Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-09 / 5. szám
1934 január hó 9. 3. oldal. A magyar festőművészet nagyjainak alkotásai a nyíregyházi tárlaton Szombaton délelőtt Pécsi Pilch Rezső főiskolai tanár, festőművész és Imre János elnök nyitotta meg a rendkívül értékes kiállítást Nyíregyházán még nem látott, a művészeti kulturára való nevelés szempontjából is nagyjelentőségű tárlat nyilt meg a városháza nagytermében. A tárlatot a fővárosi mesterek nagyjai rendezik a közönség támogató szeretetétől és hódoló csodálatától fogadottan. A világhírű magyar piktúra és szobrászai ivészet büszke, erőben, a pompázó beteljesült müvészálmok boldogság fényében tündöklő alkotásait szemléli a látogatók sokasága az örök nagy művészetnek kijáró áhítattal és elragadtatással. A tárlat megnyitásán Pécsi Pilch Rezső festőművész, főiskolai tanár mondott beszédet. Néhány nap múlva — mondotta — többek közt, kilencven esztendeje annak, hogy Nyíregyházán egy kicsiny sarokházban egy szőke fiúcska látott napvilágot: Benczúr Gyula, aki az addig ismeretlen magyar képzőművészeti kulturának tört utat a müveit Nyugaton dicsőséges zsenijével. Az úttörő után a nagyok egész sora jött s ma a magyar művészek meghódították a világot, mindenütt győzelmet aratva a nagy világvárosi tárlatokon. A barcelonai kiállításon a nemzetközi zsűri titkos szavazással magyar művészt, Iványi Grünwald Bélát tű itette ki ' a nagy arany díjjal. A ma így megerősödött világviszonylatban is első magyar művészet — az amerikai Carnegie intézet akciójának mintájára kiszáll a vidékre, a közönséghez és igy mutatja be a diadalmas magyar szellem alkotásait, hógy közelebb vigye ezrek és ezrek szivéhez. A nyíregyházi tárlaton képviselve van a naturalizmus, az im presszionizmus és postimpreszszioniznius éppen ugy, mint a demokrativ naturalizmus, amely bizonyos nemzeti, népi elveket villant meg. Pécsi Pilch ezután köszönetet mondott Bessenyei Kör elnöksé gének dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesternek. Imre János szakosztályi elnöknek, a művészek akciójának hatásos felkarolásáért. Imre János igazgató főmérnök, szakosztályi elnök válaszolt a mester szavaira és köszönetet mon dott a nagynevű művészeknek, akik városunk kulturális életében igen jelentés akció megrendezésében fáradoztak, majd megnyitotta a kiállítást. A megnyitón megjelent közönség sorai élén ott láttuk Klekner Károly dr. igazgató főorvost, Horthy István kir. közjegyzőt, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnökét, Bartók Jenő dr. lelkészt, Lukács Bela kir. tanítóképző intézeti igazgatót, Po linszky Pál dr. kulturtanácsnokot, Kovách Tibor mérnök, szakosztályi alelnököt, Probszt Vilmos, Tóth Lajos, zalai Szalay Pál festőművész tanárokat, Barzó Endre festőművészt, Garay Gyula dr. szerkesztőt és társadalmi életünk számos vezetőegyéniségét. Délután Pécsi Pilch festőművész, főiskolai tanár rendkívül érdeklődést keltő előadást tartott a feslőművészeti irányokról. Vasárnap pedig Probszt Vilmos tanár festőművész tartott tanulságos előadást a művészeti kultura aktuális kérdésköréből. A kiállítás egész héten át nyitva van. De tegyünk rövid sétát a lenyűgöző szépségű képek előtt, A kiállítók sorát egy szobrászművésznővel kezdjük: Kövesházy Kalmár Elza egész Középeurópában majdnem minden muzeumban jól ismert szobrászmüvésznő. Bizonyos deko rativ stilizáltság cseng ki müveiből, amit az itt kiállított Nyilazó és Hérosz szobránál jól megállapíthatunk. Különösen érdekes fafaragása, mely technikát sajnos manapság igen kevés szobrászunk miveli. Ezen technikában megoldott Cigány asszony müve az anyagszerüség szinte mintaképe. Aba Nóvák Vilmos öt kisebb méretű tempera képet állított ki, művészetére rendkívül jellemző kivitelben Mintegy gyöngyei kiállításunknak, különösen egy kis kétalakos kép, mely a Budapesti Hirlap vasárnapi számában reprodukálva van. A szin foltok magyaros alkalmazása, színes ragyogása elsőrangú mester munkájára vall, kinek nevét a szegedi és más olaszországi falképei európaszerte ismertté tették. Csók István a magyar művészek seniora, három mesteri művel szerepel. Virágcsendélete joggal a színek szinfoniájának nevezhető. Népregéje megrázóan adja vissza a rege rejtelmességét. Glatz Oszkár legközelebb áll a régebbi iskolákhoz. Nagyobb kompozíciója, a Bábsziv maga a közvetlenség a kifejezés tökéletessége. Kisebb képei a megtestesült báj, szépség példái. Különösen nagy tetszést fognak bizonyára aratni azéit is képei közönségünk körében, mert finom leányfejei a magyaros tipus egyik ritka megnyilvánulásai. Iványi Grünwald Béla müveiben csupa derű, vidámság s a magyar nép köréből vett témák a magyar néplélek színes, dekoratív ábrázolási módjából fakadnak. Sárközi és baranyai leányképei az ifjúság és a báj meg nyilvánulásai. Képeinél nincs probléma, mert tiszta művészet. Pécsi Pilch Dezső műveiben csupa derű, vidámság s a magyar nép köréből vett témák a magyar néplélek színes, dekoratív ábrázolási módjából fakadnak. .Sárközi és baranyai leányképei Jaz ifjúság és a báj megnyilvánulásai. Képeinél nincs probléma, mert tiszta művészet. Szönyi István joggal a {színek lírikusának nevezhető. Csodás harmóniát lehel minden alkotásba s egy-egy finom sárga-kék színharmónia, mint fő akkordja képének, uralja, és teljesen kitölti a kép egész lényegét. Ilyen a „Zebegényi táj" és „Testvérek". A kiállítási termet művészi dekorációként díszítik azok a szép torontáli szőnyegek, amelyeket az Ungár cég bocsátott rendelkezésre. A kiállítás érezhetően propaganda jellegű s az árak mérsékel tek, fizetési kedvezménnyel vásárolhat a közönség a legremekebb képek és szobrok közül. Nem akartam lelőni parancsnokomat, de a bor elvette eszemet — mondotta a vizsgálóbíró előtt a nyírbátori merénylő csendőrőrmester Megírtuk annak idején, hogy NvirbátorbanKalla József csendőrőrmester szolgálati fegyverével lelőtte parancsnokát Szabó József csendőrtiszthelyettest, aki szolgálati hanyagsága miatt megdorgálta. A merénylő a csendőrőrs szobájában hagyta életveszélyesen sérült parancsnokát és megszökött. Valóságos hajtóvadászatot rendeztek a szökevény kézrekeritésére, !de nem tudták elfogni. A véres merénylet utáni napokban értesültek a magyar határőrök arról, hogy Biharke resztes közelében az oláh granicsárok elfogták a szökevény csendőrt és bevitték a nagyváradi fogházba. Kalla Józsefet az oláhok engedélynélküli határátlépés miatt 3 hónapi fogházra Ítélték. Idő közben megindult a kiadatási eljárás és a napokban a merénylő csendőrőrmestert átadták a magyar hatóságoknak. Kalia Józsefet erősen megbilincselve bevitték a debreceni csendőrparancsnokságra, ahol megtette vallomását a véres esetről. Kalla ugyanugy mondta el a merénylet lefolyását, mint Szabó tiszthelyettes, aki már felgyó gyúlt súlyos sebéből. Elmondta, hogy részegen tért vissza a csendőrőrsre és el is késett a szolgálatból. A tiszthelyettes megdorgálta és fegyverét is el akarta venni, Hirtelen elöntötte az indulat és fegyverét elkapva a tiszthelyettes elől, rálőtt. A lövés talált és amikor a tiszthelyettesvéresen zuhanta földre, megrémülve tettének következ Fasor Szanatórium t Budapest, VII. ker., Vilma királynő-ut 9. 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, gyászát, idegosztály. Olcsóbb mint bármely vagy közkórház különszobája. Telefon nőgyóklinika Napi ellátási dij tíz pengőtől. Kórházi pausálárak idegbetegek esetében, továbbá szüléseknél. ményeitől, átugrott a földön vergődő parancsnokán és elmenekült a faluból. — Nem akartam én lelőnni a parancsnokomat — mondotta — de a bor elvette az eszemet. Hirtelen haragú ember vagyok és a dorgáló szavak nagyon felingereltek. Magam sem tudom már. hogyan lőttem rá Szabó Józsefre. A vér láttára megrémültem és csak szaladtam, menekültem ösztönösen. Nem gondoltam arra, hogy román megszállt területre menekülök, véletlenül tévedtem át a határon. Visszafordulni már nem volt időm, mert az oláh granicsárok elfogtak nagy hirtelen. Az oláhok fogságából magam is szabadulni akartam és kértem a kiadatási eljárás megindítását, levelet is irtam ebből a célból a magyar hatóságokhoz. Nagyon bánom amit tettem és bün l iödni akarok — fejezte be vallomását Kalla József, akit csendőrparancsnokság átadott a csendőrügyészségnek. A debreceni honvédbiróságon valószínűleg már a jövő hónapban megtartják a főtárgyalást a merénylő csendőrőrmester ügyében. — A biztosítási intézetek állást foglalnak a városok biztosítási reformja ellen. A városok Kongresszusa előtt több javaslat van, amely a városok által fizetendő nagy biztosítási dijak terheinek csökkentése érdekében a biztositások reformját ajánlja. A biztosító in ézetek most egyértelmüleg tiltakoznak a javaslat ellen. Kifejtik, hogy a városok nagyfogyasztóknak tekinthetők s mint ilyennek amugyis kedvezményeket kaptak s további kivételes elbánásnak nincs helye, mert sem a biztosító intézetek sem mentsék semmiféle köztehertől. Olcsó h*z vételhez segiti a Szabolcsi Hirlap apró hirdetése. Kiadóhivatal Bethlen-utca 1. Telefon 77.
