Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-18 / 214. szám

1933. november hó 18, f taraoicsiHiai jiP 3. oldaj. Rákóczi nagy lelke kelt életre a gyalogezred ésa polgárság diadalmas ünnepén A nyiregyházi II. Rákóczi Fe­renc 12. honvéd gyalogezred teg­nap délelőtt tartotta ezredünnepét. Az ünnepségen a gyalogezred együtt idézte fel a dicső magyar mult ihlető szellemét a polgár­sággal és ennek az összefogás­nak ereje uj reményekre gyújtotta a sziveket, Az ezrednap előestéjén lampio­nos, zenés menet járta be a vá­rost, majd csütörtökön reggel 9 órakor az egyes vallásfelekezetek templomában istentisztelet volt. Délelőtt fél 11 órakor kezdődött maga az ünnepség a Damjanich­laktanya udvarán. Az ünnepségre autókon, fogatokon, gyalogosan több száz főnyi közönség vonult ki, hogy éreztesse a polgárság együttérzését, határtalan szerete­tét, bizalmát minden éltető ma­gyar remény letéteményese, a nem­zeti hadsereg iránt. A laktanya az áhítatos szép­ségű ünnep alkalmából zászló­díszbe öltözött. Az épületek or­mán nemzetiszínű zászlókat len­getett a novemberi szél és a di­csőséges háromszin mellett min­denütt ott láttuk a Rákóczi család piros-kék szinü lobogóit, amely szinek Nyíregyháza városnak is színei. A nemzetiszínű zászlókkal, cí­merekkel, fenyőgalyakkal diszitett diadalkapun át egyre-másra ér­keztek az ünnepségen résztvevő egyházi, katonai és polgári nota­bilitások. Az érkezőket disszakasz tisz­telgése és az ezred tisztikarának reprezentánsai fogadták, A Nyir­egyházi Tisztviselő Dalkör csapata zászlósán vonult fel Rácz Gyula elnök vezetésével. A Rákóczi-ezred rohamsisakos szakaszai a laktanya udvarán sorakoznak kemény, acé­los oszlopokba. Kardok villannak, vezérszavak hangzanak el Fel­riad a kürt, a Himnusz imája szárnyal a magasba; amikor hoz­zák az ezred lobogóját. Az öntu­datos tiszteletnek az a bensősége, amellyel ez az aktus lefolyik, mé­lyen meghat mindenkit. A sze­mekben könny csillan meg. A kö­zönségnek fenntartott hely eddig megtelik érdeklődőkkel. A hiva­tali reprezentások mellett jóleső magyar szívvel látjuk a polgár­ság tömött sorait, akik a nemzet­gondolat nagyszerű átérzésével és tudatosságával vesznek részt a gyönyörű ünnepen. A megjelentek élén itt látjuk Mikecz Ödön dr. főispánt, Virányi Sándor alispánt, Énekes János prelátust, Mihalovich Sándor dr. g. kat. kanonok plébánost, Paulik János kir. kormányfőtanácsos, igazgató lelkészt, a tüzérség, a huszárság, a kir. államrendőrség, csendőrség tisztikarának, a front­harcosoknak, rokkantaknak, a Vi­tézi Széknek, (a város valamennyi hatóságának, intézményének, hiva­talának, egyesületének, iskolájának, levente-alakulatának küldötteit. Újra kürt harsan fel, az őrség fegyverbe lép, Erreth Aladár tá­bornok, a 2. vegyesdandár vitéz parancsnoka, állomásparancsnok érkezik és ellép a szakaszok érc­fala előtt. A 12. gyalogezred kitűnő ze­nekara Kiss János karnagy veze­tésével a Nemzeti Hiszekegyet játssza. A zászló meghajol, a ka­tonák, poigárok tisztelegnek a ma­gyar szivek szentséges hitében, a féltámadás esdésében, imádságo­san. Hall Géza százados Rákóczi ma is élő kurucasról beszél Most Hall Géza, a poéta lelkű, kiváló katona lép a drapériával diszitett emelvényre és messze csengő hangon, gyújtó erővel mondja el ünnepi beszédét. A Mult idézetének szentelünk ma fönséges ünnepet — mon­dotta — amikor összejövü ík pol­gárok és katonák, hogy a mai magyar élet ezer válsággal telí­tett levegőjében, mikor egy uj honfoglalás ösztönös sejtelme éb­redez a magyar lelkekben, táplál­kozzunk a dicső Múltból a Jö­vendő számára! Ez a mai ünnep magvetés, mely csirát bont az emlékek televényében és éltető napja a magyar föld véres, köny­nyes szeretete, mely életre hivja a magyar káoszból az uj magyar teremtést!... Ünnepeljük ma a magyar haza legendás hősének, a magyar szabadság nagy szerelmesének, ezredünk történelmi névadójának, II. Rákóczi Ferenc kuruc fejede­lemnek emlékét, az 1704. novem­ber 16-iki érsekújvári kuruc győ­zelem évfordulójával kapcsolatban. Itt állok Önök előtt, igen tisz­telt közönség, hogy idézzem a kort, annak viharát, szenvedését, vérét, reménytelen válságát és hogy a történelem országútján visszamenjek a Múltba, hogy ál­dozatra hivjak, megdöbbentsek és lelkesítsek!... 1704 november 16 ika... Meg­élénkül előttünk a Mult. Elszánt kurucok daloló csapatát látjuk förgetegként előretörni az érsek­újvári csatamezőn!... Lobognak a menték, csillognak a kardok!... Majd látjuk a lepihent tábort, hol őrszemet áll a szabad Haza vá­gya!... Halljuk a bárdok, kaszák csattogását, harcos kurucok lelkes indujóját és ott pattog a nóta Cinka Panna húrján!... Aztán a # \ 4 távol Mult szürke ködében tétován bolyongunk a nagymajtényi sikon és megtaláljuk nagy Rákóczi lel­két Rodostó vizénél, a Márvány* tenger tarajos hullámainak eget­verő hangjában... majd a kassai Dómban konduló harang bánatos szavában!... íme, a kor... Bizakodással, üde neki feszü­léssel indult szdbadság küzdelem! Véres harcok, tépett zászlók lobo­gása !... Eszmék ragyogása és bu­kása, melyeket hősök és mártírok vére szentelt meg!... Álom, melynek valóraválása iz­gatja a lelkeket! Eszmény, mely után törekedni magasztos hivatási Varázslat, melynek minden té­nye legendába illő fényes tüne­mény ! A kor eltűnt, Alakjait, napsuga­rát, viharát elsodorta a futó tör­ténelem. De megmaradt belőle Rákóczi lelke és itt bolyong kö­rülöttünk, a késői kor bántott vé­rű kuruc ivadékai között, hogy uj tüzet gyújtson, melyből szikrát vet a hit, melyből fellángol a ma gyar élniakarás! Ez a lélek benne van a Nyír­ség tüzes homokjában, a virágok illatában, a sóstói erdő zugásá­ban... benne van a Tisza szőke kanyargásában!... Kisugárzik a temető sirhalmaíból és fölsír a pásztorfurulyában!... Ez a lélek szinte történelmi termék, ott ko­vácsolódott a hazaszeretet őskohó­jában, hogy gyújtson a büszke pa­lotákban és a pislamécses geren­dás szobákban!... Ez a lélek egységre hiv, mint hajdan, mikor lángolásában egy táborba terelte a főurakat és a nemességet a paraszttal egyetem­ben ; mint mikor a hősi küzdel­mekben megérezte az egész ma­tv ^ ^ or Szanatórium i I é é t Budapest, VII. ker., Vilma királynő-ut 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyó­gyászat, idegosztály. Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája. Napi ellátási dij tíz pengőtől. Kórházi pausálárak ideg­betegek esetében, továbbá szüléseknél. ^ ^ • Óriási siker , .. Táblás házalt i ^asarnapig IRENE DUNNE ( RICARDO CORTEZ legújabb hangosfilm szenzációja : JESSICA és a ragyogó kisérő műsor Hétfőtől, november 20-tól A két Halma? S os é s személyesen fellépnek febértatyüs hölgy c. grandiózus hangos film keretében Érőadások 57 7^ 9 óralror." * gyar nemzet, hogy nem részleges célokról, nem hatalmi vetélkedés­ről, hanem az egész magyar nem­zet szabadságáról és létéről, vagy nemlétéről van szó 1 Rákóczi harcai az egész ma­gyar nemzetért folytak, rangra, fe­lekezetre és származásra való te­kintet nélkül. A nemzeti ügy szent­séges fogalma kristályozódott ki ezekben a harcokban!... Bár a kuruc küzdelem látszólag ered­ménytelenül végződött, kézzel fog­ható győzelem nem koronázta a titáni mérkőzéseket, mégis óriási hasznára vált a nemzetnek, mert erejét, elszántságát, eltökéltségét, fajához és nemzetiségéhez való ragaszkodását, a magyar alkot­mányban való rendithetetlen hitét, a szabadság szeretetét, az elnyo­más gyűlöletét, a magyarság elti­porhatatlan és a sikertelenségben is félelmetes nagyságát tárta az egész világ elé 1 Honvédek 1 Magyarország Főméltóságu vi­téz Kormányzója, Legfelsőbb Had­urunk, Rákóczi Ferenc varázsos erejű nevével a mi ezredünket ajándékozta meg, hogy ez az ez­red legyen a jövőben hivatott szol­gálója annak az örök tűznek, amelynek melegénél hálás magya­rok őrködnek a nagy Fejedelem emléke felett, hogy ez az ezred legyen őrizője a múltból a jövő számára átmentett kuruc hagyo­mányoknak és erkölcsöknek és a maradék kuruc szellemnek. Mi, tizenkettesek, örömmel vál­laljuk ezt az örökséget és büsz­kén valljuk magunkat a nagy Fe­jedelem Szabolcs, Szatmár és Ugocsa megyékből származó ku­ruc vitézei ivadékainak és leszár­mazottainak! Büszkén valljuk ma­gunkat honvédségünk Rákóczi Ferenc kuruc hadait újra életre­hivott alakulatának!... Majd Hall Géza igy fejezte be beszédét: Megbontom a zászlót 1 Hogy lobogjon a novemberi szélben a Pro Patria, Pro Libertáte! Hogy ünnepélyünk hangulatába a ma­gyar levegőnek olyan hősi alako­kat rajzó Délibábja bámuljon be­le, melyek ott lebegnek hegyeink felett jó ezer éve! Régi hangokat kívánok megszólaltatni, melyek ősi magyarságát a puszták lelke álmodja, hogy ennek a formáló ős tűznek a parazsán :fogjon lángot a nemzet élniakarása! Héroszt kívánok idézni e na­pon! Komoly, feketearcu táltost! Aki lángot gyújt! Napba néz 1 és

Next

/
Thumbnails
Contents