Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 201-224. szám)
1933-11-21 / 216. szám
1933. november hó 21. frzSBQLCSI HIB UP 3. oldal. Vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott a Myiregyházi Ügyvédi Kamara A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara vasárnap délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a kir. törvényszék nagytermében. A közgyűlést Murányi László elnök a Hiszekegy imájával nyitotta meg, üdvözölte a kir. törvényszék és járásbíróság képviselőit, akiknek szép számban való megjelenése az ügyvédi kar megbecsülésének jele, majd megilletődés! keltő szavakban emlékezett meg a Kamarát súlyosan érintő két gyászesetről, Illés Andor dr. törvényszéki elnök és Schönplug Jenő ügyvédről, a Kamara választmányi tagjáról, a Szatmári Ügyvédi Kamara utolsó volt elnökéről. A közgyűlés az elhunytak emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg. Murányi László dr. ezután rámutatott, hogy az utóbbi években az ügvédi kar hozzászokhatott a gombamódra szaporodó, kellően át nem gondolt jogszabályokhoz, mégis kínosan és fájdalmasan érinti az ügyvédeket a szenzáció erejével ható két legutóbbi jogszabály, a gazdavédelmi rendelet és a nyugdijtörvényjavaslat. E két jogszabály felfogása szerint a magyar jogrendszer épületét alapjában renditi meg. Egyfelől támadás az egyenlő teherviselés elve ellen, másfelől veszedelmes az alkotmány régi pillére, a birói függetlenség szempontjából. Az ügyvédek nem amiatt szólalnak fel, hogy a kormány a gazdatársadalmon segít, hiszen az ügyvédi klientúra 90 százaléka a gazdákból kerül ki, hanem kifogásolják azt a módot, amellyel a rendelet elakarja érni a helyesen kitűzött célt. Amikor gp«dig az ügyvédség felemeli szavát a nyugdijjavaslat ellen, ezt nem a bíróság iránt való udvariasságból teszi, hanem azért, mert meggyőződése szerint a birói [függetlenség nem privát tulajdon, hanem nemzeti közkincs, amely mindannyiunké s melyért minden polgárnak kötelessége sikra szállani. Ez az Ügyvédi Kamarának nemcsak joga, hanem kötelessége. Évszázados ügyvédi tradíciókhoz való hűséggel foglal állást a Kamara a két jogszabály kérdésáben. Murányi László dr, elnök ismerteti a Kamara választmányának határozatát, amely szerint a Kamara felir a kormányhoz és rámutat a 14,000. sz. gazdavédelmi rendelet hiányaira és a nyugdijtörvénytervezetek a birói függetlenséget veszélyeztető részeire és ezeknek a részeknek módosítását kéri. A felirati javaslatok ismertetése következett ezután. A gazdarendeletre vonatkozó javaslatot Schön Viktor dr. alelnök, a nyugdíjtörvényre vonatkozót Szitha Sándor dr. ismertette beható indokolással. A gazdarendeletre vonatkozólag megállapítja a Kamara, hogy a gazdaadósságok ügye ma már nem az adós és a hitelező ügye, hanem sorsdöntő nemzeti probléma és igy az állami beavatkozás elkerülhetetlen. Ennek a beavatkozásnak azonban olyannak kell lennie, hogy a társadalmi osztályok valamennyiét kedvezően érintse. A Kamara felfogása az, hogy a gazdarendelet sérti az egyenlő elbánás elvét és különösen a szabadpályán működőkre sérelmes. A Kamara helyesnek tartja a védett birtok típusát is, de itt a megvalósítás ellen emel kifogást és a tervezett jadminisztrációs elintézés helyett birói döntést tart szükségesnek. Sérelmesnek tartja a Kamara az ügyvédi követelések behajtására vonatkozó részt is, szót emel továbbá a köztartozások és törvénykezési illetékek szempontjából is. Szitha Jenő dr. a nyugdijtörvénytervezetben a 7. §-ról azt mutatja ki, hogy fenyegeti a birói függetlenséget és igy alkotmányunk egyik legfőbb pillérét veszélyezteti. A Kamara javasolja, hogy mellőzzék ezt a paragrafust, vagy pedig mondják ki, hogy a nyugdíjaztatás lehetősége nem vonatkozik a birói karra. Murányi László dr. kifejti, hogy ez a kérdés ma azért is fontos, mert Európaszerte az etatizmus növekedését látjuk és a törvényhozási hatalom sok helyett inferioritásba került a végrehajtó hatalommal szemben. Most ez várna az igazságszolgáltatásra az alkotmányos államélet harmadik pillérére is. A nyugdijjavaslat a három fontos tényező harmóniáját bontaná meg. Nincs is szükség reá, mert módjában van az államnak a birói kar restingálása a létszám uj megállapítása utján is. A határozati javaslatokat a Kamara közgyűlése Füredi Sándor dr. és Szűcs Jenő dr. hozzászólása után elfogadta. Nevezzék el a nyíregyházi háziezred laktanyáját Rákóczi Ferenc fejedelemről A város közönsége még ma is annak a magasztos ünnepnek ha tása alatt áll, amely csütörtökön, november 16 án, a nyíregyházi 12. honvéd gyalogezred [laktanyájának feldíszített udvarán folyt le nagy lelkesedést keltő erővel. A városban megállapítják, hogy a honvédségnek és fja város polgárságának együttes [ünnepében a nemzeti egység nagy gondolatának rendkívüli nagy szolgálatot tett a gyalogezred és olyan hagyomány keletkezését tette lehetővé, amely állandó forrása lehet itt a polgárság nemzeti nevelésének. Az, hogy a magyarság örök eszményképének, Rákóczi Ferenc fejedelemnek nevét viselő háziezred a nagy magyar mult egyik dicső napját Rákóczi kurucai győzelmének dátumát választotta ezrednapjául, magában véve is lelkesítője a nemzeti érzés forrásaiban erősödő polgárságnak, az pedig, §hogy az ünnepség minden száma, egész megrendezése, az elhangzott szónoklatok a katonaság és a polgárság lélekben, szívben, tettrekészségben való egybeforrottságát erősítették, bizonyítéka annak, hogy uj idők termékeny uj szelleme tört utat a realizálódás felé. Ott volt az ünnepségen nemcsak a város minden, intézményének, hivatalának, hatóságának kép viselete, az egyházi és polgári notabilitások egész sora de ott volt a kispolgárság, az egész polgári társadalom képviselete. A hadsereg, a honvédség itt, mint nemzetnevelő teljesítette magasztos hivatását és ujjongó örömöt keltett ezzel a céltudatos nevelői megnyilatkozással a polgárság legszélesebb rétegében. Fokozta a hatást, hogy a műsor minden számából '-kisugárzó a hadsereg és a polgárság együtérzésének ténye. A honvédség szónoka szólott a polgársághoz is és a polgárság szónoka, a váváros főjegyzője beszédét azzal végezte, hogy inspiráló erővel beszélt a katonákhoz. A honvédség és a polgárság egy befogásának biztositói lesznek ?lís US sis 545 U<S í^f ^ ^ ^ íife SátS SÍS S&5 US Sfö íífe XjK? US U<? HS A gazdarendelet végrehajtása folytán felmerülő eljárásokhoz szükséges US HF •v 8t<3 SIS f SIS blanketták már kaphatók a 1 Szabó I esi Hirlap 5Í(b us V 5)1(3 # V US kiadóhivatalában, Bethlen utca 1 sz. ®tc5 ¥ V SaS Hí V Hf I V U<$ f V a)t'.s Hétfőtől szerdáig Halmay Vilmos és imre Nyíregyháza kedvenceinek személyes vendégjátéka á fehérkeztyüs hölgy cimü hangos filmattrakció bárjelenetében lépnek fel HALMAY IMRE zongora humorista mint A1 Jolson, Chewalier stb. HALMAY VILMOS kuplézik és konferál. Csütörtöktől Kizárólagos joggal KING-KOMG A világ nyolc adik csodája Előadások 5, 7, 9 órakor. m r*«|H| _ V V V V V V i)KSÍ(9SI®eá<SSI(s«5t®SIís a jövőben is a Rákóczi ezred emlékünnepei. Ezt éreztette a -katonák nagyszerű ünnepi szónoka, Hall Géza százados, amikor beszédében [Ja következőket mondotta. Amikor a gondok és keservek útvesztőjében busul a magyar, ünnepelhetnénk-e méltóbban Rákóczi ünnepet, mint a mai ünneplésünk, melyben polgárság és katonaság diadalmasan összefogott,? Diadalmasnak nevezem ezt az összefogást, mert benne van a faji, testvéri és nemzeti érzés és Multunknak büszke ismerete! Csudálatos erő ez, egy mélyen járó, titokzatos erő ez! ,Akár a rügyfakadás a törzsben, termőképesség a földben, delej a vasban, lélek a testben!... Szeretném, ha ^esztendőről esztendőre megujuló ezrednapunk az összefogás és a teremtő gondolat fönséges ünnepe lenne, amelynek fényében kibontakoznának a lelki magyarság nagyszerű körvonalai és szinte uj jelentést kapna ez a szó: magyar! És ez a jelentés nem politikai, hanem szellemi és erkölcsi értékjelző lenne! Szeretném, ha hangomat az éter hullámai átvinnék a trianoni határon és a rabságban sínylődő magyarok, de ellenségeink is meghallanák kiáltásomat őserőnk büszke tudatában, hogy hitünk lángol, karunk erős és nem adjuk fel a Dunamedencében ezer év óta vérrel, könnyel öntözött földünket!... Ezek után a lelkesítő szavak után általánossá lett a vágy a polgárság körében is, hogy a háziezred ünnepét a jövőben is együtt ünnepelje meg a honvédség a polgársággal. Az is erős vágya a város lakosságának, hogy nevezzék el a gyalogsági laktanyát (Rákóczi Ferenc fejedelemről, nemcsak azért mert ^'ez az ezred neve, hanem azért is, mert hiszen az a föld amelyen ma a laktanya áll, a fejedelemnek, Rákóczi Ferencnek birtoka volt. Az ő nagy nevének dicsőségéről zeng itt a szabolcsi föld és ennek a névnek fel kell ragyognia a laktanya ormán, ott, ahol naa az ő lelke kelt életre. — Levélpapír-újdonságok kaphatók az Ujságboltban.
