Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-09 / 206. szám

1933. november* hó

v 9. f

frMOLCSI HIB

UJ> 3. oldal. Különleges segítséget a tiszántúli gazdáknak Szabolcsiak is nagy számban vettek részt a Kamara rendkívüli közgyűlésén A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vasárnap tartotta rendkívüli közgyűlését Debrecenben, a vármegyeháza dísztermében báró Vay László főispán, kamarai elnök elnöklete alatt. A rendkívüli közgyűlést a mezőgazdasági válság, amely különösen a Tiszántúlon nagy és súlyos és a mezőgazdasági válságból kivezető ut megkeresése, az erre vonatkozó javaslatok megtárgyalása végett hivták össze és megvitatták ott a kamara által előterjesztett javaslatokat. A rendkívüli közgyűlést nagy érdeklődés kisérte ugy a tagok részéről, mint a nagyközönség, a gazdatársadalom köréből. A rendkívüli közgyűlést báró Vay László főispán nyitotta meg nagy beszéddel. A Kamara illetékes képviselete a gazdáknak Ezek a gyűlések — mondotta a többek között — a közös gazdabajokat, országos gazdaproblémákat sokszor a legkülönbözőbb, sőt egymással ellentétes módon tárgyalták. Tekintettel arra, hogy talán még soha sem volt nagyobb szükség arra, hogy az agrártársadalom a maga érdekeit hatékonyan, erőteljesen védje meg és a gazdatársadalom jogos kívánságai egységesen és erőteljesen jussanak kifejezésre, mint a kamara elnöke szükségesnek láttam, hogy ez a rendszertelen állapot megszüntettessék és a tiszántúli !gazdatársadalom minden olyan momentumnak a kiküszöbölése mellett, amely a gazda és gazda közé éket ver — közös nevezőre hozzassék. A Tiszántúl agrártársadalmát a kamarai szerv foglalja össze, közös az érdekünk valamennyiünknek, közös a cél is, amely felé törekszünk, közös kell tehát legyen az ut is, amelyen haladni akarunk. A kamara van hivatva arra, hogy irányt szabjon, utat mutasson a gazdamozgalmaknak. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ugyanarra a napra, amikor a Kamara ülését összehívta, egy másik gazdagyülést is összeakartak hivni. Nem szabad megbontani a gazdaegységet Ismétlem, örömmel üdvözlök minden gazdamegmozdulást, különösen, ha az kifelé az egységet mutatja, de ez a másik összehívott gyűlés azt mutatta volna, hogy a gazdatársadalom nem áll közös plattformon, az egység nincs meg. Ez lelkiismeretlen játék és nem a gazdatársadalom érdekét szolgálja. Megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a gazdavédelmi rendelet, amely a kamatleszállítás folytán lényeges segítséget jelent, gyökeres, végleges megoldást is jelenthetne a gazdaadósságok tekintetében, ha ezzel egyidejűleg a mezőgazdaság bevételeit legalább a tavalyi árszínvonalon lehetne fixirozni, ha amellett a rentabilitást is biztosítani lehetne, a mai katasztrofálisan rossz átalakulások mellett azonban kétségtelen, hogy az adós gazdák igen nagy rétege nem fogja igénybe vehetni a kedvezményeket, mert még további védelemre és fokozottabb segítségre van mostan szüksé* ge a gazdatársadalomnak ahhoz, hogy az adósgazdák tulnyomórésze a rendeletben foglalt feltételeknek eleget' tehessen. Különösen áll ez a Tiszántúlra, ahol speciális eredményeket kell adni. További kedvezményeket várnak a gazdák Mindent el kell követnünk, hogy ezen rendelet végrehajtási utasításában a szükséges további kedvezmények és védelmi intézkedések biztosíttassanak a Tiszántúl számára különösen. De egyszersmind, ha igazságosak és tárgyilagosak akarunk lenni, üdvözölnünk kell a kormánynak a gazdaadósságok rendezése terén tett ezen lépését nemcsak azért, mert egy igen 'jelentős segítséget biztosított ezzel a gazdáknak, de azért is, mert a gazdaadósság rendezésének a kérdésében egy eddig áttörhetetlennek vélt elvet tört át, amelyet mint a gazdatársadalom régi jogos harcainak eredményét kell elkönyvelnünk. Nagy taps és éljenzés fogadta Vay László báró, főispán, elnök tartalmas beszédét, majd napirend előtt Jóna István szólalt fel. Jóna István szóvátette, hogy Debrecennek, illetve a Tisza István egyetemnek nem adják meg a kormányigéret ellenére sem a mezőgazdasági fakultást, hanem azt a Műegyetembe olvasztják be. Ez ellen kér védelmet és kéri, hogy a kamara is foglaljon állást amellett, hogy 'Debrecen kapja meg a mezőgazdasági fakultást, a gazdasági akadémiát olvasszák be a Tisza egyetembe. A közgyűlés ezt el is fogadta és a főispán is megígérte teljes támogatását. Csak a folyó kiadásokat vállalják a gazdák Majd vitéz Czeglédy Béla kamarai igazgató terjesztette elő a mezőgazdasági válságból kivezető ut módozataira javaslatát. Kérte a közgyűlést, határozzon olyan értelemben, hogy a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának helyreállítására a mezőgazdaság rentabilitásának helyreállítását a következő aratás előtt elengedhetetlenül szükségesnek tartja. Ezen időpontig olyan intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek értelmében a gazdatársadalom csak folyó köztartozásait legyen minden körülmények között köteles pontosan kiegyenlíteni. A gazdakérdéseket nem lehet szenvedéllyel tárgyalni A javaslathoz elsőnek Steinfeld István szólott hozzá. Köszönetet mond a főispánnak a gyűlés összehívásáért. A ^kérdéseket nem lehet a szenvedélyek felkeltésével megoldani, hanem csak higgadtsággal. Az orvoslás módja szerinte a termények árának felemelése az 1928. évi színvonalra, a pengő értékének leszállítása. — Visszautasítja azt, hogy egyesek a gazdanyomorból gúnyt űznek. A gazdatársadalom nehéz helyzetben van, de azért sztrájkra nem képes. Elfogadja a határozati javaslatot. Kölcsey Béla a kartellek ellen foglalt állást és visszautasítja azt, hogy a gazdák könnyelműen vettek földet, erre jogcímük volt és van a gazdáknak. Eszenyi Jenő kir. gazdasági főtanácsos javasolja, hogy küldöttségileg keresse fel a kamara Kállay földmivelésügyi minisztert, üljenek le együtt és közösen, külön tárgyalják meg, hogyan lehetne a tiszántúli gazdákat megsegíteni. Kóder Frigyes hasonló értelemben szólalt fel. Dr. Marschall Ferenc az Országos Mezőgazdasági Kamara képviseletében jelent meg és szólalt fel a közgyűlésen. A gazdák is tüntetnek — mondotta — de ez nem olyan, mintha az aszfalton tüntetnek, mi tüntetünk a magyar föld nagy igazsága mellett és nem a munka ellen, tüntetünk a termelés folytonossága mellett, tüntetünk az erők tömörítése mellett. A magyar föld és a magyar gazda konstruktív erejét keli felszínre hozni. Külön kedvezményeket vár a tiszántúli gazdatársadalom Rámutatott arra, hogy a Tiszántúlnak külön segítési módokat kell nyújtani, mert itt sokkal nehezebb a helyzet, mint másutt. Ezután Vásáry József felsőházi tag szólalt fel élénk érdeklődés mellett. Rámutatott arra, hogy a a magyar "gazdát a tőke teszi tönkre, az a tőke, amelyet a magyar gazda termelt ki. A gazdatársadalom nem tőkeellenes, de ellensége annak a tőkének, amely visszaél a hatalmával és mindent kiszipolyoz. A pengővédelem szerinte nem gazdaérdek. Hive a Kamarának. Kéri, hogy a Kamarát felsőbb helyen mindig hallgassák meg. Mike János után Erdei István a földmunkások nevében tartott formás beszédet és kérte, hogy a földmunkások érdekeit is vegyék figyelembe. A földmunkások is belátják a mai nehéz helyzetet és elfogadják a Kamara javaslatát. Vay László báró elnök, főispán ízléses nyomtatványt, Egyszerűt s művészit, Pontosan, olcsón a MERKÚR NYOMDA készit. Béresén vi-u. 3 kijelentette, hogy ugy ő, mint a Kamara a földmunkások érdekeit is mindég szemelőtt tartja. A Kamara közgyűlése .végén is egyhangúlag elfogadta a vitéz Czeglédy Béla által előterjesztett és a gazdabajok megszüntetését is célzó javaslatot azzal, hogy azt megfelelő formák között nyújtják át a földmivelésügyi miniszternek a pénzügzminiszter jelenlétében és a Tiszántúl számára speciális segítséget kérnek, mivel a Tiszántúlon sokkal súlyosabb a helyzet, mint az ország más részén. BRIGITTE HELM • CARL LUDVIG DIEHLS ' LRTHATflTLRN ^GÁRDR Kémdráma a magyar-osztrák olasz fronton 12 felv. Premier csütörtökön! Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni Gőzfűtés. Előadások 5, 7, 9 órakor. Ma szerdán utoljára Irének báró Szerelme