Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 150-174. szám)

1933-09-23 / 168. szám

1933 szeptember hó 23. taumcsi HIB UP 3. oldal Impozáns részvét mellett kisér­ték utolsó útjára Illés Andor dr. kir. törvényszéki elnököt Tegnap délután négy órakor a szakadó, hűvös esőben is százakra menő sokaság sorakozott fel a kir. törvényszék házának gyász­drapériával bevont árkádja alatt. Illés Andor dr.-nak az országos nevű törvényszéki elnöknek vég­tisztességére jött a város. Autók, fogatok sokasága érkezett egy­egyinásután. — A törvényszékház szük előterében megtorpadnak a felsorakozók. Rendőrök állanak őrséget, törvényszéki altisztek iga­zítják el a sűrű tömegben gyű­lendő közönséget. Közben zúgó zápor ered, esernyők száza feke­téi. De érkeznek folytonos áradat­ban. Nagy halottat temetnek itt. Erósen átfogó hatású lélek von­zása ez az óriási temetés. Itt lá­tunk mindenkit, aki számottevő ennek a városnak közéletében. Itt vannak az egyházak, a had­sereg, a kir. államrendőrség, a csendőrség, az egyesületek, ható­ságok, intézmények, iskolák kül­döttei, itt van mindenki, aki is­merte, tisztelte, szerette az egy­ház, a haza, az igazságszolgálta­tás nagy emberét, Illés Andor dr-t. A törvényház árkádja alatt hatal­mas, dús virágú koszorúktól át­ölelten áll a ravatal, a fekete érc­koporsóval. Fehér virágok szirma villan rajta, a család, a törvény­szék, a kir. ügyészség, járásbíró­ság koszorúi. A város díszruhás hajdúi álla­nak őrséget mellette. Az úttesten áll a virágos kocsi, óriási szines csokorként domborul rajta a sza­bolcsi kertek legnemesebb virágai­ból font koszorúk tömege. A ko­porsó közvetlen közelében sora­kozik fel a gyászoló családja, bí­rói, ügyészi, ügyvédi kar, itt van a debreceni kir. tábla küldöttsége. Itt van Bányay Jenő gör. kath. nagyprépost, Melles Géza kano. nok, a vidéki gör. kat. papság küldöttsége. Négy óra van, megérkezik Mi­halovich Sándor dr. kanonok, aki segédletével az elhunyt végakara­tához képest a gyászszertartást végzi. Felszárnyal a gyászének. Megható bensőséggel zendülnek a magyar gör. kat. egyház teme­tési énekei, majd Michalovich Sándor dr. megkezdi a felemelő erejű szertartást. Mint a fájdalom és égi vigasztalás virágai, hulla­nak a fekete koporsóra ezüstösen, a szertartás szárnyaló igéi, majd Michalovich Sándor dr. búcsúzik a halottól a következőkben: Mihalovich Sándor: Máramarosban a revízió számára készítette elö a talajt Méltóságos Illés Andor, nyír­egyházi törvényszéki elnök, sze­retett és nagyrabecsült hittest­vérem 1 Paptársaim kíséretében a leg­mélyebb kegyelet érzésével jöt­tem a Te ravatalodhoz, hogy az Isten akarata és az egyház mély­értelmü szertartásai szerint meg­adjuk neked a Téged méltán meg­illető végtisztességet... A testedet visszaadjuk a föld­nek, amelyből vétetett, s a lelke­dért imádkozunk, hogy élő hited szárnyain — amelyet te olyan férfiasan, olyan példásan vallot­tál meg — emelkedjél az Úr zsámolyához!... Illés Andor, testvérem 1 Te olyan családnak voltál a gyer­meke, akinek az ősei magasztos hivatásukkal az Urat szolgálták s a nép boldogulását mozdították elő. Szűkebb családi életükben pedig a gyermekeiket féltő gond­dal, vallásosan, áldozatos haza­szeretetre tanították. Ilyen er­kölcsi alappal indultál az életbe s iskolai éveid kötelességet adó befejezése után kivételes egyéni kvalitásaidnál fogva emelkedhettél olyan magasra, hogy itten, Nyír­egyházán az igazságszo'gáltatás­nak legmagasabb őre, lettél. S ime, itt szólított el az Úr. Nagy fájdalmunkban nem esünk két­ségbe, de könnyeinken keresztül is van erőnk kimondani: Az Úr adott, az Úr vett el I A Te hited nem melegágyi nö­vény volt, hanem életalap, éltető erő! S már mint fiatal ember Máramarosszigeten mint a gör. kat. egyház világi elnöke elévül­hetetlen érdemeket szereztél. Az ottani hívekben él a revízió gon­dolata és ebben neked határozott és jelentékeny részed van !... Az életnek soha nem jöhetett el olyan sötét órája, hogy a Te fenkölt gondolkodásod csorbát szenvedett volna. Sőt Te olyan életművész voltál, hogy ezt a nagy kincset kellő életbölcsességgel plántáltad be gyermekeid szivébe akik éppen ezen örökségnél fogva ápolni fogják a legjobb és leg­kiválóbb apának emlékét!... Nem fog elmúlni egy nap sem, hogy ők kegyeletes imáikban meg ne emlékezzenek a szülőkről, akik hosszabb elválás után az Örökké­valóságban immár újból talál­koztak I... Nagy egyéniséged értékes kin­cseit a rozsda és a moly meg nem emésztheti s most ezek kisér­nek az Ur zsámolya elé. S Te főpásztorod, szerető Püspök Atyád áldásával, hogy halljad az Úr ajkairól a boldogító Igéket: Jöjj hiv szolgám és menj be Urad örömébe. A mélyen megható szavak szel­lemszárnya ezrek és ezrek üzene­tével öleli át a koporsót, majd a kir törvényszék bírói és ügyészi karának képviselői emelik elnökük koporsóját a virágokkal fedett ko­csira és hosszú sorban megindult a menet. Még mindig zuhog a hideg szeptemberi eső, de a részvét ereje megingathatatlan és a kö­zönség tömött sorfalai között vo­nul örök pihenőre a vallásos és hazafias életfelfogásért, az igazság diadaláért küzdő, fájdalmasan ko­rán elhunyt vezér. A koporsó után a biróság, ügyészség, a járásbíró­ság, az Ügyvédi Kamara tagjai­nak zárt oszlopa halad, aztán az egyesületek, intézmények, hatósá­gok, barátok, tisztelők sokasága jön, hogy kikísérje nyugvó he­lyére Illés Andor dr-t. A mene­tet az autók és fogatok hosszú sora zárja be. Künn a temetőben, a sir mellett búcsúznak a távozó elnöktől hü munkatársai, akiknek nevében Csipkés Ödön dr. kir. törvényszéki biró mond megindító erejű, szívből fakadó beszédet a következőkben. Csipkés Ödön dr.: Lehullott fejünknek a koronája I B i I I I I I I I I •i (Zrínyi Ilona-utca 1. szám.) Minőségén felelősséget vállalok! Lehullott a mi fejünknek a ko­ronája, szeretett és szeretve tisz­telt Elnökünk itt hagyott. Az élet, erő, egészség és az egész férfi megszemélyesítője volt. Rendkívüli akaraterővel, munka­kedvvel és munkaerővel rendel­kezett. Ennek bizonyságát adta még akkor is, midőn orvosai a leselkedő kór veszélyét elhárí­tandó, nyugalmat s a munkától tartózkodást irtak elő, mégsem tudott munka nélkül meglenni, továbbra is kivette abból a ré­szét, sőt még a rövid ideig tartó betegsége alatt is intézkedett. Szervező, adminisztráló képes­sége bámulatot érdemelt. Munka­társai kiválasztásánál, az igazság megvédelmezésénél és kiszolgál­tatásánál kiváló hozzáértést és jo­gászi tudást tanúsított. Apai szive nyilatkozott meg, midőn alárendeltjeinek munkásá­ga a felettesek részéről elismerést nyert. Gondos, szerető édesapa­ként bánt a nevelésére bízott ifjú­sággal. A tettek, alkotások embere volt. Erről tanúskodik többek között a törvényszéki palota kibővítése, amelyen elhelyezett márványtábla méltán hirdeti az épités keresz­tülvitelénél elért elvitathatatlan ér­demét. A szabadságuktól megfosztott embereknek a szabadban foglal­koztatása céljából létesített orosi bérgazdaság bizonyság arra, hogy nagy halottunk a humanizmus megértő követője volt és hogy igaz magyar lelkével menyire sze­rette a magyar földet. Rajongott a természet szépségeiért és tudta, hogyan kell élni. Példányképünk kell, hogy le­gyen, milyen a pedáns és igaz­ságos magyar biró; milyen az igazi barát, milyen a köztisztelet­I I I I I I I I I I Szőnyegek ebédlő és futó, a legdivatosabb kímintázásokban Zöldhelyinél 3272-5 ben álló hivatali főnök, aki az el­ismeréssel nem fukar, aki akkor sem szigorú^ amikor arra szükség volna, hanem megértő, elnéző s a megtérőre megbocsátó. Óh mily szükségünk lett volna rá, hogy tovább vezessen, irá­nyítson! Veszteségünk nagysága meghatározhatatlan, de ez a vesz­teség közvetlen szeretteink kivül nemcsak minket sújtott, hanem az igazságszolgáltatás egyetemét is. Szivünk igazi, mély fájdalmá­val megtörve állunk e koporsónál! A kényszerű elválásnak még csak gondolata is kimondhatatlan fáj­dalmat okoz, hát még mily égető sebet ejt a végleges elválás! Pedig ennek meg kell történni, mert igy akarja az Örök Biró, Vigasztalásunkra csak az szolgál, hogy velünk van mindenható Is­tenünk örök kegyelme, bánatunk­ban nem hagy el minket és hogy az örök életben ismét együvé ke­rülhet a nagy törvényszéki csa­lád, a most elköltözött szerető feje köré ! Most, midőn a kir. törvényszék, az ennek területén levő nyolc kir. járásbíróság és a kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészség birái, ügyészei, fogalmazói, vala­mint kezelő- altiszti és szolga­személyzete nevében bucsut ve­szek nagy halottunktól, fennen hirdetem: Dr. Illés Andor nem éltél hiába, munkásságod ítélke­zéseidben, alkotásaidban és a lel künkben maradandó' emlékeket hagyott! Emlékedet soha el nem muló kegyelettel hiven meg fog­juk őrizni! Isten Veled ! A viszontlátásra! Újra felzendül az ének, fehér tömjénként száll a magasba az ima, aztán befödi a haza áldott földje a koporsót, az a föld, a melynek igazságáért, dicsőségéért, örökéletre hivatott eszméiért a legelsők, a legjobbak sorában harcolt az immár megfáradt és pi­henni vágyó hü fiu, aki magyar férfi szivvel járta a kötelesség fénylő útját mindhalálig. Malmok részere szállítási bárca megrendelhető a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen-u. 1. Telefon 77

Next

/
Thumbnails
Contents