Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-06 / 4. szám

1934 január hó 6. frEKBOLCSI HIBI

AP 3. oldal. A Szociális Szervezők újra bejárják a várost Megírta a Szabolcsi Hírlap, hogy a Szociális Szervezők a •áros szociálpolitikai ügyosztályának terve szerint bejárták a várost, és házról házra járva mindenkit megkérdeztek, mivel hajlaridó a szegények felsegité séhez hozzájárulni. A beérke zett adatok alapján megállapították, mit várhat "a város inségbizottsága a város közönségétől. A felajánlott p:nzt, ru hát, élelmiszert most a Szo ciális Szervezők ugyancsak házról házra járva összegyűjtik, hogy a szegénygondozás megfelelő eszközökhöz jusson. Maradj fiam ... Egy fiatalember örökbefogadásának körülményei a nyiregyházi törvényszék előtt Tizezer pengő kártérítést követel az „örökbefogadott" fiu édesapja Szokatlan beadvány érkezett az elmúlt napokban a nyiregyházi törvényszékhez, amelyben egy füstbement örökbefogadás miatt 10000 pengős kártérítést követel az örökbe vett fiu édesapja. Az érdekes ügyben már ki is tűztek a tárgyalást Pöstényi Márton dr. tőrvényszéki biró. A dúsgazdag rokon örökbefogadja a szegény tanitó fiát Vadnay Endre egy kis szatmármegyei faluban, Vecsésen tanítóskodott. A tanítói kenyér szűkös falatját feleségével és öt gyermekével osztotta meg, akiket ruházni és taníttatni is kellett Még 1927ben történt, hogy a család kedvencét, az akkor még tizenhatéves Andort, sógora, Fülöp Lajos cégénydányádi gazdatiszt örökbefogadta, miután nekik gyermekük nem volt. Az örökbefogadás alkalmával Fülöp Lajos Ígéretet tett, hogy ötven holdas tehermentes birtokát minden élő és holt felszereléssel egyetemben reáhagyja, egyéb házingatlanaikkal együtt. Mindezeket ajánlott levélben is megirták a fiát fájó s,zivvel örökbeadó apának és ebben a levélben szószerint közölték, „Mi Andort szemeltük ki egyetlen örökösünkül". Vadnay Andor, aki akkoriban állásban volt egy szatmári malomban, 1928 tavaszán beköltözött örökbefogadó szüleinek uj hajlékába. A fiút nyomban beíratták a nagykállói gimnázium VI. osztá lyába, ahol az érettségit 1931 ben le is tette. Az örökbefogadó apa trag'kus halála váratlan fordulatot hoz Vadnay Andor életébe 1931-ben váratlan szerencsétlenség felborítja a fiatal Vadnay Andor szépen alakult sorsát. Fülöp Lajost vadászat közben szerencsétlenség érte és a Szamos örökre elnyelte még holttestét is. Ettől kezdve szomorú napok költöztek a Fülöp portára. Vadnay Andor továbbra is ott maradt, de amikor eljött az ősz, az uj anya kívánságára felment Pestre, hogy ott a postakiadói tanfolyamot elvégezze. Eleinte még csak jött egy pár pengő Cégénydányádról, de lassankint az is elmaradt. Vadnay Andor az édesapjától kapott szü kös fillérekből tengette sok nélkülözésekkel járó életét. A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte, amikor tanulmányai befejezése után levélben közölte nagyel ífr A | jött létre, de a fiu erre többek előtt személyesen és írásban ígéretet kapott. Ezt az Ígéretet nem váltották be, ami által a fiu elesett egy nagyobb örökségtől, az ő hibájukból ott hagyta az állását és most elhelyezkedni nem tud. Az örökbefogadás napjától ők tartoztak volna ellátni, amit Fülöpné özvegysége óta elmulasztott. Az ügy elé nagy érdeklődéssel néznek. Rzonnaí fe! is szereljük RÁDIÓJÁT ha azt még ma megveszi Katz Miksánál Takarékpalota. Legnagyobb választék. nénjével, hogy néhány nap múlva otthon lesz. „Maradj otthon" A levélre csakhamar megérkezett a válasz. Egy távirat, amiben lakonikus rövidséggel csak ennyi állott „Maradj otthon". Vadnay Andornak nem volt mit tennie, visszament szülei házába, ahol állás és kenyér nélkül, sok gonddal és anyagi nehézségekkel küzdő szülei nyakán élt, mert elhelyezkedni sehol sem tudott. Tizezer pengős kártérités Vadnay Endre jogtalannak és méltánytalannak tartotta a fián esett sérelmet és ezért ügyvédje, Dr. Katz Hermán budapesti ügyvéd utján 10.000 pengős keresetet indított fia nevében annak örökbefogadó anyja ellen. A kártérítési perben előadja, hogy az örökösödési szerződés ugyan kü lönböző halasztgatások miatt nem Nyíregyháziak bel- és külterületi népessenek alakulása a trianoni első tlz esztendő aiatt A Magyar Statisztikai Szemle novemberi száma, városfejlődési problémákkal foglalkozva, vizsgálat tárgyává teszi, hogy az 1929-1930. év közötti időszak ban alföldi városaink bel- és külterületi lélekszámának alakulása mi|yen változáson ment át. A tanulmányhoz csatolt táblázatos kimutatásban benne van a Nyíregyházát érdeklő adatcsoport is, ami városunk népesedésére érdekes világot vetit. A tanulmány egyébként megállapítja, amit a számadatok is igazolnak, hogy az alföldi megyei városok sorában a legkirívóbb visszafejlődést mutatja a belterület népesedése terén többek között Nyíregyháza is. A Nyíregyházát érdeklő adatok a követkazők: Nyíregyházán 1920-ban a belterületen 27,819 lakost számláltak meg. 1930 ban a lakosság száma ezen a területen 31,237 volt, tehát a szaporulat 3418 lélek volt, százalékban kifejezve 12 3%. A külterület lélekszáma ezalatt a 10 év alatt a következőképen változott: 15,521-ről felemelkedett 20.071-re, vagyis a szaporulat 4550, százalékban kifejezve 29 3 százalék. A város összlakosságának növekedése a 10 esztendő alatt 7968 volt, a lakosság 18 4 százaléka. A külterület népessége az öszszes népesség százalékában 1920ban 35 8 százalék volt, 1930-ban pedig 39'l-re emelkedett. Nyíregyháza népesedési statisztikája, leszámítva azt, hogy a külterület lakossága nagyobb mértékben növekedett, ami a városiasodás rovására megy, kedvezőnek mondható. A fővárost kivéve, csak Baja 23 százalékos szaporulattal és Szolnok 19'1 százalékos szaporulattal előzte meg Nyíregyházát. Nyíregyháza lakosságának gyarapodása e 10 év alatt 18 4 százalék volt, holott a törvényhatósági jogú városok gyarapodása csak 9 5 százalék, a megyei városok gyarapodása pedig csak 46 százalékos volt. A legfinomabb buza és rozskenyér kapható BURGER FERENC sütődéjében Hunyady-utc 18. Fióküzletek: Jókai-utcán és a Kíss-téren. 61 8 tisztított gallér nem törik. Nyíregyházán csak 3 Emulsiovaí Tisztítási ár 8 fillér.