Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-12 / 184. szám

1933. október hó 12, S lMQlCSI HIB DU> 3. oldal. i Cipót i mmmm I " őszre // cipőgyári áruházában j vegyen t Mert szenzációs modeleket, I tartós garantált minőségben olcsó gyári áron szerezheti : be. Erős, tartós, iskola cipők! J ZRÍNYI ILONA-UTCA 11. SZÁM. j 00 Mikecz Ödön dr. főispán: Szabolcs lakossága a súlyos időkben is példát mutató módon jár el politikai magatartásával A vármegye őszi közgyűlése — A törvényhatóság küldött­ség utján kéri a minisztert a burgonya-elosztó szerv létesítésére — Szenvedélyes hangon tárgyalták a pestiek és a fővárosi sajtó elfogult magatartását Szabolcsvármegye törvényha­tósági bizottsága kedden dél­előtt tartotta rendes őszi köz­gyűlését Mikecz Ödön dr. főis­pán elnökletével rendkívül élénk érdeklődés mellett. A kisgyü­lésen a burgonyakérdésben szen­vedélyes felszólalások, hangzot­tak el, amelyen abban a gon dolatban találkoztak, hogy a burgonya értékesítése terén mu­tatkozó anarchia elsősorban a fogyasztók érdekeit sérti és a burgonyaelosztó szerv létesítése nemcsak a bajba jutott gazdák­nak, hanem a fővárosi fogyasz­tóknak is elsőrangú érdeke. Elkeseredéssel tárgyalták Pest­vármegye magatartását, a fővá rosi sajtó félreértésen alapuló hangulatkeltő cikkeit. Egyik fel­szólaló azt hangoztatta, hogy a pestvármegyei urak a soroksári bíró szemüvegén át nézik a bur­gonyakérdést és viselkedésük súlyos kárt okoz a szegény nép­rétegeknek, egy másik éles­hangu felszólaló pedig egyene­sen azt követelte, hogv a gazdák bojkottálják a fővárosi lapok kö­zül azokat, amelyek jól átlátszó tendenciával ferde világításba helyezik a burgonyaelosztó ter­vezetét. Óriási feltűnést keltett Molnár Viktor báró felszólalása, amely­ben közömbösséggel és káros passzivitással vádolta meg a szabolcsi kerület képviselőit. Vay Miklós báró és Kálnoky Bedeő Sándor képviselők nyom­ban elhatározták, hogy a sú­lyosan érintő felszólalás hatása alatt távirati uton kérik a Nem­zeti Egység Pártja értekezleté­nek azonnali összehívását s a sürgönyt nyomban fel is adták Budapestre. A mozgalmas őszi közgyűlés egyik kiemelkedő eseménye Dessewffy Emil gróf erős akti­vitással való szereplése volt. Dessewffy gróf a gazda érdekek védelmében egész sor tárgynál nagy beszédet mondott és fárad­hatatlanul, elokvenciával szállt síkra a tetterős gazdasági poli­tika érdekében. Felemelő erejű volt a törvény­hatóság megnyilatkozása, amikor Dessewffy István gróf és Vay Miklós báró felszólalása után felekezeti különbség nélkül, osz­tatlan szeretettel és ragaszko­dással üdvözölte a gyémántmi­sés egri főpásztort, Szmrecsányi Lajos dr, érseket. A felszólalók egytől-egyig meghajtották az elismerés zász­lóját a külpolitikai sikerek ut­ján a nemzet presztízsét erősítő miniszterelnök politikája, az ön­céluságra való törekvés gondo lata előtt és az őszinte szeretet, ragaszkodás és bizalom hang­ján nyilatkoztak Mikecz Ödön dr. főispán és Virányi Sándor alispán fáradhatatlan és min­denkor emelkedett szellemű te­vékenységéről, A bizalom, bá­torság, becsület nagy ideáljainak fenkölt szelleme töltötte be a tárgyalótermet és ennek a szel­lemnek .volt a kisugároztatója Mikecz Ödön dr. főispán esz­mékben gazdag megnyitója is, amely a válságos, súlyos hely­zetben az erő, a kitartás, az ál­dozatkészség igéivel megszólal­tatta az ősi vármegye gyűlései­nek tradicionálisán nemes alap­hangját. Mikecz Ödön dr. főispán megnyitója Az országzászló modellje áll az elnöki emelvényen, rajta fél­árbocra hulló nemzeti szinü lo­bogó. Délelőtt tiz óra. A főis­pán a Hiszekegy imája után a következő beszéddel nyitja meg a közgyűlést: Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság 1 A legutóbbi rendes közgyűlé­sünk óta újból nehéz időkön ke­resztül fordult a történelem kereke hazánkkal és vármegyénkkel együtt, A sorozatos szűk esztendők után az Úristen áldása jó termés­sel ajándékozta meg vármegyén­ket és bármennyire is súlyosak azok a viszonyok, amelyek között a szabolcsi termelők bő feleslegét értékesítenünk kell. Hálatelt szív­vel kell köszönetet mondanunk a Mindenhatónak érte, mert elhárí­totta felőlünk ezzel az utóbbi években mind súlyosabbá váló inség veszedelmét. Kedvezőbb értékesítési viszo­nyok között évekkel ezelőtt egy ilyen termés alkalmas lett volna arra, hogy vármegyénk sínylődő gazdasági életét talpra állítsuk. Ma, sajnos, a jó termés dacára is változatlanul fennállanak gaz­dasági gondjaink. Az Európát szét­romboló békeszerződések követ­keztében egymással szembeállított gazdasági egységek mind mere­vebbé tették elzárkózó politikáju­kat s az Amerikában előállott pá­ratlan méretű gazdasági válság méginkább kiélezte az európai mezőgazda-államok krízisét. Ma minden olyan állam, amely me­zőgazdasági feleslegét belső gaz­dasági életében elfogyasztani nem tudja, a természetellenesen és a termelési költségek alányomott ter­ményárak súlyos következményeit érzi s e tekintetben hazánk, amely a háborúból kikerült államok kö­zött a legjobban csonkittatott és nyomorittatott meg, első sorban kell, hogy szenvedjen. A mezőgazdasági válság gyö­keresmegoldásánakegyetlen módja a termelési fölöslegünket fogyasztó piacok feltárása és szabaddá té­tele olyan tényezőkön fordul meg, amelyre az ország és kormányunk igen kevés befolyást tudhat ma­gának a dolgok természetes rend­jénél fogva biztosítani. Aki azokat a nehézségeket ismeri amelyekkel a mezőgazdasági terményverse­nyétől megrohant európai álla­mokban a Magyar Alföld termés­feleslegének elhelyezése jár, elis­meréssel kell, hogy megállapítsa azokat az eredményeket is, ame­lyeket a kir. kormány e téren ed­dig elért s amelyeknek fokozása állandó munkálkodásának és gon­doskodásának tárgyát képezi. A higgadt szemlélő előtt, aki mér­legelni tudja a nemzeti politikai és gazdasági élet ujabb fejlemé­nyeit, nyilvánvaló kell, hogy le­gyen az a haladás, amely Ma­gyarországnak nemzetközi pozíci­óiban az utóbbi év folyamán be­következett. Amig nálunk a természettől fogva sokkal gazdagabb országok közrendje, politikai értékükkel is súlyosan kiható módon ingado­zásokat mutat, amig a háborúból győztesen kikerült szomszédorszá­gok politikai és gazdasági struk­túráját nyilt vagy burkolt diktatúra leple alatt egymásra törö erők fe­szitik, addig mi kétségtelenül meg­állapítható módon hatalmas lépé­seket tettünk nemzeti egységünk minél tökéletesebb kiépítése felé. Ma már az európai gazda­sági és politikai mozgalmak hom­lokterében a Duna-medencében fekvő államok sorsának rendezése kerül annak bizonyságaképpen, hogy azt a rendezést, amelyet a békeszerződések gondoltak hosszú időre megrögzíteni, maguk a nyu­gati nagyhatalmak sem tartják ki­elégítőnek, azok a hatalmak te­hát, amelyeknek akarata döntő lesz e kérdés újra rendezésénél. Ez pe­dig annyit jelent, hogy a békere­vizió előkészületi munkálatai az arra mértékadó fórumokon meg­indultak. Nemzetünk, fajtánk és jövőnk sorsa azon fordul meg, milyen felkészültséggel, a nemzeti erők milyen koncentráltságával tudjuk a magyarság súlyát rövi­desen meginduló mozgalmakban latba vetni. Azért kétszeres érték az a nemzeti összefogás, amely felé a kormány vezetésévet nem­zetünk törekszik és súlyos vétek volna ezekben a sorsdöntő idők­ben ennek az összefogásnak sike­rét olyan kérdésekkel kockára tenni, amely kérdések időszerűek csak akkor lehetnek, amikor már nemzet-létét érintő problémákat a nemzetre kedvező módon megol­danunk sikerült. Nem szolgálja a hazát, aki ma elégedetlenséget szit Őszinte örömmel állapithatom meg, hogy a törvényhatóság la­kossága, amelyet pedig a gazda­sági bajok az ország más vidé­a 6yl lámpái super­rendszerú 7066-os Orion rádiónak. Hét hangolt kör biztosítja az elérhető legnagyobb szelektivitást. Különle­gesen szerkesztett sza­bályozóval a lakás akusztikájának megfe­•lelő hangerőre és hang­síínezetre állítható. Ez, a minden technikai újí­tással felszerelt készü­lék a legkényesebb igényeket is kielégíti. Szabott kíKpsnzáro P 405.­-hmiié G várija: Orion izzótámpagfőr A higgadt szemlélőnek látnia kell az eredményeket

Next

/
Thumbnails
Contents