Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 175-200. szám)

1933-10-06 / 179. szám

4. oldal. CtttOLCSI HIBL g j> 1933 október hó 6. Érdemes Aki csak egyszer ís látott árverést, olyan keserűség fog el, h®gy nemigen volt kedve még más alkalommal ís meg­nézni. Rendes ember nem ís megy el ilyen torturára, kü­lönösen nem, mint vevő, erre valók az árverési hiénák. Rendes ember nem bírja vé­gighallgatni a volt tulajdono sok sírását és képtelen ta­nuja lenni olyan kegyetlen és romboló aktusnak, amikor egy élet becsületes fáradal­mán megszerzett javakat ér­tékükön messzi alul, sok­szor fillérekért kótyavetyél­nek el. Mostanában ugy lát­szik sürün leszünk tanúi ilyen árveréseknek, különö­sen, amikor családok búto­rai kerülnek majd a kalapács alá. Önkéntelenül felmerül a kérdés, érdemes-e ezeket a szekrényeket, asztalokat, ágya­kat, kommódokat, heverő­ket dobra ütni ? A bútor nem olyan, mint a ruha, hogy ha elnyűtt, eldobjuk. A bú­tor a családokkal, generá­ciókkal él és fejlődik együtt. A legmegszokottabb módon ugy keletkezik a bútor, hogy a férfiember asszonyt hoz a házhoz, aki bebutorozza az uj fészket. Minden apró da­rab emlékeztet az esküvő napjára, az elinduló közös életre, amelyben megnő a család, lassankint berepülnek a bútorral szegélyezett meleg otthonba az emberfíókák. Aztán a bútorok száma ís szaporodik, minden uj darab valami kedves és megható eseményhez fűződik. Lassan olyan bűvkör szövi át a drága emlékekből a bútort, hogy valósággal szoros |és meghitt kapcsolat fűződik az ember és a holt tárgyak közé. Igazán csak a legne­hezebben válik meg az em­ber a bútorától, valami vég­szükség esetén, amikor már minden szakad és nincs sem­mi segítség. Akinek a búto­rát elárverezik, aki nem tudja a szeretett és boldog emlé­kektől kőrülrajzott bútort az elvesztéstől az utolsó pilla­natban sem megmenteni, az az ember már elesett ember, nincs rajta mit venni, a te­metést rendezik meg rajta a tulajdon szeme látára. Az ár­verés után ki kel húzni az adófizetők névsorából, elsor­vadt örökre a kincstár szá mára. Az árvesésen rendesen olyan árért adják el a bu­bort, hogy sokszor még az árverési költség sem jön be. Az állam végre ís kénytelen „leírni" a követelést. A vége se adó, se bútor. Érdemes ? (_ó —a) — Ischiásnál egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" ke­serűvíz reggel éhgyomorra vé­ve előmozdítja a gyomor és a belek működését s könnyű szék­letétet biztosit. Számla-blanketta kapható a kiadóhivatalban Rekedten, kurtán parancsszó zendül, Remegő kezekből sortűz ropog A reggeli ködben bitó-oszlopok Komorlanak, s rajtuk a hősök, a szentek. A pap zokogva mormolta imáját. Aztán csend lett. Az égen összekomorlott millió fekete felhő, A lelkek gerince hit nélkül összeroppant. Október hat volt. A magyar álmot hant Borította mindenütt. Csend volt, így kellett lenni. így rendelte a Végzet, és így rendelte Bécs, Feketesárga lelküen, s itt nincs csoda-tevés. így kellett lenni ? Végzet! Égremeredő kétségbeesésünk Száraz lázában fojt a zord „miért?": Miért kellett fagyasztó bécsi dért Elszenvednie száz nyári hajnalon A zsenge magyar vetésnek ? Mit dolgos kézzel újonnan építettünk : Szabadságunkat, a fenséges házat Miért gyújtják ránk és miért lázad Honárulón, kit befogadva. Testvérként becéztünk ? És most miért Ontják ki a párolgó hősi vért, Mit duló csaták fergeteges pokla Ki nem onthatott és sutba dobva Jogot, — szégyenletes bitóra húzzák Gyáván a legdicsőbbeket, Miért? mert magyar földön magyar vetett, És magyar aratott? Ezért hozták hát gyászos Aradot? Végzet! szomorú magyar Végzet! Mi fájlalunk Minden elsodródó magyar élet-porszemet! Fáj, ha a magyar magyart temet... Hát még ha azokat, akik mint az ormok Magaslanak ki, bűnös, romlott Gyűlölő lelkek, jaj, agyontiporják ? ! Hősök, szentek, dicsők, mondjátok, Hát Véletek már minden elveszett ? Idegen, gyilkos, markoló kezek Nagv éjszakákba halálra fojtanak És ránk már soha nem süt ki a nap ? És ismét csend lett. Az égen szétbomlott egy komor felleg, Széles kévékben hullt alá a fény. Az őszi légben a hősi szellemek Suhantak, s egy gondolat átrebegett, s Halkan, de bizva, csodás titok : Magyarok ! egyszer a nap ragyogni fog ! Lyachovíts István Beretvával atvágta a nyakát egy kifőzde tulajdonosnője Özvegy Nagy Károlyné, Bencs László-tér 19. szám alatti lakos 62 éves kifőzőnő tegnap hajnal­ban öugyilkossági szándékból át­vágta a nyakát és életveszélyes állapotban szállították a mentők az Erzsébet kórházba. Nagyné este még látszólagosan nyugod­tan tért aludni és hajnalban, ami­kor még az egész ház nép aludt, fiának a borotvájával elvágta a nyakát. A szerencsétlen asszony­nak még annyi ereje volt, hogy kivánszorogjon az udvarra, ahol eszméletlenül esett össze. Valósá­gos vértócsában feküdt, amikor szomszédjának háztartási alkal­mazottja rátalált. Öngyilkosságá­nak oka felől mindezideig még kihallgatni nem lehetett, de isme­rőseinek feltevése szerint családi okok keserítették el olyannyira, hogy végzetes tettét elkövette. — Gép- és gyorsirástani­tást vállal Nagy Irén oki. gyors­írás tanitö. Kállai u. 25. lOx Tiszta gyapjú kötött kabátok, dívatpulloverek, gyermek szvetterek nagy választékban S\ern Sándor divaiüzleíében Városházpalota. 3604-6 Sokat takarít meg, ha KÁRPÁT MALÁTAKÁVÉT használ— Kapható minden füszerüzletben. RÁDIÓ Október 6. Péntek. 3'30 Diákfélóra. — 4.00 Kara Győző dr. előadása. — 5 00 Országos Postászenekar. — 6'00 Gyorsíró tanfolyam. — 6 30 Magyar cim­balomötös. — Közben 700 Lázár Miklós dr., országgyűlési kép­viselő előadást tart a tokaji szü­reti hétről. — T20 Kelemen Kor­nél dr- előadása. — 745 Gra­mofonlemezek. — 900 A rádió külügyi negyedórája. — 9'15 Bura Károly és cigányzenekara. — Köz­ben 10 00 Hirek. — 1040 A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. - H40 Lugossy István tárogatózik. Állandó hétköznapi közvetítés 6 45 Torna. — 9 45 Hirek. — 1000 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 1115 Nemzet­közi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hangver­seny, közben — 12 30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 2'45 Hirek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek. Vghsz. 1243-932. Árverési hirdetmény Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. c. 102. §-a alap­ján közhírré teszem, hogy dr. Schwartz Károly Bp. IV. Váczi-u. 78—80. ügyvéd által képviselt Grill Károly Könyvkiadó Vállalat végrehajtató kérelmére és ja­vára 142 pengő 91 fillér tőke és járulékai erejéig a ^nyíregyházi kir. járásbíróságnak 445—932. számú végzésével elrendelt és 1932. évi március hó 3-ik nap­ján foganatosított kielégítési vég­rehajtás alkalmával le és felülfog­lalt és 2030 pengőre becsült szobai bútorok, szőnyegek és egyéb in­góságok 1933. évi október hó 10. napján d. e. 10 órakor Nyíregy­házán, Dessewffy-téren, végrehaj­tást szenvedett lakásán birói ár­verésen a legtöbbet ígérőnek eladom. Nyíregyháza, 1933. szept. 18. BERKY ISTVÁN 3637 kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents