Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)

1933-11-29 / 223. szám

4. oldal. <

taffiOLCSlHIBI

Jti> 1933 november hó 29. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület útja másfél év alatt Mit ünnepel a Nytve december 4-én IV. 1932 őszén a tornacsarnok kérdése uralta gondolatvilágunkat. Éreztük, hogy ezen áll, vagy bukik az igazi sportélet megalapozása, hiszen a tornacsarnok nemcsak a férfi, női tornának, vívásnak, ökölvívásnak, birkózásnak, de a többi sportágaknak is otthont nyújt és teszi lehetővé a téli edzéseket. Sok fejtörést okozott ez számunkra és főleg merész elhatározást kivánt, mert hiszen fenntartási költségeire akkor még egy fillér fedezetünk sem voit.Éí belevágtunk. Kibéreltük a Gazdaszövetség összes emeleti helyiségeit egyelőre másfél esztendőre. Kérdezhetné valaki, ha pénzünk nem volt, méges mi adta ehhez a bátorságot különös tekintettel arra, hogy a legközelebbi munkatársak is súlyos aggodalmuknak adtak kifejezést? Válaszunk egyszerű : a mélységes hitünk abban hogy nagyot és jót cselekszünk az ifjúságért, hogy a város egyetemes érdekeit szolgáljuk, s végül pedig az az önbizalom, amely a tisztafejü és tisztalelkü embernek jellemvonásához tartozik. Az uj — Nyiregyháza, sőt Sza bolcsvármegye első nyilvános tornacsarnokát 1932 december 5-én nyitottuk meg ünnepélyes külsőségek meilett, a debreceni tornászok részvételével, és azóta komoly céltudatos sportélet színhelye. Nyiregyháza közönségének épp azt óhajtjuk most dec. 4-én bemutatni, hogy pontosan egy év alatt milyen hatalmas eredményeket értünk el, hiszen tornászaink közül a ma már Nytve színekben induló Surányi József magyar válogatott, a berlini olimpiai keret tagja, a nyújtón óriás köreit dupla saltóval fejezi be, amit egész Európában sem tud utána csinálni senki. Az ö érdeme, hogy ma nsár minden kritikát elbir tornászcsapatunk. Ugyanezt mondhatjuk a kitűnő Arany Irma tanárnő vezetése alatt folyó női tornáról. Hogy mit jelent a nöi torna bevezetése Nyíregyházán, azt hangsúlyozni újságolvasó ember előtt teljesen [felesleges. Az utolsó két évtized sok mindent lerombolt, ami az ideális női test felépítésének útjában volt. Hát annak előtte el lehetett volna képzelni a mai napsugaras strandéletet, a zoknis tornászleányokat stb. Valljuk be: tele voltunk prüdériával és csak szánakozással gondolhattunk nagyanyáinkra, sőt unokáinkra is, midereikkel, hoszszu szoknyáikkal együtt, amiért el voltak zárva mindazoktól a kis és nagy örömöktől, amelyeket a sport nyújt a ma leányainak és asszonyainak. De térjünk vissza 1932. őszére. Amíg a tornacsarnok létesítése körül fáradoztunk, megrendeztük mindkét olimpiai ünnepélyünket. Ezeken bemutattuk a Los Angelesben, az olimpiai ünnepeken annyi dicsőséget aratott vivóin kat, tornászainkat, birkózóinkat és ökölvívóinkat. Ki ne emlékeznák ezekre a feledhetetlen bemutatókrí? Hiszen aki a színházba be nem jutott, az is kivehette az ünnepélyből a maga részét azáltal, hogy a diszbevonulás alkalmával szemével megsimogathatta azokat a modern hősöket, akik az egész világ legjobbjai között is elsők tudtak leini a férfias vetélkedésben és kedve szerint megéljenezhette őket. Emlékezzünk csak : .Janfáros lovas kürtösök haladtak a menet élén. Azután a város ötösfogatán az olimpiai bajnokok, utána a többi fogatokon olimpikon társaik haladtak. Az ifjúság sorfalat állott, a kzzönség pedig közöttük élőfalként kisérte a büszke menetet, amely a kivilágított megyeháza előtt állott meg t ahol a fáklyás cserkészek és leventék által körülvett és megvilágított hősök szobrát koszorúzták meg a világbajnok magyar testvéreink. Valóban könny csillogott valamennyiünk szemében, épp ugy a szín házban is, amikor a Himnusz hangjai mellett felgördült a fiig. göny és a színpadon láthattuk a reflektorok fényében a magyar címerrel ellátott sportöltözékeik ben ezeket a nagyszerű magyar fiukat vigyázz állásba merevedve, majd gyönyörködhettünk azokban a gyakorlatokban, amelyekkel tengereken tul a nagy messzeségben, százezer idegen között kiharcolták megrabolt nemzetük tiszta lobogójának a győzelmi árbócra való többszöri felvonását, Néhány órara elfeledhettük a rettenetes valóságot, a szörnyű triánoni keresztet, hogy örvendezhessünk a Komlós Kerámia mÜ

T^ Wassermann cégnél, ÍX.áS" magyar őserő megnyilatkozásaiban, amely előbb-utóbb felemeli majd nemzetünket arra a magaslatra, amelyre [tehetségénél és isteni rendeltetésénél fogva elhivatott. Míkecz Ödön dr* főispán értekezletet hívott össze a kolduskérdés megoldása érdekében Megírta a Szabolcsi Hirlap, hogy Nyíregyházán a rendőrség nagyszabású koldusrazziát tartott. A kérdés ma már megoldást slrget, mert amig egyfelől a polgárság tevékeny részt vesz és áldozatot hoz a nyomor enyhítése érdekében, másfelől mind többen szólítják meg a járó-kelőket aa utcán és segítségért könyörögnek. Ezek a kéregetők legtöbbször gyermekek, akikről nem egyezer kitűnt, hogy nem juttatják szülőiknek a kapott alamizsnát, d« vannak a kéregetők között felnőttek, munkanélkili férfiak és nők, akik sokszor fantasztikus mesét gon dóinak ki a sziyek megpnhitására. Most a kolduskérdést gyökeresen rendezni akarják Nyíregyházán is. Benes Kálmán dr. ra. kir. kormányfőtauácsos, polgármester ebben a tárgyban jelentést tett Mikecx Ödön dr. főispánnak, aki közölte a polgármesterrel, hogy december 2 ára, szombatra, délelőtt 11 órára értekezletre hivja össze az illetékeseket. Az a felfogás alakult ki, hogy a kolduló családokat össze kell irni, a családtagokat, ha másként nem ssgithetftnk rajtuk, inségsegélyben kell részesíteni és a polgárság azt az őszszeget, amelyet eddig az utcai vagy az udvarban jelentkezl koldusoknak juttatott, most az inségakcióra fizeti le. Ha igy a Okvetlen nézze meg Ifj. HEGEDŰS ANDRÁS hentes és mészáros üzletének a KORONA épületében levő k\rali?lf Á\ n

aP

ont

a f

r'

s

s virsli, sonka, felr\«í vágottak, párizsi, friss és száraz kolbász, elsőrendű füstölt és paprikás csemege-szalonna és mindenféle Ízletes hentesáru olcsón kapható. Naponként Iriss vágás. Olcsó és Ízletes áru. Előzékeny és pontos kiszolgálás. 3863-2 koldulást feleslegesté teszi a hatóság, akkor a rendőr előállítja a koldulót, mert szigorúan tilos lesz a koldulás Nyíregyházán, amint minden időben tiltott cselekmény is volt. Az Iparos Ifjúság önképző Egyesületének kulturdélutánja A nyíregyházi iparos ifjúság elhatározta, hogy minden második vasárnap délután a Székházban kulturdélutánt rendez. Kettős célt akar ezzel szolgálni. Módot nyajt az önművelésre s biztos fellépésre nevel. Vasárnap délután nagy érdeklődés mellett tartotta a téli időszakban első kulturdélutánját. Ez alkalommal Bálint Mihály tartott felolvasást az ifjúság legsúlyosabb problémájáról, az elhelyezkedés kérdéséről. Helyes meglátással mutatott reá azokra az állapotokra, amelyeket a békeszerződések teremtettek. De épily helyesen hivta fel a figyelmet azokra a mozgalmakra is, amelyek külföldön a nemzeti érzést a legmagasabb foksa emelték s amikor erre utal, a magyar ifjúság előtt sem talál más utat, mint a nemzeti érzésnek teljes mértékben való kifejlesztését. Minden elkeseredett, tragikus végű lépéssel szemben hittel hirdeti az optimizmust s vallja, hogy az ifjúság nem is lehet más, mint optimista. A lélekkulturára, az élettel való küzdelemre buzdította hallgatóságát. Nagy sikert ért és ^tetszéssel fogadott előadását hangulatos képpel zárta be, amelynek ez volt a csattanója

: — Ugy vágyom élni 1 Legyen ez az életprogrammja a magyar ifjúságnak is, mondotta. A komoly értékű önképző délutánon rajta kivül Terbócs József szavalattal, Leszkoven Erzsébet és Berencsi Sándor énekkel szerepelt. A délután keretében mutatták be Riszula Manyika kézimunkáját és Borbély András festményét, amelyeket megbíráltak. A legközelebbi délutánjukat Petőfi emlékének szentelik. Hagy Karácsonyi vásár Kohn Ignác divatáruházában A mai viszonyoknak megfelelően mélyen leszállított árakban. Karácsonyi ajándéknak megfelelő cikkek: Kötött ruhák, divat pulloverek, férfi mellények, gyermek pulloverek. Retikülők, nyakkendők, HARISNYAK, keztyük, divaísálak. A legújabb ruhaanyagok. Zsebkendők. Manikűr és fésű kazetták. Néhány cikk árai: Hibátlan műselyem harisnyák 128 Bélelt műselyem harisnyák 2'90 Matt harisnyák hibátlan 1-95