Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-25 / 220. szám
1933. november hó 25. 3. oldal. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület útja másfél év alatt Mit ünnepel a Nytve december 4-én Az emberi élet útját hullámhegyek és hullámvölgyek jelzik. Ugyanezt látjuk a társadalmi és politikai egyesületek, országok, birodalmak, sőt egyes íöldrészek életében is. Gondoljunk Babylonra, Egyiptomra, Rómára, Kínára, vagy vizsgáljuk meg Ázsia, Európa, Amerika történetét, mindenütt emelkedéseket és sülyedéseket állapithatunk meg, sokszor pusztulásukat. De maga a föld, amelyen időtlen idők óta ez a színes tarka kép változik, ez is alá van vetve ennek a törvénynek, hiszen korát a geologusok pontosan felosztják, és tudjuk, hogy más-más élet folyt a különböző korokban, Más ember, állat és növény világba volt a jégkorszak előtti gondtalan, meleg, „paradicsomi" időknek: emelkedő irányzatú és más a jégkorszak alatti nehéz időknek: sülyedő irányzatú és igy tovább. Menjünk tovább és gondoljunk az egész világegyetemre ? Nem 1 Álljunk meg, aztán csapjon át fantáziánk a másik végletbe és figyeljük meg egy egyszerű kis falevél életét és ugyanezt fogjuk találni. A tavaszi nap felfakasztja a rügyeket, kibújik belőlük a kis levél, majd gyors fejlődésnek indül. Emelkedő irány. Májusi fagy megsorvasztja : sülyedő irány. Aztán mégis csak uralomra jut a meleg esőben és napfényben a pompás megtermékenyítő élete, de egy 2—3 hetes aszály ismét viszszaveti, s ez igy váltakozik élettartama végéig, mig aztán viszszakerülvén az anyaföldbe, folytatja ott is a neki szánt rendeltetését. Tehát örökös mozgás, örökös változás, amelyek mögött mindig megtaláljuk a ható okot. Akcióra reakció következik, és minden tapasztalati jelenségnek megvan a magyarázata, jelentsen az akár felemelkedést, akái alábbsüllyedést. Az emberi akaratnak arra kell irányulni, hogy a hullámvonal irányában az ismétlődő emelkedések mindig nagyobbak, a sülyedések pedig kisebbek legyenek, mely esetben biztosítani tudja a vezetése alatt álló emberek és intézmények kifejlődését. Ennek az isteni törvényszerűségnek van kikerülhetetlenül alávetve az az egyesület is, amelyről itt szólunk, s amely egyesület egy menthetetlennek látszó mély pontról 1932 junius 5-én emelkedni kezdett, felvette irányának 45 fokos szögét, amelytől a"Zóta egy pillanatra sem tért el. Ma fennáll a hegygerincen, ahová vágyott, ahonnan nagyszerű kilátása nyílik a szabolcsi síkon mozgó arra a fiatalságra, amelyért egyesületi életét felvirágoztatni, azt folytatni joga, s egyben kötelessége is. Vájjon melyek voltak azok a hatótényezők, melyek a továbbiakban kifejtendő példátlan eredményeket hozták, milyen hasznot jelentenek ezek az eredmények a magyar nemzet itt élő rétegére, az egyesületben most már tobzódó erővel folyó életnek vannak-e olyan speciális hivatásai, amelyeknek a mindkét nembeli ifjúság szempontjából elsőrangú fontossága van s végül, hogy az egyesület miért és mit ünnepel december 4-én, mind olyan kérdések, amelyekre nézetünk szerint a város közönségének különösképen az a része, amely a testnevelés kérdését magyar nemzeti ügynek tekinti, — magyarázatot, illetve feleletet vár. Szükségesnek tartjuk ezt azért is, mert a világháború utáni években kedvező eshetőségeket az akkori vezetőség nem használta fel az egyesület anyagi megerősítésére, sőt ennek éppen az ellenkezője következett be, amennyiben fokozatosan eladósodott, intézményei leromlottak, szakosztályainak nagy része működését beszüntette. A jóérzésű önzetlen tagok egy része elkedvetlenedett és kilépett az egyesületből, ahelyett, hogy jogot kért volna a vezetésből és meg akadályozta volna a pusztulást. Az 1932 junius 5-ike előtti rezsim áldozatkész és jószándéku tagjai a rájuk nehezedő terhektől szabadulni képesek nem voltak, ugy, hogy az egyesület felett az elmúlás harangjainak szomorú kongásai hallatszottak. A megújhodás másfélévének nagy eseményei ismeretesek, de az azok közötti élet kiesik a közönség látószögéből. Régi, kiváló sportemberek tekintélyes száma az egyesület keretein kivül áll. Ezért kell felemelnünk a fáklyát, hogy bevilágítsuk vele az egyesület életét, amely nyitott könyv minden érdeklődő előtt s ugy hisszük, ma jmár hiven szolgálja a magyar egyetemes sport érdekeit. Elrendelték a csődöt a kótaji szeszgyár ellen A gazdasági viszonyok kortünetének egyik szomorú jelensége az a csődnyitás iránti kérvény, amely most érkezett be a nyiregyházi királyi törvényszék hez és amelynek alapján aiMa gyar Általános Hitelbank kérelmére elrendelték a csődöt a Kótaji Szeszgyár és Mezőgazdaság Fisch Lajos kótaji bejegyzett cég ellen. Csődbiztosul dr. Sipos Zoltán tőrvényszéki jegyzőt, tőmeggondnokul dr. Stessel Szilárd tgyvédet, helyetteséül pedig dr. Evva Aladárt nevezték ki. A bejelentések határidejét, december 22-ére, mig a felszámolási tárgyalást 1934. január 11 re tűzték ki. A szociáldemokrata munkásság kérelme a város szakosztályi ülése előtt A nyiregyházi szociáldemokrata munkásság képviseletében Pristyák József és társai több rendbeli kérelmet terjesztettek Nyíregyháza városához. A kérelem ügyében a csütörtöki szakosztályi ülése i élénk vita indult meg s a vita folyamán kialakult javaslatot a jövő hét közepén tartandó képviselőtestületi közgyűlés fogja letárgyalni. A kérelemben felsorolt egyes kívánságokkal kapcsolatosan a szakosztályok együttes ülése arra az álláspontra helyezkedett, hogy inségmunkát nem adhatnak ki csak önálló iparos nak, nem teljesíthető tehát a munkásságnak az a kérése, hogy iparigazolvánnyal nem rendelkező segédeknek közvetlenül adjon megbizást munkavégezésre. Nem teljesítheti a város azt a kérést sem, hogy 'az átutazó munkások részére ingyenes éjjeli szállást biztosítson, mert a mult tapasztalata azt mutatja, hogy éjjeli lebujtanyává vált az erre a célra már egy izben létesített szállóhely. Megfontolandónak és bizonyos határokon belül teljesíthetőnek találja a szakosztályi ülés azt a kérelmet, hogy a munkásság 50 százalékos kedvezményes jegyet kapjon a városi gőz- és kádfürdőbe s hogv a munkanélküliek meghatározott Iziéses nyomtatványt, Egy szétüt s művészit, Pontosan, olcsón a MERKÚR NYOMDA készít. csénvi-u. 3 napon és számban 75 szazaiékos kedvezménnyel juthassanak fürdőjegyekhez. Nem találja teljesíthetőnek a nyomtatványok készitésére vonatkozó kérelmet, mert a nyomtatványok készítését csak versenytárgyalás utján adhatja ki a város, másfelől pedig a takarékosság arra jkényszeriti, hogy egyes nyomtatványokat házilag, sokszorosítógépen készittesen el. Nem teljesiti azt a kérelmet sem, hogy a munkásotthont tüzelőanyaggal támogassa, mert a város kimondottan pártpolitikai célok szolgálatában álló szervezetet nem segélyezhet. iz inkasszálással foglalkozást engedélyhez kötötte a miniszter A követelések beszedésével, inkasszálással iparszerüen való foglalkozást a kereskedelemügyi miniszter iparengedély alapján gyakorolható tevékenységnek minősítette. Az engedélyt csak olyan egyének kaphatják meg, akik erkölcsi megbízhatóságukat igazolják. cégüket a törvényszéknél bejegyeztették és a megállapított óvadékot _ vidéken 2000 pengőt — letették. Vizsgálni kell az engedély kiadásánál azt is, hogy a kérelmező körülményeire tekintettel nem lehet-e alaposan feltételezni, hogy az illető zugirászattal is fog foglalkozni. Az óvadék az engedélyessel szemben iparának gyakorlásából eredő kárköveteléseknek, továbbá az esetleges büntetéspénzeknek és bírságoknak biztosítására szolgál. Az inkasszóipart űző iparos egyidejűleg más ipart nem gyakorolhat. A követelések beszedésére való megbizást csak írásban szabad elfogadni. Az inkasszóval foglalkozó iparosnak a megbizók követeléseit behajtás céljából engedmény utján megszerezni nem terjeszthet elő. Nem vállalkozhatik még dijazás nélkül sem ügyeknek törvényszerű képviselőhöz juttatására, vagy képviselet közvetítésére. Köteles az inkasszóval foglalkozó iparos tevékenységéről előírásos üzleti könyveket vezetni, amelyeket. A követelések beszedésével foglalkozó iparosnak üzletszerzés céljából tilos a feleket személyesen, ügynök vagy más migbizott utján, továbbá ajánlkozó leAéllel, vagy bármely más módon szóban vagy írásban közvetlenül fölkeresni. Az ilyen iparos iparának gyakorlását csupán olyan hirdetés utján hozhatja az érdekeltek tudomására, amelynek szövege nem tartalmaz mást, mint az iparüző cégét, cimét és azt, hogy követelések beszedésével foglalkozik. Ez a rendelet a bank és pénzváltó üzletek által végzett inkaszszóra nem vonatkozik. — Erős, vérbő, kövér emberek számára a természetes „Ferenc Józseí" keserűvíz naponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes bélmüködést biztosit.