Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-05 / 203. szám
1933 november hó 5. smMMup 5 oldal. Szőrmeraktár Simkovics szűcsnél Bundák 70 pengőtől. R Nemzeti Egység határozott célja a gazdák és vélök valamennyi társadalmi osztály teljes mériékü megsegítése Nyíregyházán vitéz szentkatolnai Elekes Gábor nyug. ezredesnek, a Nemzeti Egység várm. közp. titkárának agilitása lehetővé tette, hogy megalakuljon a Nyíregyházi Városi Képviselőtestület Nemzeti Egység Pártja, amely nyomban élénk akciót indított meg a várospolitikai célkitűzések utján. Itt jegyezzük meg, hogy az alakulásról közreadott hirtnkben az alakulás neve rövidítetten jelent meg, a mostani híradásunk ezt kiegészíti. A gazdarendelet megjelenése foglalkoztatja ma a közvéleményt. Erre vonatkozólag vitéz Elekes Gábor titkár a Nemzeti Egység álláspontját a következőkben fejti ki munkatársunk előtt: A Nemzeti Egység mindenkor teljes erővel küzdött és küzdeni is fog a gazdatársadalom érdekében, annak a nagy nemzeti érdeknek szemszögében, a föld a gazdáé, a magyar gazdáé kell, hogy maradjon. A most biztosított két évi nyugalmi idő, az adósságok hosszú lejáratú kölcsönné alakítása, a kamatterhek csökentése mind olyan problémák, amelyek kezdetét jelentik a gazdaadósságok végleges rendezésének s ebben az irányban a Nemzeti Egység további erős akciót fejt ki. A buzaadófizetés .sikere éppen Szabolcsban megelégedést kelt bennünk is, hisz ebben az irányban a Nemzeti Egység erős 'agigitációt indított ,meg. A gazdaadók rendezésével az államháztartás helyzete erősödik, amellyel együtt a tisztviselő társadalom, az ipari és kereskedelmi rétegek stabilitása fokozható. Erős törekvésünk az agrárolló csökkentése érdekében kifejtendő munka. Ezt a kérdést Vezérünk akkor tudja hathatósan rendezni, ha minél erősebb a tábor, amely mögötte áll. Csak kesztyűs kézzel lehet itt is a megoldást keresni és végrehajtani, mert itt is ugy vagyunk, mint egy veszélyes operációnál, minden elhamarkodott, s túlságosan erős beavatkozás katasztrófát idézne elő. Itt van a kereskedelmi miniszter nagy figyelmet keltő ruhaakciója. Ez az akció is az agrár* olló szűkítését szolgálja következményeiben, mert az alacsonyabb textilár, amellyel az akció lehetővé teszi a szegények ruházkodását, hatni fog a textilárakra az egész vonalon és igy szűkíti bizonyos mértékben az agrárollót is. A Nemzeti Egység nagy külpolitikai és belpolitikai célkitűzései, a reformok hosszú sorozata, amely előtt állunk, amelyért egész erőnkkel legjobb tudásunkkal küzdeni fogunk, csak abban az esetben valósithatók meg, ha a nemzet egyeteme mint egyember sorakozik Vezérünk táborába, a Nemzeti Egység lobogója alá. Igen sajnálatos tévedés volt az a felszólalás, amely Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsági gyűlésén hangzott el, s amelyben a felszólaló azt mondotta, hogy a Nemzeti Egység „kartotékszervezkedésére" nincs szükség, mert ha a Nemzeti Munkatervben említett, általánosan kivánt reformokat megvalósítják, akkor úgyis egységes lesz az egész ország. Ugyanekkor az ilyen felszólalások elégedetlenek az elért eredményekkel és élénkebb tempót sürgetnek. Meg kell itt is mondanunk a felszólalónak, hogy okoskodása szofisztikusz és helyet nem álló, ahhoz, hogy bátor, aktiv kezdeményezés, hogy a nemzeti társadalom társadalmi és gazdasági élet átalakítása létrejöhessen, olyan vezetésre van szükség, amelynek ereje és lendülete a mögéje soraLuther-utca 5. szám. kozó tömegek számától és súlyától függ. És ennek a felsorakozásnak igenis meg kell előznie a tetteket, hogy amikor ezekre sor kerül, a tett célravezető, sikerekben biztos, ellenállhatatlan erejű legyen az esetleges akadályokkal szemben. A felszólaló földbirtokos, aki jól tudja, hogy a földet előbb meg kell alaposan munkálni, s csak ezután válható a jó termés, a siker. A Nemzeti Egységnek a lelkek talaját kell megmunkálnia és ez a nagy tetteket előkészítő lélekmunkálás folyik szakadatlanul az országban a Nemzeti Egység alakításának feltartóztathatatlan utján. A mi igazságunkat tömören fejezte ki Vezérünk, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök a magyar frontharcosok ötödik évi találkozóján, amikor ezeket mondotta: „A magyar ma már nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy mindenki külön-külön táborba szállva akarja egyengetni a maga útját. Ma már csak egy zászló lenghet a nemzeti érzés nemes ihletében, az abszolút nemzeti érdek zászlaja." A nyíregyházi cserkésztisztek gyűlésén elhatározták az öregcserkészmunka meginditását Nyíregyháza középiskoláiból évről-évre igen sok olyan ifjú kerül ki, aki szivvel-lélekkel szolgálta a cserkészet ügyét, decsak igen kevés ifjú marad később a cserkészet kötelékében. Ennek igen egyszerű oka az, hogy a középiskolai cserkészmunkában igen kevesen tudnak továbbra is tevékenykedni, mert az iskola munkarendjében elfoglaltságuk miatt Jnem tudnak beilleszkedni s igy az évek múlásával mindinkább eltávolodnak a cserkészettől. Pedig a középiskolai évek során csak a jellemalakitáson volt a hangsúly az elméleti és gyakorlati oktatásban, azt a célt, hogy a társadalomra is átalakító hatása legyen a cserkészetnek, tulajdonképen csak azáltal érheti el, ha tagjai felnőtt korban, pályájukon való működésük körében élik a cserkészet 10 törvényét. Nyíregyházán az iparos öreg cserkészek igyekeztek megteremteni a cserkészéletet, azonban egységes vezetés és munkaprogramm hiányában érdemi munkát nem végzett a csapat, sőt egyre inkább szétesett. Ez a két jelenség érlelte meg egy-két régi cserkész lelkében azt a gondolatot, hogy komoly formában meg kell teremteni Nyíregyházán is az öreg cserkészek csapatát s dr. Hoffman Béla és társainak kezdeményezésére, báró Buttler Sándor vármegyei I, B, elnök az elmúlt napokban gyűlést hívott egybe s erre nemcsak a nyíregyházi csapatok parancsnokait, cserkésztisztjeit, hanem a debreceni I. B. öreg ^albizottságának elnökét és előadóját is meghívta, hogy a szervezés munkálatait megbeszéljék. A vasárnapi cserkésztiszti gyűlést báró Buttler Sándor elnök nyitotta meg s felkérésére dr. Márton Béla egyetemi ta nár, a debreceni I. B. öreg ali fliai pá fírnfclHtf ablakt aP asz ! eg o 1Vlaj 05 lilllloMll csóbb gyári árban. Príma ideál linóleum St g ó mj. z 9 2 (jl&ílZ hófehér fo ,y éko ny Parkett és tisztító 1/4 kg. 88 fillér. linóleum Kapható í íI^say Károly] i festéküzletében Nyíregyháza, Luther-u. 6. Telefon 245. i bizottságának elnöke tartott előadást az öreg cserkészek munkájának nemzetnevelő nagy jelentőségéről, Külön foglalkozott az iparos öreg cserkészek feladataival. Utalt arra, hzgy a magyar iparos nagyon jó munkás, egy baja azonban általában van, nem halad mindig együtt a korral, kissé elkésik. Nincs alkalma nyomban tudomást szerezni iparágának más államokban való haladásáról. Nem tudna ezen a téren szebb feladatot találni az iparoscserkészek számára, mintegy-két szaklap járatásával egyegy erre vállalkozó cserkész havonként tájékoztató előadásokat tartana. Másik feladata lenne az öreg cserkészeknek annak fa ellentétnek a kiegyenlítése, amely állandóan meg van a munkaadó és munkás között, amikor a maga szempontjai szerint mindenki máskép értelmezi az igazságot. Közelebb hozni egymáshoz a szembenálló feleket, olyan cserkészfeladat, amely megéri a munkát. A nem iparos cserkészek egyik legszebb feladata az úgynevezett regős csoportok megteremtése. A regős csoportok feladata a falu és város népének egymáshoz való közelebb hozása, Közismert dolog, hogy a falu általában idegenkedéssel fordul a város, az úgynevezett nadrágos ember felé, de az is igaz, hogy a város sem nagyon érti meg a falu problémáit. Magyar feladatot teljesít az úgynevezett középosztályból alakuló öregcserkészcsapat, amikor egy-egy tábortűz keretében nemesen elszórakoztatja a falu népét, tanítja, neveli, bajait, problémáit megismerni igyekszik és egyben sok helyen veszendőbe menő népi emlékeinket, szokásainkat, népi művészetünket is megfigyeli, megőrzi a magyar jövő számára. Ez a teendő terhes munkát ró a nyíregyházi öreg cserkészek vállára, mert Szabolcsnak 150 községe van, amelyikbe el kell vinni ezt a nemzetmentő gondolatot. De ígéretet is tesz, hogy különösen Szabolcs déli részeiben a debreceni öreg cserkészek is testvérként készek részüket kivenni ebből a nemes és magyar munkából. A nagy tetszéssel fogadott s igen sok gyakorlati tanácsot tartalmazó előadás után Ember Ernő, a debreceni Öreg Bizottság előadója a jamboreeval kapcsolatosan a tiz törvény éléséről beszélt. Az előadók meghallgatása után báró Buttler Sándor elnök bejelentette, hogy már megtették a szükséges lépéseket a csapat részére otthon biztosítása s a csapat megszervezése érdekében. Az öreg cserkészmunka meginditását s működésűk minden mozzanatát figyelemmel kisérjük s készséggel állunk az uj csapatnak is a szolgálatára.
