Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-05 / 203. szám
8. oldal. DOLCSI HIBOP 1933. november hó 5. iz Erdélyi Magyar írói Rend Ismerteti: Zárug József Magyarországon az olvasásra érdemes és néha sajnos a kevésbé érdemes könyveket is évszázados multu budapesti cégek adják ki. így volt ez a múltban, így van a jelenben is. Egy-két tekintélyes vidéki könyvkiadó, aki különös képességekkel, jónevü Írókkal való összeköttetéssel és kitűnő nyomdatechnikai érzékkel fővárosi színvonalút tudott nyújtani: külön tiszteletünkre érdemes. Ettől a néhány jónevü vidéki kiadótól eltekintve a vidéki könyvkiadás országos érdekűvé lenni nem tudott. A megszállott Erdély városai is törzskiadó nélkül állottak az impérium változásakor. Könyvkiadás gondját nyomda alig is vállalta, inkább magánosok ambíciójának köszöni létrejöttét egy-egy primitívebb kiállítású és még igénytelenebb tartalmú könyv. 1924-ben az Erdélyi Helikon programmatikusabbá és módszeresebbé tette nemcsak az erdélyi irók munkásságát, de a könyvkiadást is. Az Erdélyi Magyar Szépmives Czéh — parallel kiadványokkal a budapesti Athenaeummal kiállításban már fővárosit nyújtott, tartalomban pedig a legelső klasszisut. Berde Mária Földindulása világviszonylatban is legelső irásmunkák egyike. Lassanként a keret szűk lesz, az erdélyi könyvtermelés bősége elevenebb kiadómunkát igényel, nemes verseny indul a Helikon keretein belül az irók között. így születik meg az Erdélyi Magyar írói Rend. Elén a legelső erdélyi irók állanak. Az EMIR programját Berde Mária, Bárd Oszkár, Molter Károly, Olosz Lajos, Szombati Szabó István és Tabéry Géza jegyzik országos viszonylatban is szép csengésű nevükkel. Az Erdélyi Magyar Írói Rend programja hihetetlenül egyszerű. Minden évben néhány jó szépirodalmi könyvet kinyomtatni. A legjobb erdélyi magyar irók termésük legjavát adják. 1934 év januárjában Károly Sándor: „A láng" című regénye jelenik meg, húsvétra Berde Mária : „ Szentségvivők", 1934 őszén valószínűleg Molter Károly (Marosvásárhely) „Erdély Szellemtörténete" cimü mélyreható szociálpolitikai, irodalmi'és művészeti munkája. Esetleg Tabéry Gézának „Három forduló" cimü regénye. Hatalmas program... Budapestnek is díszére válnék... Elsőnek tehát Károly Sándornak „Ötszázadik emelet" kitűnő írójának A láng cimü szenzációs regénye jelenik meg. „Ebben a több, mint háromszáz oldalas hatalmas műben, amely Arad francia megszállása idején játszódik le, benne van a kisebbségbe került erdélyi magyarság minden szenvedése, a Szenegál négerek részéről történt megaláztatásukig és az occupation francaise bevégeztéig. Károly Sándor optimista tollára vall, hogy könyve' minden reális megfigyelése, éles látása ellenére is hitet, reményt nyújt a kisebb* ségi magyarságnak, amelynek a soraiban maga az iró is első sorokban harcol Aradon. Minden igényt kielégít * Wassermann £ e n r e, t üveg és Vay Ádám utca 3918-16 A másodiknak kiadásra kerülő hatalmas Berde könyv, a „Szentségvivők" ugyancsak sorsirodalom. Nincs három éve, hogy a nagynevű írónő tolla alól a „Földindulás" kikerült, erről a könyvéről egyik legtekintélyeseb budapesti folyóirat azt állapította meg, hogy a „Földindulás" a legmaradandóbban fog beletartozni az egyetemes magyar irodalom organizmusába. Az erdélyi magyar földbirtok élet-halál küzdelmének e jövőbemutató ábrázolása után minden olvasója várakozással kérdezte, mit tud mondani a szerző a talpunk alatt lévő földnél is drágább népi kincsnek, a magyar szellemnek sorsdöntő küzdelméről és végső kilátásairól. A feleletet erre a kérdésre a porcellán raktára. Takarékpalota „Szentségvivők" adja meg. Akárcsak a „Földindulásában, ebben a könyvben sem elméletek feszegetésével, hanem húsból, vérből, könnyből gyúrt emberek sorsának összefogásával, ábrándjain, lángralobbanásain, vergődésein, elesésein, végül felmagasztulásán keresztül tárja elénk Berde az erdélyi magyarság vezetőinek szellemi harcát. E könyv meglátásai olyan iró nagyságát tükrözik, akinek megadatott a tudás, hogy vigasztaljon és a képesség, hogy utat mutasson nekünk." Ezzel indul az E. M. I. R. programja. Ezt a dus programot Az Erdélyi Magyar írói Rendnek hálásan köszönjük; a jelzett müveket érdekiődő szeretettel várjuk és fogadjuk. Nyíregyháza háztartása a magyar városok sorában A m. kir. belügyminisztérium a rendelkezésére álló hivatalos adatok alapján összeállította a magyar városok háztartásának kimutatását. A táblázatos kimutatás felöleli a városok 1933- évi költségvetésének összesítő tételeit, nevezetesen szükségletét fedezetét és hiányát. Az állami adóalap feltüntetésével kapcsolatosan jelzi a pótadó és a kereseti adó százalékát. A ridegnek látszó számadatok érdekes bepillantást engednek abba a nagy erőfeszítésbe, amelyet a magyar városok kivétel nélkül vívnak. Bár az összehasonlítás nem szerencsés dolog, hiszen minden város költségvetésében olyan adottságokkal kell számolni, amelyek egvik városnál kedvezően, a másiknál kiányuk kedvezőtlenül nyilvánul meg, mégis érdeklődéssel figyeltük a számokból a Nyíregyházára vonatkozó adatokat s őszintén meg kell mondanunk, hogy aránylag nem is olyan rosszul áll városunk a városok sorában. Természetesen ezí csak a számadatokra vonatkoztathatjuk. Ertjük alatta azt, hogv ami az egyik város háztartásában jelentéktelen öszszegnek mutatkozik, a másiknál ugyanaz az összeg hatalmas tételt jelentene. A főváros számadatait a dolog természeténél fogva teljesen kikapcsoltuk az összehasonlítás során. Csupán annyit emiitünk meg, hogy a fővárosnak magának sokkal nagyobb a költségvetése, mint amilyen a többi magyar városoké együttvéve. Külön választjuk a törvényhatósági joggal felruházott városok csoportját is- Itt legfeljebb azt említjük meg, hogy a 10 törvényhatósági jog'u város 1933. évi költségvetésében Debrecen vezet közel 11 és fél millió pengős szükséglettel, csaknem 10 milliós pengős fedezttel és több mint másfél millió pengős hiánynyal. Debrecen pótadója ez évben 74 százalékos volt. A kereseti adót pedig 6 százalékban állapították meg. A legkisebb költségvetéssel pedig ebben a csoportban Baja dolgozott. A 45 megyei város sorában Nyíregyháza a következő helyet foglalja el. A szükséglet terén háiom város előzte meg, u. m. Újpest kereken 3 millió 699 ezer pengővel, Szombathely 2 millió 454 ezer pengővel és Pestszenterzsébet 2 millió 324 ezer pengővel. A szükséglet és fedezet összevetéséből az tűnik ki, hogy valamivel javult a helyzete városunknak, mert a negyedik helyről az ötödikre került, vagyis négy más város van, amelyiknek nagvobb volt a hiánya, mint Nyíregyháza 1933, évi költségvetésében. Még inkább javuló helyzetet mutat a pótadókulcs megvizsgálása. Nyíregyháza ez évi költségvetésének pótadókulcsát 63 százalékban állapitották meg. Nagyobb pótadókulcsa volt a megyei városok közül 21 városnak, a törvényhatósági jogú városok közül pedig ötnek. A kereseti adókulcsot nálunk 5 százalékban állapították meg. Magasabb volt ez a kulcs 16 Minőségben, formában, kivitelben tökéletes fűzőt, melltartót késeit POLLÁKNÉ FÜZŐSZALONJA Egyház-u. 4. (Kerekes palota I. em. megyei városban és 5 törvényhatósági joga városban. Mint kirívó esetet említjük meg, hogy Hódmezővásárhelyen 152, Kiskunfélegyházán 149 százalékos volt a pótadó. Száz százalékon felüli pótadó volt még a következő városokban: Kecskemét 110, Hajdúböszörmény 105, Hajdúszoboszló 125, Kőszeg 139, Makó 117 százalékkal. Legkisebb volt a pótadó százalék Salgótarjánban, ahol mindössze 39 százalékos pótadó terhelte az adózó polgárok vállait. Legkisebb volt a költségvetési hiánya Komáromnak 23 és félezer pengővel. Legnagyobb volt a költségvetési hiánya Debrecennek 1 millió 633 ezer pengővel. A legvigasztalanabb volt a költségvetése a törvényhatósági jogú városok közül Hódmezővásárhelynek, mert 2 millió 347 ezer pengős szükséglete mellett 1 millió 193 ezer P volt a hiánya. RÁDIÓ November 5. Vasárnap. 1000 Ref. istentisztelet. — 1100 Róm. kat. isténtisztelet. — 1225 Bura Károly es cigányzenekara. — 2'00 Gramofon. — 3'00 Konkoly-Thege Sándor dr. előadása. 3'45 Katonazene. — Közben : 4'30 Korpás Ferenc dr. előadása. 5'40 Vidámest a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. — 7'45 Móra Ferenc előadása. — 8'15 Operettrészletek. — Szünetben kb. 915: Sport- és lóversenyeredmények. — 10 00 Hírek. — 1015 Guttenberg-jazz és Veres Lajos cigányzenekara Kalmár Pál énekszámaival. November 6. Hétíő. 3'30 Diákfélóra. — 4 00 Asszonyok tanácsadója, — 5 00 Baross Gábor előadása. — 575 Weidinger szalonzenekar. — jjó'30 Terescsényi Gy. elbeszélése. — 700 Konczné Keömley Bianka énekel. — 7'30 A Filharmóniai Társaság hangversenyének ismertetése. — Majd: íHetényi-Heidelberg—Buday—Sebő-trió. — 1115 Farkas Jenő és cigányzenekara. — Ha fáradt és izgatott, ha álmatlanságban és gyakori félelemérzetben szenved, ha hasgörcs, mellnyomás vagy szivfájás kínozza, akkor igy ék reggel éhgyomorra 1—2 pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait s elhárítja a vértolulást. Az emésztőszervek gyógyításának több orvostanára elismeri, hogy olyan tüneteknél, melyek a tápcsatorna tartalmának önmérgezéséből származnak, a Ferenc József viz kitűnően beválik. Legjobb tüzelőanyag a 6900 kalóriás Pécsi tojás szén kizárólag a KOHN JEREMIÁS CÉGNÉL Viz-utca 30. Telefon 93. kapható.
