Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 150-174. szám)

1933-09-07 / 155. szám

1933 szeptember hó 7. taiBQiCSI HIB UP 3. oldal. Nyul helyett embert lött Súlyos sérülésekkel szállítot­ták a nyíregyházi Erzsébet kór­házba Szűcs András kállósem­jéni gazdát, aki egy véletlen vadász szerencsétlenségnek lett az áldozata. Szűcs a községtől nem messze eső tanyáján szé­nát gyűjtött fiával. A leggya­nutlanabbul dolgoztak, amikor egy fegyver dörrent és utána nyomban véresen esett össze Szűcs András. Melléből, comb­jából és jobb kezefejéből pa­takzott a vér. A szerencsétlen­séget egy véletlenül célt tévesz­tett fegyvergolyó okozta. A szomszédos mesgyén egy oda­való gazdaember vadászgatott. Nyulat látott szaladni a széna­gyűjtők irányába, lekapta a vál­láról a fegyvert, elsütötte, de a nyul helyett a szomszédját ta­lálta el. A szerencsétlenül járt embert a fíu segélykiáltásaira a szomszédok szekeren vitték a községi orvoshoz, aki egye­nesen bevitette a súlyosan sé­rült embert a kórházba. A nyo­mozás megindult a szerencsét­lenség körülményeinek tisztázá­sára. Nyíregyháziak a balatoni borhéten A balatoni filléres résztvevői fáradtan, de felejthetetlen él­ményekkel gazdagon tértek vissza. Az a 24 óra, amit a magyar tenger mellett töltöttek, elég volt ahoz, hogy örök sze­relmesei legyenek a Balaton­nak, mert a látottakon kivül, maga a vendégfogadtatás is olyan volt, amely jobb propa­ganda volt száz meg száz is­meretterjesztő füzetnél és hang­zatos reklámnál. A badacsonyi boroknak, a Kékesnek volt is keletje. Alig érkezett haza va­laki anélkül, hogy egy-két üveg­gel ne hozott volna mutatóba ide a nyíri vinkó hazájába. A Menetjegyiroda kifogástalanul készítette elő az utazást, az el­szállásolás, az étkezés semmi­féle kívánnivalót nem hagyott hátra. A nyíregyházi fillérest ünnepélyesen fogadták, Boglá­ron cserkészzene várta az ér­kezőket és üdvözlő beszédek hangzottak el a község elöl­járói részéről. A balatoni ide­genforgalmi szervezetek nevé­ben Sándor Imre mindent el­követett, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Fáradozása nem volt hiábavaló. Huszon­négy órára beköltözött a Ba­laton mellé a gondtalan jó­kedv. Este a kurszalonban folyt a tánc, szólt a zene. Remélhetőleg ezek a balatoni kirándulások most már az el­következendő szezonban rend­szeresítve lesznek, de nem csak a szezon régén, hogy az ide­genből odaseregletteknek mód­jukban legyen a fürdőzés örö­meiből is kivenni részüket. Akik most résztvettek az utón, fogadalmat tettek önmaguknak, hogy a legközelebbi alkalom­mal is elmennek. Hirdetéseket felvesz a ki­adóhivatal. Tévedésből hátbaszurtak egy gyanutlanul menő®embert a Bethlen-utcán Megdöbbentő utcai merénylet áldozata lett Puskás Károly 20 éves hentessegéd, akit a Bethlen utcán gyanútlan sétálása közben, nyilván tévedésből, vasárnap este leszúrtak. A véres utcai támadás­ról az alábbiakat sikerült megtud­nunk. Puskás Károly hentessegéd, va­sárnap este felment a Gazdaszö­vetség helyiségében rendezett bálba Körülbelül éjfélig táncolt ottan, amikor elhatározta, hogy haza­megy. Barátaitól, nehogy azok maradásra kényszerítsék, el sem búcsúzott, egyedül indult hazafele végig a Bethlen utcán lakása felé. Körülbelől a Szabolcs utca táján észrevétlenül a háta mögé osont két markos legény, akik közül az egyik minden előzetes szó nélkül egy kisebb konyhakéssel kétszer hátbaszurta. Az első szúrás a vál­lán, a másik a hátgerincénél érte Puskást, aki a súlyos sérülésektől eszméletlenül rogyott össze. Csak jóval később az aira járók vették észre a vérben fekvő fiatalembert, akik kihívták a mentőket, és Pus­kást beszállították az Erzsébet kórházba. A rendőrség széleskörű nyo­mozást indított a tettesek kézre­keritésére, akik nyilvánvalóan egy régi haragosukon 'akartak bosszút állni és azzal tévesztették össze a gyanutlanul sétáló Puskást. A szerencsétlen fiatalember sérülései súlyosak. Puskás munkaadójának és ismerőseinek elbeszélése sze­rint jó magaviseletű, szolid fiu, ami megerősíteni látszik azt a vallomást, hogy ő nem kötött bele senkibe és semmiféle szó­váltása senkivel nem volt. Nyíregyházán a legolcsóbb a kenyér és az országban harmadik helyen áll a péksütemény - mondják a pékek Csütörtöktől négy fillér egy sütemény Nyíregyházán A Szabolcsi Hirlap szóvátette a közönség köréből felhangzó pa­naszt : drága a kenyér, Ldrága a cukor Nyíregyházán. Már amikor leközöltük egyik olvasónk pana­szos sorait, jeleztük, hogy kész­séggel helyet fogunk adni a pé­kek nyilatkozatának is. Ez a nyi­latkozat be is érkezett szerkesztő­ségünkbe. De nem csupán nyi­latkoznak pékmestereink, hanem cselekednek is és csütörtöktől már négy fillér lesz egy sütemény Nyíregyházán. A pékek nyilatkozata egyébként rendkívül érdekes és megszivle­endő — íme: A Szabolcsi Hírlapban közzé­tett felszólalás írója nem ismeri a pékipar intimitásait és nincs tisz­tába az országos helyzettel. Min­denek előtt felhívjuk figyelmét arra, hogy ma Nyíregyházán a legolcsóbb a kenyér. Erről azon­nal meggyőződhet, ha áttekinti a vidéki városokban, továbbá a fő­városban ma elfogadott és meg­fizetett árakat. Hogy többet ne mondjunk, Mis­kolcon is, Debrecenben is 24 fil­lér, Budapesten pedig 28 fillér a barna kenyér kilója, mig Nyíregy­házán a péknél 18 fillérért vehet a szegényember egy kiló rozs­kenyeret. Ami a süteményárakat illeti, itt meg kell jegyeznünk, hogy az országos kiállítás márkázása sze­rint Nyíregyházán a sütemény mi­nőség tekintetében harmadik he­lyen áll az országban. Igaz, hogy ebben a pillanatban öt fillér egy darab péksütemény a viszontel­árusitónál, de tessék megmérni egy nyíregyházi, azután egy mis­kolci vagy más városbeli zsem­lyét. Nálunk hagyomány, hogy 7—8 dekás zsemlyét sütnek a pé­kek, holott a zsemlyét, mint ami­lyent Debrecenben adnak négy fillérért, mi is készséggel szállí­tunk. A pékipari helyzetről általános­ságban azt mondhatjuk, hogy jöj­jön az érdeklődő és figyelje meg a mi műhelyeink megfeszített éj­szakai munkáját és tekintsenek be üzletmenetünk számadataiba. Látni fogja, hogy mi a süte­ményekhez egyenlőre nem hasz­nálhatjuk fel az uj búzából való lisztet. Erre legfeljebb október vé­gén kerülhet a sor, miután az uj liszt nem fermentálódott annyira, Tankönyv uj és használt minden iskolába kapható az Újság boltban hogy alkalmas volna a sütésre. Egyelőre tehát a tavalyi lisztből sütünk, amelynek ára nem szállt lejjebb. Figyelembe kell vennünk a mi helyzetünk elbírálásánál azt is, hogy mi nem itt szerezzük be a lisztet helyben, hanem Szegedről, Törökszentmiklósról, Békéscsabá­ról hozatjuk és a fuvar maga fel­emészt minden kiló után 5—4 fillért. Rá kell mutatnunk arra is, hogy aránylag változatlanul magas vil­lanyárakkal dolgozunk. Ebben a tekintetben igazán nem mi va­gyunk a felelősek. Pedig rengeteg áramot emészt a péküzem, hiszen estétől reggelig villanyfénynél kell dolgoznunk. Lehetetlen a további árleszállí­tás a munkabérek megóvása ér­dekében is. Munkásaink ma is létminimumért dolgoznak és nem kívánhatjuk, hogy a nagy hőség­ben dolgozó szakmunkás, terhes munkájáért meg [kevesebbet kap­jon. Meg kell említenünk azt is, hogy a fának is, a szénnek is emelkedett az ára, nagyon meg­drágult a só, különösen pedig az élesztő és a közterhek olyan nagy mértékben sújtanak, hogy alig tudunk eleget tenni kötelezettsé­geinknek a mai árak mellett is. Szó sincs róla, mintha 3-as, vagy 4-es lisztből készülnének a sütemények. Mindenkor 0-ás liszt szükséges a zsemle, vagy kifli sütéshez. Ha a cikkíró barna süteményt evett, ez csak zugsütődéből ke­rülhetett ki. Arra nem gondol a laikus, mennyire megcsappant a fogyasz­tás. Olyan üzem, ahol ezelőtt hatezer drb süteményt gyártottak és árusítottak, ma örül, ha har­madrészét produkálhatja. A ke­nyérfogyasztás is redukálódott. Egy negyedkilóért, 4 filléres adag­ért jönnek be a szegények, ebből a detail üzletből van ma forga­lom. Szomorú helyzet ez a pék­iparban. Helyre kell igazitanunk a pé­kek ellen irt közleménynek ezt az adatát is, mintha egy kiló liszt­ből 30 drb süteményt készitne a pék. Ez tévedés. Nem kerül ki több 22—23 darabnál és Számí­tanunk kell az el nem fogyasztott, itt reánkszáradó mennyiség teher­tételére és az elforgácsolódó anyagveszteségre is. Ma az a helyzet, hogy a ke­nyérárakat nem leszállítani, hanem felemelni kellene, amikor az lát­juk, hogy a malmok a termény­árak némi emelkedésének hatására nyomban felemelik a lisztárakat. Ha a buza métermázsája 20 fil­lérrel emelkedik, a pékek mind­járt 40 fillérrel emelnek. Ami a próbasütőde felállítását illeti, erre azt mondjuk, jöjjön a felszólaló a péküzembe és itt meg­győződhet a mi igazságunkról és arról a fáradságos munkáról, a melyért megérdemlik a pékek fá­radságuk sovány jutalmát. — A református tanítónő­képző intézetben a javító vizs­gák ideje szeptember hó 12. A beiratkozások szeptember 13—14­én lesznek (a gyakorló elemi is­kolás növendékekre nézve is.) Igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents