkenésével nyugodtan hozzáfoghatunk a fák ritkításához, majd a tisztogatás elvégzése után, fagymentes időben a permetezéshez. Mindezen munkákkal addig kell végeznünk, mig a fák ki nem le veleznek, tehát amig a téliálmukat alusszák. A téli metszési, tisztogatási és permetezési alapmunkák végrehajtása igaz: még nem biztosítja a teljes sikert, de megkönnyíti és eredményesebbé teszi a nyári védekezési munkálatokat. Ezek együttesen féregmentessé tehetik a gyümölcsöt, de csak az egyik szezonmunka elvégzése sohasem járhat a kívánt eredménynyel. Télen kell végrehajtanunk az erősebb metszéseket, ugyanakkor lehet legeredményesebben elpusztítani a gyümölcsfán rejtőző férgek légióit is. Tavaszt hirdető lombfakadáskor ezzel már megkéstünk, mert téli szállásukat elhagyva bottal üthejük nyomukat. Ha az időjárás a szabadban való foglalatosságot megengedi, akkor haladéktalanul fogjunk az idősebb gyümölcsfák ritkításához, a beteg agrészek eltávolításához, keieszibenövő ágak, csonkok s szárazgalyak kimetszéséhez, éles füresszei s késsel ugy, hogy munkánk nyomán tarisznya akasztók, köcsögtartók ne maradjanak. El ne felejtsük a sebeket gyógvkátránnyal gondosan bevonni, nem különben a rovarkárt szenvedett törzs vagy ágrészek lekezeléséről, esetleg kiinetszéséről sem. Szuvaktól erősen megtámadott részek lefürészelését ne sajnáljuk, mert azokat egészségessé varázsolni ugy sem lehet, viszont elfertőzhetik a gyümölcsös többi fáit is. Idősebb fáknál a koronában nőtt fattyuhajtásokra semmi szük ség nincs, azért ezeket a sarj hajtásokkal egyetemben gondolkodás nélkül eltávolítjuk. Különösen ez utóbbiak képezik féltő gondoskodásunkat azon téves elgondolás alapján, hogy arra pótlásául a fának szüksége van. A gondozatlan s sarjakkal borított fa valóban szánalomra méltó külsővel bír, ezt legtöbb helyen meg sem kísérelik megmenteni, ellenkezőleg, pusztulni hagyják azzal, hogy tövéből nőtt sarjakat meghagyják azért, hogy azokból fiatal nevelődjön. Ezekből a gazmódjára burjánozó vadhajtásokból egyet sem hagyunk meg, azokat tőben metszük ki és az anyafát megfelelő gondozással mentsük meg. Nem szabad megfeledkeznünk, a gyümölcsfákat ékesitő hernyófészkek és aszalványok (múmia) leszedéséről és megsemmisítéséről sem. Sok bosszúságtól szabadulunk meg azáltal is, ha a fatörzsét és vastagabb gályáit m gfelelő kaparóval letisztogatjuk, a zuzmót lekeféljük s a leválni készülő redves kérget eltávolítva az alaltuk meghúzódó férgeket téliszállásukon semmisítjük meg, nemkülönben az ily hulladékot a lombbal együtt összegyűjtve elégetjük. A lemetszett ágakat se tartogassuk a fa alatt addig, mig tüzelőnek alkalmassá válik, mert a rajtuk levő férgek újból a fán teremnek s mi meddőmunkát végeztünk, a gondosan letisztogatott korona ismét tele lesz hernyóval. Ezen munkák elvégzése után szabad csak a permetezéshez fog nunk, mert különben minden fillér, amit a szerre fordítottunk, kidobott pénz. Legvégülre marad a fa aljának az összegereblyé/ése és szemét elégetése, vagy mélyen való elföidelése, a terület felásása. Egyházak részére adófőkönyv nyomtatvány kaphatók lapunk kiadóhivatalában.
