Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 150-174. szám)

1933-09-22 / 167. szám

1933 szeptember hó 22. smmsm® 3. oldal Herczeg Ferencet ünnepli ma az ország Herceg Ferenc, a magyar irodalom dicsőség fényébe vont nagysága ma hetvenesztendős. Ezen a napon az ő irózsenijét csodáló, alkotásainak szépség-erejétől ihletett nemzete a hála és hódoló tisztelet virágait hinti elé. A Magyar Tudományos Akadémia diszgytílést tart, a Nemzeti Színház Herczeg-ciklust rendez. Herczeg Ferenc hetvenedik születésnapja ünnepe a magyar olvasóközönségnek is, mert ma jelent meg Herczeg Ferenc Emiékezései-nek első kötete. Amiről eddig sohasem beszélt: életének regényét mondja el ebben a, minden regénynél fordulatosabb,, színesebb és mélyebb könyvében a költó. Gyermekkorában még postakocsin járt, a 67 éves Herczeg Ferenc viszont már repülőgépen utazott Londonba. Az emberiség történetének legmozgalmasabb, legérdekesebb korszaka az elmúlt hetven év, amelynek Herczeg Ferenc nemcsak legkülönb élő magyar elbeszélője, hanem élesszemú megfigyelője is, aki nagy szerepet játszott és játszik nemcsak irodalmi és művészeti életünkben, hanem a magyar társadalmi és politikai életben is. Úgyszólván mindenkit ismert ekor kimagasló egyéniségei közül, álarc nélkül látta a közélet főszereplőit és nemcsak az irodalmi és színházi kulisszák mögött volt és van otthon, hanem a politika boszorkánykonyhájában is. öt kötetre tervezett emlékezéseinek első kötete A Várhegy cimmel ma jelent meg. Egy részletét itt mutatjuk be olvasóinknak. * Sok adósság maradt édesapám után és a hitelezők megrohanták szegény kis házunkat, mint az erdelyi szállóige hét éhes medvéje az egy körtvélyt. Az egész varos meg volt róla győződve, hogy nem tarthatjuk magunkat, a gyógyszertárra és az ingatlanokra már ajánlatok is érkeztek. De ekkor előtérbe lépett Ő, aki Magyarországon már annyi családi házat mentett meg az összeomlástól : az özvegyasszony, cdesanyám sorra járta a hitelezőket, a bankokat, csak úgy, mint a budapesti és bécsi drogistákat, beszélt velük, kapacitálta őket, haladékot kért, részletfizetéseket ígért, a fekete gyászruhájával meghatotta, az okosságával meggyőzte őket. Az emberi jószívűség javára kell irnom, hogy meghallgatták, megértették és humánus elbánásban részesítették. Furcsa, de való: a kis családunk éveken át a hitelezők oltalma alatt állott és ha pénz kellett anyánknak, a bizalmas hitelezőknél mindig talált. Ura életében sohasem szólt bele vagyoni dolgokba, de most egyszerre jó üzletembernek bizonyult. Egész nap ott ült a gyógyszertárában és ellenőrizte a forgalmat, késő éjjel pedig, ha lámpafényt láttunk a szobájában, tudtuk, hogy a pénztári naplójában számolgat. Nagy és fárasztó munka volt, amire vállalkozott, reá is áldozta életének legszebb éveit, de végül elérte azt, amit akart: megfizette összes adósságait, egyetemre küldte két fiát és férjhezadta a leányát. Azt tette, amit egykor Éva nagymama az ura halála után : eltakarította a romokat és befejezte az abbanmaradt építkezést. A Gondviselés különös kegyelme, hogy most, midőn hetven éves fejemet az irógép fölé hajtva, ezeket a sorokat írom, anyám ott ül a szomszéd szobában és ellenőrzi a szakácsnő számadását. A városi szakosztályok ülésén élénk vitában foglalkoztak a Tesléry-normával Értekezletre hívják össze a város és a felekezetek képviselőit a városi segély elosztása ügyében Nyiregyháza város szakosztályainak együttes üiésén most tárgyalták a jTesléry- normát, amelyet Virányi Sándor alispán rendeletben ajánlott elfogadásra a városnak. A rendeletet, amelynek lényege az, hogy a bajbajutott iskolafenntartók átmeneti megsegítése érdekében a város vállalja a tanítók illetményének a tiz százalékon felül eső részét, illetve a fizetésnek azt az összegét, amely a felekezet által elvállalandó tiz százalék és az államsegély összege között van, — nagy érdeklődéssel tárgyalták. A város addig is tekintélyes összeggel támogatja az egyházakat és pedig az évtizedek óta követett kulcs szerint, de ebből a támogatásból nem tudta mindegyik egyház egyformán fedezni a tanitó fizetésére annak idején vállalt százalékot, mert van olyan egyház, amelyik 90, másik sokkal kevesebb százalék állami részesedést kapott és most az általános válság idején éppen azok az egyházak kerültek a legnehezebb helyzetbe, amelyek annak idején, jobb viszonyok között, kevesebb államsegélyt vettek igénybe. A Tesléry-terv most megszüntetné az egyenlőtlen teherviselést, mert az egyház csak tiz százalékot fizetne, a többit a város adná. A szakosztályi ülésen Szohor Pál főjegyző, a polgármester helyettese ismertette az alispáni leti I 1 I 1 I I I I I I •a iratra vonatkozó javaslatot, amelynek lényege az, hogy maradjon meg a képviselőtestület a felekezetek támogatása tekintetében a költségvetésbe 1933-ban beillesztett összeg mellett és tekintsen el a Tesléry-féle segélyezési tervtől. A mult évben a felekezetek készpénzben és tűzifában mintegy 45,000 pengő segélyt kaptak összesen. Ha most a Tesléryféle javaslatot venné alapul a város, akkor ehhez, az eddigi segélyhez mintegy 4000 pengőt kellene hozzáadnia a városnak. A segélyezés elosztása is más volna. A most költségvetésbe iktatott segélyösszegből az ág. h. ev. 30,920. a róm. kat. 8800, a gör. kat. 2160, a ref. 2320, az izr. 1620 pengőt kapnak egy esztendőre. Ha az alispáni rendeletben jelöett terv szerint történne a segélyezés, akkor az ág. h. ev. egyház 400 pengővel többet, a róm. kat. 1500 P-vel, a gör. kat. 1000 P-vel, kevesebbet, a ref. 1600 P-vel, az izr. 4100 P-vel többet kapna. Igy megváltozva a felekezetek segélyezésének eddig figyelembe vett felosztási kulcsa, holott ez a kulcs történelmi fejlődés eredménye. Egyébként a polgármesternek tudomására jutott, hogy rövidesen törvényhozási uton segítenek az iskolafenntartók válságos helyzetén s igy kár volna rövid átmeneti időre megbolygatni a költségvetésbe iktatott összeget. Igaz, hogy a 4000 pengő többnyegek ebédlő és futó, a legdivatosabb kimintázásokban fi I I I i Zöldinél y in él | i (Zrínyi Ilona-utca 1. szám.) 3272-5 3272-5 Minőségért felelősséget vállalok! l&aE3BI let kiadás nem jelent sokat, hiszen alig 0 80 százalékkal emelné a pótadót, tekintetbe kell azonban vennünk az 1934. évi költségvetés figyelmeztető tanulságait, amelyek szerint a város bevételei 15-20 százalékkal csökkentek, mig éppen kulturális kiadásai ugyanazok maradtak. A javaslathoz Bernstein Béla dr. majd Paulik János kir. kormányfőtanácsos szóltak hozzá, akik a tanítókra fordított terhes kiadások átvállalása érdekében az egyenlő arányban való segítést sürgették és a Tesléry-terv mellé állottak. Paulik János hangoztatta, hvgy az ág. h. ev. egyház óriási áldozatokat hozott a tanyai iskolák megsegítésével s ezekben az iskolákban nemcsak evangélikus, hanem bármely más felekezetű gyermekek is oktatást nyernek, Minden 1000 evangélikusra két és fél iskola fenntartása esik, ami élénken jellemzi az egyház túlterhelését. Tóth Bálint min. tanácsos, m. kir. pénzügyigazgató attól tart, hogy a 4000 pengő többlettel emelkedő segélyösszeg uj alapokon tőrténő elosztása békétlenségre vezetne. írjon fel az alispán utján a város a kormányhoz, hogy hozzák minél előbb tető alá az iskolafenntartó egyházak megsegítéséről szóló törvényt, hogy a felekezeti iskolák újra zavartalanul téljesithessék nagy nemzeti és valláserkölcsi feladatukat. Ezt a felfogást vallja Konthy Gyula dr. is, majd Bodor Zsigmond szólal fel, aki helyesli a Tesléry-féle elgondolást, mert ez felel meg az igazságnak. Ha a város nem vállalja a 90 százalékos hozzájárulást a tanítók fizetéséhez, akkor járuljon hozzá 80, vagy 70 százalékkal, de ne ragaszkodjék a régi felosztási kulcshoz, mert ma más a helyzet. Ami annak idején méltányos volt, ma nem az, hiszen az egyes felekezetek nem egyenlő mértékben fejlesztették iskoláikat és nem arányos a rájok esö iskolaügyi teher. Kimutatja, hogy az ág. h. ev. egyháznak egy tanitó 946, az izr. 848, a róm. kat. 517, a gör. kat. 390, a ref. 258 pengőbe kerül évenként. Ez az állapot elviselhetetlen éppen azokra az egyházakra, amelyek annak idején nem vették igénybe 90 százalékban az államsegélyt. Ezen a helyzeten a Tesléry-terv segíthet csupán, amely terhet, mint igazságosat, a vármegye valamennyi községe magáévá tett. Sikorszky István ip. főfelügyelő javasolja, hogy üljenek össze a polgármester elnökletével az egyes felekezetek képviselői és tárgyalják meg a segélyezés elosztásának kérdését. Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő a fizetésüket hosszabb idő óta nélkülöző tanítók helyzetének megdöbbentő adataival bizonyiA „VÁROSI KÁDFÜRDŐ" nyitva. A „GŐZFÜRDŐ" szeptember 23-án szombaton nyílik meg. Sóstógyógy- és Strandfürdő zárva.