Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-16 / 212. szám
2. oldal. tamOLCSIHIBU J) 1933. november hó 15. Pisszer János irja: Külkereskedelmünk kedvező eredménye Kormányzatunk helyes külkereskedelmi vonalvezetését élénken tárja elénk, a Statisztikai Hivatal beszámolója, amelyben az 1933. évi hét hónap activumát, 20.2 millió pengőben mutatja ki, szemben az elmúlt évi 18.4 milliós passivummal. Ha egész évre átszámítjuk az ez évi többletet — bár a termésértékesités után ez / inkább növekszik — akkor az ezévi többletet, cca: 34 6 millió pengőre lehet tenni. Tudjuk, hogy kormányzatunk mindent elkövet, hogy külkereskedelmi mérlegünk suficittel záruljon, tehát többet árusítsunk, mint vásároljunk a külföldön. Különösen szembetűnő ez az igyekezet akkor, ha az 1920—29. évi tiz évnek állandó deficitjeit látjuk, amelyek évi átlagban: 195.9 milliós mínuszt tüntetnek fel, szemben az ezévre számitható, cca 34.6 milliós plussal. Ez a csekély többlet lenne alkalmas arra, hogy külföldi tartozásaink kamat- és tőketörlesztéséül szolgáljon. Azonban ez, az adósságok mai 4309 millió öszszegének alig 0.8 százalékának felel meg, igy nyilvánvaló, hogy mai külkereskedelmi többletünk, — bármennyire is kiválónak mondható — elenyésző csekély ahhoz, hogy „becsülettel" megfelelhessünk fizető kötelezettségeinknek. Külkereskedelmünk kedvező eredménye ellenére is bekövetkezett számunkra a fizetésnél, a „gazdasági lehetetlenülés". Tartozásainak évi kamata közel tizszer annyi, mint külkereskedelmi többletünk, tehát az adósság, a kamatok összegének kilenc tizedrészével nő évenként, a mai számok mellett. A külkereskedelmi mérleg kell, hogy hitelezőinket észre téritse és egyéb következtetésekre is késztesse. annyival is inkább, mert a kereskedelmi szerződéseknél az 1920-as évtizedbeli lazaság helyébe ujabban szigorú tervszerűség lépett. Ma minden kereskedelmi megállapodásnál, az autarchia szélsősége nyer rögzítést. Nem a mi, hanem a külföld részéről. A külföld igyekszik a mérlegegyensulyra és bennünket az adósokat kény szerit ebbe. Ha a hitelező maga gátolja meg, hogy adósa fizethessen, akkor a legokosabb, amit tehet, hogy törli az adósságot is. Minthogy egyfelől a külkereskedelmi, másfelől a fizetési-mérlegek minusa idézte elő eladósodásunkat, a fizetésimérleg oldalán pedig semmi módunk nincs a törlesztésre, nem marad más hátra, mint a kereskedelmi mérlegbeli pluszból fizetni. Ha pedig erre módot nem adnak, de különben sem áll bőségesen eszköz rendelkezésünkre, hogy ennél a mérlegnél nagyobb többletet érjünk el, igy nem nekünk, hanem nekik kell a kivezető utat megtalálniok, a tartozások rendezésére. Azt, hogy a magyar kormányzat mindent elkövet, hogy a fizetni tudó s akaró becsületes adós jelzőjét kitöltse, még ellenségeink sem tagadhatják. Hiszen soha magyar miniszterek annyit nem utaztak kereskedelmi ügyletek megkötése dolgában, mint napjainkban. Soha annyira nem törekedtek a magyar export fejlesztésére, mint most. De viszont, soha annyi akadállyal megküzdenie sem kellett a magyar nemzetgazdaságnak a külföldi ellenkezésekkel, mint most. Hol, kiknek kezében van tehát, megadni a módot arra, hogy fizethessünk, ha nem hitelezőinknek?! Ha ők ezt meg nem adják, ám, magukra vessenek, de bennünket ne hibáztassanak. A magyar becsületeti, a fizetniakaráson, törekvésen nem múlik ez. Ha pedig Jigy áll a dolog, akkor a legokosabb, amit a hitelezők tehetnek, ha spongyával egyenlítik ki a követelésüket, vagy pedig, ha most ők vásárolnak tőlünk éppen ugy nyakló nélkül, mint ahogyan nekünk hiteleztek. Harmadik eset pedig : nincsen! Dr* Antal István miniszteri tanácsos a szövetkezetek feladatairól A Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatosan kedden este tartotta ezévi közgyűlését, melyen Antal István dr. miniszteri tanácsos, sajtófőnök tartott nagyszabású előadást: „A nemzeti politika és szövetkezetek" cimmel, melyben a Nemzeti Munkahét alkalmából a szövetkezeti politika szövetkezeti kapcsolatait vázolta. Kifejtette, hogy a szövetkezeteknek is közre kell működni abban, hogy Magyarország a gazdasági kiegyensúlyozottság, a szo ciális igazság és a népies politika országa legyen. A szövetkezeti munka fontos gazdaságpolitikai feladata lesz a nemzeti jövedelem igazságos elosztásának szervéül Jés biztosításául szolgálni. A szövetkezeteknek ínagy szociálpolitikai, kulturális és nemzetnevelő hivatást kell betölteniük. Ezt a feladatukat csak ugy teljesíthetik, ha a szövetkezeti sorsközösség erőteljesebb átérzésével szorosabbra fűzik a szövetkezeti együttműködést és erőteljesebben felfokozzák a szövetkezeti aktivitást. Végül az előadó előadásának konklúziójaképpen megállapította, hogy az a nemzeti politika helyes, amely a három szövetkezeti alapgondolat : az altruizmus a szolidaritás és a kooperáció sin páráin halad előre, vagyis a szövetkezeti politika akkor jár jó uton, ha a nemzeti politika fő motivu mait a nemzeti sorsközösség, az öncélúság és a nemzeti összefogás eszméjét szolgálja. Az érdekes és nagyhatású előadás után percekig ünnepelte a közönség Antal István miniszteri tanácsost. József kiváló karnagy vezetésével — elő fogja adni a legutóbbi országos dalversenyen olyan nagysikerrel előadott versenydarabot, amellyel a dalkultura terén városunkat a vidéki városok elsői közé emelte. A serlegavató ünnepély társas vacsorával lesz egybekötve, amelyre a vacsorajegy a belépődíjjal együtt 1 P 50 fillérbe kerül és ez a jegy Gaál Elek főtitkárnál, Bige Bertalan igazgatónál és az összes dalosoknál már is kapható. Tekintettel a nagy érdeklődésre ajánlatos, ha jegyeinkről jóelőre gondoskodunk, mert derék dalosaink csakis ugy tudják mindenkinek a helyét biztosítani, ha a résztvenni óhajtók ebbeli igényüket jóelőre bejelentik. Reméljük, hogy ez a nagyszabású és minden tekintetben fényesnek ígérkező serlegavató ünnepélyen igyekezni fog részt venni mindenki, azért is, mert a városi I dalegylet igazán méltán megérdemli a támogatást nemcsak azért, mert városunknak ilyen nagy dicsőséget szerzett, hanem azért is, mert mint tapasztalatból tudjuk, a városi dalárda mulatságai mindig a legjobbak, műsorszámai mindig a legkedvesebbek, a legnivósabbak szoktak lenni, ugy hogy azok a legkényesebk igényéket is teljes mértékben kielégítik. Az ünnepélyre a dalárda vezetősége külön meghívót nem bocsát ki, hanem ezúton is meghívja a kedves dalosbarátait. Az ünnepély részletes programját legközelebb közölj ak. A Nyíregyházi Városi Dalegylet serlegavató ünnepélye A napokban hírt adtunk már arról a fényesnek ígérkező serlegavató ünnepélyről, amelyet a Városi Dalegylet folyó évi november hó 25. napján társas vacsorával egybekötve fog a Koronaszálloda nagytermében megtartani. Mint ugyanis ismeretes előttünk, a Városi Dalárda a Budapesten legutóbb megtartott országos dalversenyen a „nehéz műdal" csoportjában nemcsak a belügyminiszter nagy ezüst serlegével kitüntetett első dijat és az Országos Dalosszövetség nagy aranyérmét nyerte el, |hanem ezenkívül elismerő-kitüntető oklevélben is részesült és igy most már a városi dalárda a legközelebbi országos dalosversenyen a királydijra jogosított vagyis ez a dalárda most már mindazokat a sikereket elérte, amit egy vidéki város dalárdája elérhet. Ez a nagy kitüntetés annál is inkább fényes győzelem, mert az első díj mellett kitüntető-elismerő oklevelet az Országos Dalosszövetség már hosszú évek óta nem adott egyetlen-egy dalárdának sem, legutóbb az 1913. évben megtartott országos dalversenyen lett csak ilyen oklevéllel kitüntetve egyik győztes dalárda és igy e kitüntetésre nemcsak derék dalosaink, hanem városunk közönsége is méltán büszke lehet. Az is ismeretes mindnyájunk előtt, hogy ugyancsak a városi dalárda az 1929" évben Debrecenben lezajlott Országos Dalversenyen a B. csoport 2-ik dijával a Máv. elnök-igazgató nagy ezüst serlegével tért haza és igy most e mindkét serleg felavatása egyidejűleg lesz aktuális. Amint illetékes körökből tudjuk, a Városi Dalegylet vezetősége a november 25-én megtartandó serlegavató ünnepélyén az Országos Dalosszövetség kiküldötte, a Kerületi Dalegyletek képviselői, nagyon sok vidéki dalárda vezetősége és városunk majd minden kulturális egyesületének képviselői is bejelentették részvételüket és megjelenésüket, úgyhogy ez az ünnepély egy igen szép és hatalmas estélynek Ígérkezik, amelyen az ünnepelt dalegylet — Jakab Csütörtöktől hétfőig Pardon, tévedtem Előadások 5, 7, 9 órakor. Elővételi pénztár: mindennap d. e. 10—12 óráig, d. u. 3—4 óráig a Jakobovits Fannika úrhölgy trafikjában. « '.muB jj m vtjm &na Szabad zóna Ausztriának a susaki kikötőben (Belgrádból jelentik.) A jugoszláv gazdasági körök legfőbb törekvése az, hogy a susaki kikötőt a középeurópai államok kereskedelmi forgalmának szolgálatába, állitva, a kikötő forgalmát emeljék és a trieszli kikötőtől elvonják. Ezért mindenféle kedvezmények nyújtásával akarták megnyerni a tengeri forgalomban érdekelt középeurópai, főként azonban a dunai államokat a kikötő fokozottabb igénybevételére. Jólértesült bécsi gazdasági körök véleménye szerint az osztrák kormány foglalkozik azzal a gondolattal, hogy tárgyalásokat kezdjen a Jugoszlávia által kezdeményezett ajánlatról, amely szerint Ausztria tengeri forgalmát a trieszti;kikőtő helyett Susakon keresztül bonyolítsa le és ezért a susaki kikötőben szabad zónát kapjon. Hir szerint a legközelebbi időben már össze is ülnek az osztrák és a jugoszláv kormány megbízottai, hogy megbeszéljék a susaki kikötőben felállítandó osztrák szabad zóna használatának feltételeit. Ha a megállapodás létrajön, haladéktalanul megkezdik a szükséges raktárak, vámházak és egyéb szükséges kikötői berendezések megépítését, hogy Ausztria tengerentúli forgalmát már a legközelebbi időben Susakon keresztül bonyolítsa le. • Számla-blanketta kapható a kiadóhivatalban
