Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 225-248. szám)
1933-12-12 / 233. szám
4. oldal. ta&BQtCSIHIB UP 933 december hé 12. Az a munka, amit Erdély írói végeznek, miértünk is történik — mondotta Míkecz Ödön dn főispán m- a Bessenyei Kör erdélyi estjén ^Szombaton" délután"'érkeztek Nyíregyházára (Bánffy Miklós báró és írótársai, 'akiket a fellobogózott város, a szivek lelkes testvéri szeretete fogadott és ünnepelt. | Az állomáson a Bessenyei Kör tisztikara, a.ráros küldöttei fogadták az jjérkezőket, akiket Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, a Bessenyei Kör elnöke üdvözölt. Este fél 9 órakor a Korona telt nagytermében, a magyar kultura fenséges ünnepeként folyt le az erdélyiek irodalmi estje. A pódiumon a Bessenyei Kör etnöksége és az erdélyi irók a kör elnöki asztala mellett ülnek, amikor Mikecz Ödön dr. főispán, elnök elmondja bevezető beszédét a magyar géniusz, a magyar kultura törhetetlen és bonthatatlan erejérőla következőkben. !A magyar lélek egysége {Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A sokszinü magyar Géniusznak egyik legszebb sugára az, amit erdélyi léleknek neveznek. Hosszú ideig talán nem is volt •lőttünk ismeretes a maga különös és eredeti (formájában. Nekünk az Alföld fiainak a szemhatárát mindenhol a nagy síkságok zárták el s tudatunk alá rőgzitődött valahogyan az a képzet, hogy az egész magyarság olyan mint ennek a vidéknek a népe, akkor is ,ha északon, akkor is ha keleten, akkor is ha a hegyek, akkor is ha nagy vizek mellett lakik. Nem gondoltunk arra, hogy száz esztendővel ezelőtt két hazáról beszéltek a nemzeti újjáéledés apostolai s a két haza alatt a sokszínűségében is egyöntetű magyarságot értették. Nem gondoltunk arra, hogy. a magyarság évszázadokon élt már ugy és akként, hogy egységét nem állami keretek határolták s nem gondoltunk arra, hogy az állami keretekben vaió együttélés csak egyik formája — mindenesetre legtökéletesebb formája — népi és nemzeti életnek. Sőt ha őszintén magunkba tekintünk azt kell mondanunk, hogy még nem is olyan - régen amikor arról hallottunk, hogy kialakulóban.van újra az erdélyi gondolat, hogy az a magyarság a maga kisebbségi keretei között próbálja életformáit megalkotni, az bizonyos ellenérzést, tiltakozást váltott ki bennünk, attól tartottunk, hogy ez a kényszerű differenciálódás elveszi a testvért a testvértől. Ma, igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, arra a meggyőződésre kell hogy jussunk, hogy dacára annak a sok csapásnak, amely a kisebbségi sorsra szorított ma gyarság életmegnyilvánulásait ér te és szükégszerűen differenciállá az anyaországban megmaradt magyarságtól, népi és nemzeti közösségünk azokan a vonatkozásokban, amelyet a hatalmi tényezők aem érinthetnek — újból helyre állott. Ezt bizonyítja ez a látogatás, amelynek során ma Szabolcsvármegye közönsége köszöntheti ennek az estélynek a keretében Erdély iróít Bánffy Miklós gróffal az élükön. Ők ma a magyarságnak azt az arcát mutatják meg nekünk, amelynek évszázadokon keresztül Erdély volt a neve s amely a maga sokszínűségével eltörölhetetlen vonalakat rajzolt a magyar nemzet évezredeken keresztül kiformálódott lelki és kulturális alkatában. A mi gazdaságunk talán épen abban rejlik, hogy a magyar nemzeti léleknek az ösztönök mélyében égetett egysége melleti ilyen sok színe van. Az a munka, amit Erdély író végeznek, mi értünk is történik és ha tragikus is, de szép! Ravasz László püspök mondotta egyik rádió beszédében, hogy a székely lélek olyan mintha ez a nép egy láthatatlan csillagot viselne vérző, de kacagó homlokán. Ezzel a láthatatlan csillaggal jön közzénk az erdélyi irodalom, láthatatlan azoknak, akik nem tudják megérteni egy népi kulturának nemzet formáló erejét, — de látható és útjelző fény azoknak akik a jelen nyomoruságain tul a messze horizontokra tudják a tekintetüket függeszteni. Köszöntjük bennük a Testvért és rajtuk keresztül minden neves és névtelen munkását annak a harcnak, amely a szétszakitottságában is egy gyökérről fakadó magyar kulturáért és irodalomért folyik. Erdély lelke szól a nyírségi magyarokhoz Ünneplő éljen fogadta a főispán elnöki megnyitóját, melyre Bánffy Miklós báró ny. külügyminiszter, ,. írói nevén Kisbán válaszol. Örömmel jött írótársaival ide, ahol Bessenyei szelleme él, amelyben szimbólumát látja az erdélyi írói munkának. — És szimbólum az is, hogy ez a föld itt aBáthoriak földje, akiknek korában hatalmassá lendültErdély kulturális élete. — A mi könynyes és véres hazánkból szedtünk virágokat és most csokorba kötve szeretettel nyujtjuk magyar testvéreinknek — mondotta Bánffy Miklós akit lelkesen, meghatottan ünnepelt a közönség. Utána Kemény János báró, az Erdélyi Helkon és a Szépmives Céh kialakulásánál eszmei harcát ismertette vonzó előadásban. Megrajzolta az erdélyi magyar irodalmi élet felfelé ivelő útját s diadalmas számok hirdették, hogy a magyar irók törekvésí megértésre találnak Erdély és Magyarország fiaiban, Ma már az erdélyi irodalom tul az esztétikai értékeken, életformáló erő is, fejezte be lelkes tapsok között előadását a marosmenti nagy találkozó szervezője, (fi Nagy karácsonyi Vásár! a Harisnyák, kesztyűk Kötött gyapjú kabátok éspullove ek üg \ Férfi ingek, gallérok, nyakkendők á ' Zsebkendők , 8 Ruhaselymek 3U ^ mélyen leszállított árban! J i M _ Mult évről visszamaradt tiszta gyapjú gyermek 'lg kötött áruk félárban! ri_i Stern Sándor divatüzletében, Városház-palota. % akinek neve, mint magyar erő, az önzetlen magyarság fénylő értékeinek reprezentánsa él a magyar kultura életfolyamatában. Ligeti Ernő a kiváló író olvasott fel azután néhány verset, A modern hangszerelésü, filozóf mélységű költemények szépsége lenyűgöző erővel hatott Bánffy Miklós báró a „Mojzes és Ábris" c., Tamássy Áron „A szamár" cimü mély léleklátással ható novellájával aratott rendkívüli sikert. A ünneplő közönség érdeklődését Kemény János báró köszönte meg. Az irodalmi műsor számai között Szigeti Sándor mély lelkiséget kifejezésre juttató, színes, meleg tónusu zongorajátéka gyönyörködtette a közönséget. A kitűnő művész előadásában. Chopin Berceuse-e, Bartók Este a székelyeknél, Liszt—Mendelssohn: A dal szárnyain c. müveit ínterpertálta nagy hatással. A műsornak egyik várva-várt száma, Reményik Sándor és Koós Károly íróknak szereplése elmaradt, ami élénk sajnálkozást keltett. Reményik lélekben mégis közöttünk volt. Tőkey Károly V. é. tan. növ. három Reményik-verset mutatott be kivételes előadói művészettel, megindító erővel és nagy hatással. Műsor után a Korona éttermében népes társasvacsora volt az erdélyi irók tiszteletére. Vietórisz József dr. a Bessenyei Kör diszelnöke, a Kör közönsége, Sarvay Elek dr. vármegyei főügyész Szabolcsvármegye, Szohor Pál főjegyző Nyíregyháza közönsége nevében köszöntötték a magyar kultura apostolait, az erdélyi írókat. Klekner Károly dr. pedig Erdély magyar asszonyait köszöntötte lelkes szavakban. Az erdélyiek másnap délelőtt megtekintették a várost és a délutáni órákban utaztak tovább Debrecenbe. A Bessenyei Kör rendkívüli szolgálatot tett a magyar kultura egységének, s ereje fokozásának, a fenkölt szépségű erdélyi est megrendezésével. A Korona telt nagyterme, ahol együtt láttuk egyházi, katonai, polgári társadalmunk képviselőit azt éreztette, hogy lelkes agitációval, nagy nemzeti értékeink érdekében való együttmunkálkodással a mai nyomorúságunkban is fel tudunk emelkedni az embeii méltóságnak arra a magaslatára, ahol a kultura iránt való kötelességtudás élénken és parancsoló szükségként jelentkezik. Legjobb tüzelőanyag a 6900 kalóriás Pécsi tojás szén kizárólag a KOHN JEREMIÁS CÉGTŐL Víz-utca 30. Telefon 93. szerezheti be. Erzsébet királyné-száíió Budapest, ÍV., tgyetem-utca 5. Be Ivaros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye, 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Leszállított árakl Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.
