Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-23 / 218. szám
4. oldal. < 7.lffiOLCSI HIBL 1P 1933 november hó?23. Magyar nevek szaporodnak napról-napra, mert mindegyre több és több névmagyarosítást engedélyez az érdekeltek kérésére a belügyminisztérium. Ez a magyarosodás nagyon is ki vánatos az egész vonalon, annyival is inkább, mivel valóban sok az olyan idegen nevü nálunk, aki már generációkkal előbb teljesen elmagyarosodott, még ha eredetileg nem is volt magyar. Semmi értelme tehát többé annak, hogy az idegenhangzásu név folytán még mindig idegennek iartsák közöttünk azt, aki szívvel, lélekkel magyarrá vált már régidők Üóta. De más jelentősége és fontossága is van a magyar nevek divatjának. oly országban, amely hosszú időn át élt egy vegyeslakosságu monarchiának a keretében és melynek külképviselete olyan volt, hogy a magyarság létezését sem juttatta soha a külvilág tudomására. A magyar állami önállóság elnyerése óta kicsinységünk mellett is jobban ki kell domborítani magyar mivoltunkat, hogy a külföld a nevünk hangzása miatt netévesszen össze bennünket, magyarokat más népek fiaival, hanem ismerje fel a névhangzása és formája után a magyar sport, a magyar művészet stb. képviselőit. A trianoni szerződés életbeléptetése után az egyes határmegállapitó bizottságok vitás esetekben azt vették gyakorlatba, hogy kimentek a temetőkbe és az ottani sirkőfeliratokból állapították meg, hogy az illető hely lakosságának hány százaléka nem magyar nevü s megcsonkittatásunknak nem egy esetben oka lett igy a sok jó magyar ember ídegenhangzásu neve is, Okuljunk ebből a szomorú esetből és legyünk mentől többen ne csak szívvel, lélekkel, érzésben, gondolkodásban, hanem lehetőség szerint nevünkben is magyarok I RÁDIÓ November 23. Szerda. 4 00 Bárány Ferenc meséi. — 5'00 Kolbai Károly előadása. — 5 30 Somogyi-szalonzenekar. — 630 Kovrig János előadása. — T00 Salver Béla és Vértes Henrik szerzeményeit előadja Tóth Erzsi és Kalmár Pál. — 810 Hirek, ügetőversenyeredmények. — 8'30 Gramofon. — 9'30 Melles vonósnégyes. — 10 00 Időjárásjelentés, — 10 30 Csorba Dezső és cigányzenekara. — 1100 Spur Endre dr. angolnyelvü előadása. 645 Torna. — 9 45 Hirek. — 10 00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 11' 15 Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 1200 Déli harangszó, utána hangverseny, közben — 12'30 Hirek. — 1'30 Időjelzés. — 2'40 Hirek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek. Egy szabolcsi lelkész verset írt a bibliai Józsefről A napokban hagyta el a sajtót László Ödön leveleki ref. lelkész József cimü regénye. A regény tárgyát az ószövetség történeti részéből meríti s kö zéppontját Józsefnek személye képezi. A téma József élettörténetének mozgalmassága folytán tetszetős de éppen aiért, mert általánosságban ismert, kényes is, csak avatott tollú iró nyúlhat hozzá, László Ödön regényének megírásában egy előnnyel rendelkezik. A történet minden részét kezében tartja, mert tanulmányai során alkalma volt elmélyedni nemcsu pán történeti főhősének jellemében, hanem korának viszonyaiban is, amelynek ismerete nélkül nem sikerült volna olyan vonzó és mindvégig élvezetes formában megírni regényét, mint ahogyan tette. József szellemét határozott kéz zel formálja. A regényt színező festői leírásai elevenek, meg kapóak Párbeszédei erőteljesek. A lírai részekben meleg, drámai jeleneteiben tüzes Regényére elhatározottan reá lehet ütni a siker bélyegét. A regéQyt szerzője Baltazár Dezső dr. püspöknek ajánlotta, Buda pesten adta ki Ára 1 pengő 50 fillér s ma már valamennyi nyíregyházi könyvkereskedés ben kapható. Kong az Apollóban A meggyilkolt Zemplén Gézáné négy évvel ezelőtt Nyíregyházán nyaralt barátnőjénél Hosszú évtizedek óta nem volt még gyilkosság, amelyik ugy felkorbácsolta volna a közvéleményt, mint a tizenötéves kis diák Zemplén Dénes szörnyű anyagyiikossága. A gyilkosság mögött megdöbbenve állanak meg a véres eseményekhez hozzászokott rend őrtisztviselők, újságírók és keresik, kutatják azokat a motívumokat, amelyek ezt a fiatal gyermeket szörnyű tette elkövetésére biria. Zemplén Dénes minden egyes szava vádbeszéd édesányja ellen és a kloaka sötétjébe vezet el bennünket, amikor a földi bűneiért olyan csúnyán megbűnhődött anyának életét kiieregeti. Zemplén Gézáné a világhírű kémikus egyetemi professzor elvált felesége két ízben ^trt már | Nyíregyházán. Négy évvel ezelőtt töltötte itt utoljára a nyarat egyik barátnőjénél, egy magasrangü tisztviselő özvegyénél. Felkerestük Zemplénné barátnőjét elegánsan berendezett otthonában, hogy mondjon el egyetmást a szerencsétlen asszonyról, mondja el azokat a visszaemlékezéseket, amelyek ittlétéhez fűzik. Az úriasszony — érthetően — hidegen fogadta jövetelünk célját és csak akkor mutatkozott hajlandónak egyet-mást mondani, mikor Ígéretet tettünk, hogy a nevét nem írjuk ki. — Zemplénnéhez régi évek hosszú barátsága fűzött. Nővéremnél, aki egy fővárosi kereskedelmi iskolai tanárnak a felesége, ismerkedtünk meg. Halk szavú, kedves teremtés volt, aki valóságos visszavonultságban élt akkoriban. Ideges, érzékeny lélek volt, de panasz nem hangzott el a száján. Gyakori találkozásunk mindjobban összekovácsolt bennünket, úgyhogy őszinte meleg barátság fejlődött ki közöttünk. Egy alkalommal két napig volt itt, négy évvel ezelőtt pedig négy hétig nyaralt nálam. — Dénes hol volt addig az ideig? — kérdeztük. — Minden gondolata, minden reménysége az akkor még tizenegy éves Dénes volt. A kisfiút nem hozta magával, mert az, egy gyermeknyaraltatási akcióval, " a Balaton mellett nyaralt, Zemplénné minden nap irt levelet fiának és nem egyszer csomagot állíttatott össze a csemege üzletben és elküldette fiának. Boldog volt, ha Dénestől levél jött. Később hallott e arról, hogy Zemplénné feslett és nem íársad-";mi életéhez méltó életet folytat? — Nálam töltött nyaralása uíán még gyakrabban kaptam tőié le velet, de a barátság köztünk las sáriként elhidegült. Hogy miért? magam sem tudom. Nővérem elbeszélte nekem, hogy Zemplénné valami nagy átalakuláson ment keresztül. Egyre jobban meghasonult régebbi társaságával és hosszú időkön kérésztől visszavonultan semmit nem hallatva magáról élte szomorú életét. Dénest a nyíregyházi gimnáziumba szerették volna íratni —• Legutoljára két évvel ezelőtt kaptam Zemplénnétői levelet. — Őszintán bevallva, nagyon meglepődtem a levelén, mert már akkor teljesen szakítottunk a barátságunkkal, A levélben az állott, hogy nagyon szeretné Dénes fiát hozzám adni, hogy tanulmányait az itteni gimnáziumban folytassa. Ha jól emlékszem — mert hisz a levelet nem őriztem meg — hatvan pengőt ajánlott fel a gyermek ellátásáért. Levelében rajongó szeretettel irt a fiúról, hogy jóravaló, szolid, szófogadó gyermek és éppen azért szeretné, ha vidékre kerülne, hogy ne kelljen neki a nagyváros könnyen fertőző légkörében élnie. Én a gyermeket nem vállaltam, csupán azért, mert nyugdijamból szépen, nyugodtan megéltem, úgyhogy nem volt szükségem arra, hogy koiztos gyereket tartsak. Az idős úriasszony azzal fejezte be beszélgetésünket, hogy igen boldog, hogy akkor nem fogadta magához Zemplén; Dénest, mert akkor talán most [az ő neve is közforgalomba került volna a rémes eseménnyel ^kapcsolatosan. Ujs£á>0lf RRCSOMYfí Meséskönyvek Ifjúsági regények » .n)a> 1 , MI WIIIII M III • IIIIIIM Diszlevélpapirok Különleges gyermekjátékok Képeskönyvek Zenealbumok Társasjátékok Arany töltőtollak Törhetstlen karácsonyfadíszek Emlékkönyvek Művészi fényképalbumok Díszmüvek nagy választékban olcsón kaphatók az mri ban. — A Jamboree táborról díszes emlékalbumot ad ki a Magyar Cserkész Szövetség, ötezer fénykép közül kétszáz elsőrangú felvételt válogatottak ki, melyek művészi elrendezésben a Jamboree életéről teljes képet és maradandó emléket adnak. A négy nyelven megjelenő albumra már eddig is nagy számú külföldi előjegyzés érkezett.
