Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 150-174. szám)

1933-09-15 / 161. szám

Ara 10 fillér. nyíregyháza, 1933 szeptember 15. Első évlolyam, 161-ik szám. Péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal Bethien-u. 1. Postatakaréki csekkszám 47139. Telefon 77. * DOífTItfiU M\PÍÍ *P it Elöfízetés 1 hóra 2' 50 p' Negyedévre 7*50 P * rULi llh-Al MrlbAr * Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Irta: Dr. Herczegh Béla korm. főtan., orsz. gyül. képviselő. A felekezeti iskolák sú­lyos anyagi helyzetben van­nak. Természetes, mert hi­szen kiadásaik növekednek, bevételeik pedig állandóan csökkennek. Az 1868. évi XXXVIII. tc. szerint a népiskolák fenn­tartása tulajdonképen a po­litikai község kötelessége és a felekezetek csak fakulta­tív iskolafenntartók. Es mégis vállalták ezeket a terheket. Méltányosnak tartom azt az elgondolást, hogy egy isko­lai adó állapittassék meg, mert hiszen ha az egyházak nem lesznek képesek isko­lai kiadásaikat fedezni, elő fog állni az a helyzet, hogy a politikai község kénytelen lesz átvenni a népoktatást és ebben az esetben akár több, akár kevesebb lesz a pótadója 50 százalékánál mindenesetre a maga erejé­ből kell fenntartania az elemi iskolákat. Halljuk, olvassuk, hogy uj világ születésének, uj társa­dalmi és gazdasági rend ki­alakulásának korát éljük. Egy pÜlanatig sem lehet kétségünk abban, hogy bár­mely változásban is a ma­gyar nemzet megtartja és érvényesíteni fogja a magyar őserőt. De, hogy ez az át­alakulás mentől kevesebb rázkódással történjék, ehhez, egyfelől, szükséges a kor­mányelnök ur által hangoz­tatott és kért nemzeti ösz­szefogás és minden társa­dalmi réteg szolidaritása, de szükséges másfelől az a be­látás és megértés és szere­tet is, amely nélkül a ke­reszténység csak egy diszes, váza volna a léleknek illatos és szépséges virágai nélkül. Senki sem gondolhatja ezt a kereszténységről és épen ezért az anyagi küzködés­nek ebben a mai nehéz vi­lágában, amikor sokszor eszünkbe juthat a latin mon­dás, hogy homo lupus ho­Bombaként hatott a kisantant államokban Kánya Kálmán külügy­miniszter párisi tárgyalásainak híre Budapestről jelentik. Bombaként hatott ma a kisantant államokban az az egész Európában nagy ér­deklődéssel kommentált hir, amely szerint Kánya Kálmán külügymi­niszter Párisba utazik, hogy Poul Boncour francia külügyminiszter­rel megtárgyalja az aktuális gaz­dasági és politikai kérdéseket. A francia lapok élénken tárgyal­ják a magyar külügyminiszter ér­kezésének hirét. A Matin közli Kánya Kálmán arcképét és hosz­szasabb cikket szentel a külügy­miniszter párisi látogatásának. — Igen kellemesen érinti Franciaor­szágot az udvariasság keretén tul rendkívül jelentős látogatás, amely a római továbbá a bécsi tanács­kozások után most azt dokumen­tálja, hogy Magyarország köt ugyan gazdasági megállapodáso­kat egyes nemzetekkel, de nem köti le magát egyik irányban sem. A Petite Párisién aggodalmas­kodó hangon azt fejtegeti, hogy a magyar külügyminiszter és Poui Boncour találkozásán semmi eset­re sem talál majd Magyarország küldötte ürügyet arra, hogy a gaz­dasági kérdések közé politikai problémákat, különösen pedig a revizió kérdését vegyithesse. A kisantant sajtó idegesen tár­gyalja a párisi tanácskozás hirét és az sehogysem tetszik néki, hogy Kánya Kálmán a kisantant konferencia előtt tárgyal behatóan Magyarország aktuális kérdéseiről a francia miniszterelnökkel. A genfi népszövetségi ülés foglal­kozik Magyarország pénzügyi helyzetével is Budapestről jelentik: Kánya Kálmán külügyminiszter négy-öt napi tartózkodásra Párisba uta­zott. Párisból visszatérve £ Genfbe megy a külügyminiszter a Nép­szövetség szeptember 25-én kez­dődő gyűlésére, ahol meg fog je­lenni Imrédy Béla [dr. pénzügy­miniszter is. A népszövetségi ülés rendkívül fontos Magyarország talpraállitása szempontjából, mert részletesen tárgyalni fogja a ma­gyar gazdasági helyzetet. Ezen az ülésen tárgyalják Tyler népszö­vetségi megbízottnak Magyar­országról szóló legutóbbi jelen­tését is. Megszűnik a tiszántúli fakorridor Az Omke és a tüzifaérdekeltsé­gek küldöttsége felkereste Kállay Miklós dr. földmivelésügyi mi­nisztert, akitől a famonopolium tervének elejtését, a tiszántúli fakorridor megszüntetését kérték. Kállay Miklós dr. kijelentette, hogy a korridor tavasszal meg­| szűnik. A fánál megfogja 'aka­dályozni az árrombolást. A ke­reskedelem kezébe teszi le a fa­behozatalt, ha garanciát nyújt arra, hogy a magyar erdőbirto­kosok fáját megfelelő áron átveszi. Időjárás Nyugaton a hő csökkenése, élénkülő széláramlás várható, he­lyenként esővel. Románia több milliós megrendelést tesz a magyar gépgyárakban Bukarestből jelentik : A magyar­román vegyesbizottság megálla­podása szerint Magyarország 2000 vagon román fa behozatalát en­gedélyezi, mig Románia köteles lesz több milliós állami megren­delést tenni a magyar gépgyá­rakban. Egy román hajó összeütkö­zött a Dunán egy cseh motorossal Braila közelében súlyos hajó­szerencsétlenség történt a Dunán. Egy román személyszállító hajó összeütközött egy cseh teherszállí­tó motorhajóval. A román hajó elsülyedt, utasai kétségbeesetten menekültek a mentőcsónakokon. A cseh motoros megrongálódott. A szerencsétlenség áldozatainak számát még nem állapították meg. Ünnepélyesen fogadták a lengyel repülőket Budapestről jelentik: Ma dél­előtt érkezett meg Budapestre két lengyel repülőgép, amelyet Má­tyásföldön az aviatika előkelőségei ünnepélyesen fogadtak. Terjed az álomkór halálos betegsege Londonból jelentik : Az álom­kór ragálya állandóan terjed Ame­rikában, ahol magában Newyork városában 135 halottja van. A járváuy ellenszerét kutató inté­zetben 200 orvos keresi a mentő szérumot, amelyet már sikerrel próbáltak ki álomkóros majmokon. A szerbek nem enged­ték a szószékre Ravasz László püspököt Újvidéken „A hit és munka" világszervezetének ülésein részt­vett Ravasz László ref. püspök is. A szerb rendőrség értesítette a püspököt, hogy sem Újvidéken, sem más jugoszláv helyen nem tarthat istentiszteletet. mini, most kell az igazi ke­resztény szellemet a legna­gyobb realitásnak tartani. Azt kell tehát tartanunk, hogy a keresztény szellemre és szolidaritásra soha na­gyobb szükség nem volt, mint amilyen szüség arra ma van. Fenn kell tehát tartanunk azokat az iskolá­kat, amelyeknek elsősorban hivatásszerű kötelességük a krisztusi szeretetnek, a meg­értésnek és az emberszere­tetnek tanítása. A Gömbös-kormányt nem kell biztatni arra, hogy meg­értő legyen, hogy békessé­get akarjon, hiszen ez a kis Magyarország ma egyik fix pontja a megértésnek és a nyugalomnak. De éppen ezekre az időkre való tekin­tettel mindannyiunknak — bármely felekezethez is tar­tozunk — ragaszkodnunk kell a felekezeti iskolák élet­lehetőségének megteremté­séhez. Hadd tanítsák ezek a felekezeti iskolák szükséges realitás mellett a jóságot is, hadd tanítsák azt is, hogy a nagy anyagi kőzködések kö­zött is mégis csak a legfőbb jónak és tisztességesnek lenni. 1 A felekezeti iskolák fenntartása

Next

/
Thumbnails
Contents