Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 150-174. szám)

1933-09-06 / 154. szám

A magyar külpolitika legközelebbi nagy eseménye: Gömbös miniszterelnök ankarai és szófiai látogatása Politikai körökben élénk érdeklődés előzi meg Gömbös miniszterelnöknek küszöbön álló ankarai és szófiai látogatását. Ezt megelőzően azonban Papén helyettes kancellár látogat el Budapestre. Jól értesült körök véleménye szerint ezek a látogatások mind azt bizonyítják, hogy Magyarország nem áll egyedül a nemzetek társaságában, számolni kell vele, mert mint szerves tényező beleilleszkedik Európa népei sorába s a Dunamedence kérdései nélküle meg sem oldhatók. Papennek budapesti látogatása nem csupán udvariassági aktus, hanem gazdasági természetű s ezenkívül külpolitikai kéidések megbeszélésére fog szolgálni, a melyeket Gömbös Gyula Berlinben kezdeményezett. A két ország külügyminisztetiumában most folynak a Papenlátogatását előkészítő tárgyalások, de hasonlóképen folynak az ankarai és szófiai látogatás előkészületei is. Szilágyi Lajost nevezte ki a kormányzó Bíharvármegye főispánjává A Hivatalos Lap legközelebbi száma közli, hogy az államfő Szilágyi Lajos országgyűlési képviselőt nevezte ki csonka Biharvármegye főispánjává. Szilágyi természetesen lemond berettyóújfalui mandátumáról s utódjául a Nemzeti egység pártja Molnár Imre vármegyei főjegyzőt jelölte. A zászlóbontó gyűlést szeptember 10-én tartják. Ezen a gyűlésen megjelenik Gömbös Gyula miniszterelnök és Sztranyavszky Sándor pártelnök is. Benes a dunai államok gazdasági újjászervezésére tervet dolgozott ki Az Excelsior külpolitikai rovatvezetője, Paul Boncour vasárnapi beszédével foglalkozva, legfontosabbnak azt a nyilatkozatot tartja, amelyben Paul Boncour bejelentette a dunai államok gazdasági újjászervezését. Ezzel kapcsolatosan irja a iap, hogy a franciaromán tárgyalások rövidesen eredményesen befejeződnek. Mussolininak szintén szándékában áll, hogy Franciaországgal egyetértően megoldja a dunai államok gazdasági problémáit s az erre irányuló tanácskozások kezdete Benesnek közeli római látogatása. A lap ugy tudja, hogy Benes kész tervvel megy Rómába s olyan tervet dolgozott ki, amelyet Franciaország és Olaszország is jóváhagyhat. A csenek puskatüzzel oszlattak fel két tót gyűlést A Bars vármegyei Nagyugrócon a tótok népgyűlés tartottak s tiltakoztak a csehek túlkapásai ellen. A 25 községből kivezényelt csendőrök a népgyűlést szétkergették, majd fegyverüket használták. Sok ember megsebesült. Hasonló véres jelenetek játszódtak le Oszlányban, ahol a csendőrség fegyverét használta a tótokkal szemben. Oszlányban a sebesültek száma 25, közöttük van Tiso dr. volt tót néppárti miniszter is. Életfogytiglani fegyházra ítélték a fülöpszállási gyilkost A kecskeméti törvényszék Pászthy tanácsa ma tárgyalta Pintér József bűnügyét. A vádlott cinikusan viselkedett a tárgyalás alatt. Megleste a kedvező alkalmat, bement Tóthék házába, ahol kenyeret talált s abból falatozott, amikor a kis Tóth Rozália észrevette és sikoltozni kezdett. Ekkor felkapta a leányt, a földhöz vágta s kését háromszor beledöfte. Mivel nem volt a késnek hegye, a leány nyakát elvágta. Ezt megelőzően több ékszert és 18 pengőt vett magához. Á biróság rablásban és gyilkosságban mondva ki bűnösnek, s életfogytiglani fegyházra itélte Pintért. Pintér az Ítélet kihirdetését mosolyogva fogadta s megnyugodott benne. Kirendelt védője az ítélet ellen fellebbezett, de felebbezett az ügyész is eltérő minősítés miatt. Időjárás Mérsékeltebb északi szél, nyugatQn némi felmelegedés, kisebb záporok már csak keleten várhatók. A trianoni büntető ítélet Irta: Straky Henrik A Millerand-féle kisérő irat integráns része az u. n. trianoni békeszerződésnek. E kisérő irat 2. szakaszának egyik bekezdése igy hangzik: „Die alliirten und assoziierten Máchte kónnen nicht vergessen, welchen Anteil an der Verantwortlichkeit auf Ungarn falit und können im allgemeinen auch nicht vergessen welchen Anteil Ungarn an der von der Doppelmonarchie befolgten ímperialistischen Politik gehab hat." Tehát magyarul, a szövetkezett és társult hatalmak nem felejtik el, hogy a felelősségnek (háborúsnak) milyen része esik Magyarországra és általánosságban nem tudják elfelejteni azt sem, hogy Magyarországnak milyen része volt a kettős Monarchia által folytatott imperialisztikus politikában. Ismeretes dolog, hogy az emiitett kisérő iratban benne van a revizióhoz való jogunk is, amint azt számtalanszor megírták már. Tudjuk mi és tudja ma már az egész művelt világ azt is, hogy ama 1914. évi koronatanácsban Tisza István, akkori miniszterelnökünk volt az egyetlen férfiú, aki ellenezte a háborút. Tehát ezzel megdőlt a kisérő irat 2. szakaszának emiitett bekezdése, amely szerint mi háborús felelősséggel tartozunk. Nincs tehát semmi, ami ezen a téren a szövetkezett és társult hatalmak el nem felejthetnek. Amikor Tiszát ama koronatanácsban leszavazták, akkor ő azt az álláspontot hangsúlyozta és amellett kötötte le magát, hogy bármilyen kimenetelű is legyen a háború, annak nem szabad a Monarchia területi megnagyobodásához vezetnie. Az összeomlás előtt kötött időközi különbékék ebben a szellemben köttettek meg. Az orosz és román különbékék lényegileg nem bővítették a Monarchia területét. Tehát teljesen alaptalan a kisérő irat idézett Jszakaszának 2. fele is, azaz hazánknak semmi része nem volt a Monarchia esetleges imperialisztikus politikájában. A trianoni békeszerződésnek nevezett valami, nem szerződés, mert ennek lényegéhez hozzátartozik az, hogy a felek kölcsönösen állapodjanak meg a feltételekben. Hiszen a győzők a mi határainkat már 1919 júniusában végleg megállapították. Csak egy év múlva tették a mi békelelegációnk elé a repedt trianoni asztalra a meg változhatatlannak minősített kész szerződésszöveget és kényszeritettek bennünket annak aláírására. Nincsen a müveit világnak olyan bírói fóruma, amelyik az ilyen módon létrejött okmányról azt mondhatná, hogy szerződés. Mi tehát akkor ez az okmány ? A Millerand-féle kisérő irat említett szakaszából következik, hogy „büntető itélt". Az ítélet indokolása is benne van a kisérő iratban. Az indokolás alaptalanságát bebizonyítottuk. Ebből az következik, hogy az Ítélet rossz, téves. Ha ez téves, akkor jogunk van ahhoz, hogy perújítással éljünk és az igaztalan ítéletből igazságos szerződés legyen.