Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-26 / 20. szám
2. oldal. < taffiOiCSIHIBL JÜ> 1934. január hó 2$ nyíregyházi cellájában Zámbó Gyula rablógyilkos A lepedőiéből készített vászonszalaggal kötötte lel magát. — Zámbóné még a íérje temetésén sem akar részt venni Rövid ügyészségi híradás számol be arról, hogy Zámbó Gyula 45 éves vizsgálati fogoly tegnap a nyíregyházi ügyészség fogházában felakasztotta magát és mire tettét felfedezték, meghalt. Zámbó Gyula, az utóbbi évek bünügyének egyik legelvetemedettebb rablógyilkosa, csak néhány nappal ezelőtt került az igazságszolgáltatás kezére. Még 1933. juniusában történt, hogy Jakab Gyula 31 éves kölesei juhkereskedőt Fejes István és Zámbó Gyula fejszével agyonütötték. A két elvetemedett ember a fehérgyarmati vásáron találkozott össze Jakabbal, akit egy juhvásár ürügye alatt kicsaltak az egyik környékbeli tanyára. Szekérre ültek és az est leple alatt* fejszével agyonütötték Jakabot, 3000 pengő pénzét elrabolták és holttestét a szekéren magával vitt kerékpárral együtt a Szamosba dobták. Jakab eltűnése után megindult a nyomozás. Már már ugy látszott, hogy nem derül világosság Jakab eltűnésének körülményeire, amikor a véletlen két héttel ezelőtt mégis felfedte a bestiális rablógyilkosságot. Zámbó egy korcsmai mulatozás alkalmával eldicsekedett véres tettével, ami a csendőrök fülébe jutott. A két rablógyilkos hamarosan csendörkézre került és vallatásuk folyamán teljes beismerő vallomást tettek. A két gyilkost vasárnap délután erősen megvasalva szállították be a nyíregyházi ügyészség fogházába. Külön-külön cellába helyezték el. Zámbó a második emelet egyik cellájába került egy kisebb szabadságvesztésre ítélt fogolytársával. Zámbó minden látszólagos izgalom nélkül nyugodtan töltötte az idejét. Éjszakánkint, amikor a kulcsár a cella kémlelőjén betekintett, Zámbót hangos hortyogással nyugodtan látta aludni. Tegnap, épp ugy mint máskor, Zámbó anélkül, hogy sötét elhatározását sejtetni engedte volna, nyugovóra tért. A fogházőr többször benézett a cellába és semmi gyanúsat nem vett észre. Hajnalban, amikor ébresztőre beszólt cellába megdob benve látta, hogy Zámbó a falra erősített kenyeresláda kinyitó kampójára felakasztotta magát, azonnal levágta, élesztgetni próbálta, de már minden kísérletezés hiábavaló volt, mert Zámbóban akkor már nem volt élet. Zámbó miközben cellatársa nyugodtan aludt, a lepedőjéből letépett több szalagból valóságos kötelet font és azzal kötötte fel magát. Az ügyészség részéről megindított szigorú házivizsgálat megállapította, hogy Zámbó öngyilkosságáért senkit sem terhel mulasztás vagy felelősség. Az öngyilkos rablógyilkost — aki nyilván a büntetéstől való félelmében követte el tettét — ma délelőtt temették el a fogház halottasházából. Zámbó felesége még a temetésén sem akar részt venni Az öngyilkosságról azonnal értesítette az ügyészség a fehérgyarmati csendőrőrsöt, hogy azt közöljék Zámbó feleségével egyben intézkedjék férje eltemetésérői. Értesülésünk szerint, Zámbóné kijelentette, hogy férjének még a temetésén sem kiván részt venni. Olyan szégyent hozott rá és családjára, hogy többé nem akart tudni férjéről. Különben is a kiállott izgalmaktól, még mindig beteg. Temetéséről nem kivánt gondoskodni és azért arröl maga az ügyészség gondoskodott. Fejes István csak ma értesült bűntársa haláláról. Amikor meghallotta, fejét a tenyerébe rejtve zokogni kezdett és egyre csak azt hajtogatta. — De jó neki. A Baross-cserkészek műsoros estje Február 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Városi Színházban a jamboree délelőtt, amelynek gazdag, színes műsora szerepet ad minden csapatnak, egész sereg cserkésznek és alkalmat ad arra, hogy a közönség kifejezésre juttassa .annyira hangoztatott háláját a jamboreen di adalmasan szereplő cserkészek iránt. A cserkésznap fináléja este az iparosszékház dísztermében lezajló műsoros táncos este lesz, a melyet a Baross cserkészek rendeznek. A műsor zenei előadói számokból áll, amelyeknek lezajlása után megkezdődik a legvidámabb tánc, a cserkészifjuság, a Baross cserkészek tánca. Harsányi Imre dr. kamarai titkár a nyomor horizontja ellen foglalt állást a Kioszban tartott előadásában Tegnap tartotta még nagy érdeklődéssel várt előadását Harsá nyi Imre dr., a Debreceni Kereskereskedelmi és Iparkamara ügyvezető titkára a Kioszban élénk érdeklődés mellett. Az előadáson megjelent Tóth László dr. iparhatósági biztos, ifj. Tóth Pál az ipartestület, Huray János a Kiosz, Hoffmann Mihály az OMKE nyíregyházi csoportjának elnöke, Máyer István, Lakner Béla alelnökök, Bálint István dr. ipartestületi ügyész, Rosenthal Gyula nagykereskedő és még számosan az ipari kérdések iránt érdeklődők köréből. Harsányi Imre dr.-t Nagy Kálmán alelnök üdvözölte, köszönetet mondva a Kamarának, hogy kiváló ügyvezető titkárát, az iparosság lelkes barátját küldte a nyíregyházi előadás megtartására. Harsányi Imre dr. előadása kezdetén jelezte, hogy örömmel foglalkozik az iparosságot érintő kérdésekkel, ennek szenteli életét, érti, hogy az iparosságnak kevés megértő barátja van. Közel másfélórás, alapos felkészültségről tanúskodó előadásban ismertette ezután az 1922. évi ipartörvényt megelőző ipari közigazgatás fejlődését. Végigvezette hallgatóságát a céhek világától ^kezdve a szabadságharc, az elnyomatás korának, majd a gazdasági liberálizmus korának ipartörténetén és ismertette a kiegyezés után keletkező 1872. évi, majd az 1884. évi ipartörvénye ket, az iparosságnak a képesítés személyhez kötése és más, az ipar fejlődése érdekében megindított küzdelmeit és az ipartestületek keletkezésének történetét. Az 1922. évi uj ipartörvény ellen felhangzó panaszokat sorra véve, megállapította, hogy a mutatkozó réseken a megjelent végrehajtási utasítás, az 1932. évi nagyfontosságú rendelet segített s ha az iparhatóság a kirívó esetekben szigorral alkalmazza a renVÁROSI MOZGÓ Ma, csütörtökön utoljára DALOL A MÁMOR Előadások 5, 7, 9 órakor. Jön! Csók a kastélyban deikezést. Megszűnnek a visszásságok, amilyenek a gyárszerüség megállapítása, a betéti és közkereseti kontárság iparűzési ügye a strohmannok becsempészése, a kereskedők iparvállalása. Behatóan foglalkozott a kontárkérdéssel és kimutatta, hogy még ma, a gazdasági leromlás idején is 25—30 százalékkal több volna az iparosok munkája, ha nem volnának kontárok. Szigorú eljárás foganatosítását tartja szükségesnek. Rámutat, hogy a köztársaság veszedelmének maga a megrendelő közönség is oka, mert teljesítő képessége annyira leromlott, hogy nem nézi kontár-e vagy nem, akivel dolgoztat, csak arra gondol, hogy olcsóbb munkát kap. Harsányi dr. megrázó szavakban szólt végül az iparosok katasztrofális helyzetéről, de hangoztatta, hogy az ipartörvény revízióját sürgető számos kívánság csak ennek a nyomorúságos helyzetnek következménye és nem szabad a nyomor horizontja szerint a jövőre is kiható intézkedést követelnünk. Általában a világromlás főokát az autarchiának szertelenségeiben látja, meggyőzően hirdette, hogy ki kell tartanunk a legnagyobb vészben is, mert eljön a javulás, a fellendülés korszaka. Az előadásért Nagy Kálmán meleghangú köszönetet mondott Harsányi Imre dr. nak, aki nemcsak fényes tudásával, hanem szerető szivével is küzd az iparosérdekekért. Aranylakodalom a Hegedűs családban Bensőséges családi ünnepélynek voltunk tanúi folyó hó 21-én. Városunk köztiszteletben álló polgára, a nyíregyházi iparos társadalom egyik kiváló tagja, id. Hegedűs András hentes és mészáros tartotta aranylakodalmát. Bár az ünnepséget szük családi körben tartották, ott láttuk azon a jubiláns tisztelőit és barátait is. Igy ott voltak Horváth Kálmán lelkész, aki délután a r. kat. templomban az aranylakodalmas házastársakat megáldotta, ifj, Tóth Pál az ipartestület elnöke, Mayer István az ipartestület alelnöke, Magéra József az ipartestület jegyzője. Örömmel gyönyörködtek a megjelentek az ötven esztendős, mégis ifjú, erős, egészséges házaspárban, akiket nyolc kiváló gyermek és huszonöt unokája vett körül. Az ünnepi vacsora előtt az unokák megható szavakban kérték a Mindenható áldását jó nagyszüleikre, majd vacsora alatt ifj. Tóth Pál, Mayer István, Magéra József és Gurbán László méltatták meghitt meleg beszéddel az ünnepeltek és családjuk érdemeit és kérték az Úristen áldását reájuk. Az ünnepi vacsora ifj Hegedűs Andrásné konyhaművészetét dicséri, aki kedvességében a késő hajnali órákig nem ismert fáradtságot s mindent elkövetett, hogy vendégei igazán jól érezzék magukat. A meghitt ünnepség a ké«ő hajnali órákig tartott.
