Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 150-174. szám)

1933-09-21 / 166. szám

1933 szeptember hó 21. 3. oldal Szőrmerakíár simkovícs szűcsnél Bundák 70 pengőtől. A Tiszántúl gazdatársadaima segítséget kér a kormánytól Értékesítő szövetkezetet létesítenek — A gazdák a terményarak minimálását kívánják A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara rendkivüi jelentős értekezletet tartott a gazdabajok, elsősorban pedig a tiszántúli gazdasérelmek őszinte feltárása céljából. A népes értekezleten a szabolcsi gazdatársadalmat számos gazda képviselte. A Tiszántúl nehezebb helyzetben van, mint a többi országrész Az értekezletet báró Vay László főispán nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket és rámutatott arra, hogy az értekezlet összehívására azért volt szükség, mert a Tiszántúlon most van előtérben a termény- és állatértékesités és rendkivüi fontos, hogy ezekben a nagyjelentőségű .kérdésekben Tiszántúl gazdatársadalma egységesen hallassa hangját. A gazdatársadalomnak ugyanis minden reménye megvolt arra, hogy a jó termés enyhíteni fog súlyos helyzetén, azonban az alacsony világpiaci árak miatt — amelyekre nekünk befolyásunk nincs — ezek a remények megsemmisültek. A mai árak mellett a gazdatársadalom csak kis mértekben tud eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyeknek eleget kell és szeretne tenni. A mai árak csak a töredékét képezik a mult évi áraknak, pedig már a mult évi árak is alatta maradtak az önköltségi árnak. Meg kell ragadni azonban minden alkalmat, hogy a világpiaci árakkal kapcsolatban jelentkező előnyöket a gazdatársadalom a maga részére biztosithassa. Az ország kormányzásának történetében még nem fordult az elő, hogy a kormány tagjai maguk utazzanak külföldre, Olaszországba, Németországba, f Ausztriába, csak azért, hogy piacot szerezzenek a magyar terményeknek. Ilyenformán a kormány tagjai minden rendelkezésre álló eszközzel törekednek arra, hogy az igy elérendő előnyökben a gazdatársadalom részesüljön és a mutatkozó hasznot ne a kereskedelem, ne a közvetítő kezek számítolják le. Ezután rámutatott arra, hogy a Tiszántúl földrajzi fekvése miatt sokkal nehezebb helyzetben van, mint a többi országrészek, azon kivül az elmúlt években súlyos elemi csapások is sújtották és igy fokozott mértékű segítségre van szüksége a tiszántúli gazdatársadalomnak. Holdankint 45 pengő bevétel, 45 pengő közés magánteher A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után vitéz Czeglédy Béla kamarai igazgató rendkivüi széleslátókörü és alapos előadásban ismertette az agrárértékesités mai nehéz helyzetét a Tiszántúlon. Rámutatot} arra, hogy az idei mennyiségileg és minőségileg jó termés joggal kelthette fel azt a reményt, hogy a gazdasági helyzet általános javulása fog bekövetkezni és az agrárválság enyhülése vásárlóképessé és fizetőképessé fogja tenni a gazdaközönséget. Azok a külföldi törekvések, amelyek világszerte a mezőgazdasági terményárak emelését célozták, a magyar gazdákban is azt a reményt ébresztették fel, hogy terményét legalább a juniusi árakon fogja tudni értékesíteni. A remények azonban nem váltak valóra, mert az aratás óta bekövetkezett árzuhanás minden reményétől megfosztotta a Tiszántúl gazdatársadalmát. Részletes statisztikával igazolta be, hogy a nagymérvű áresés folytán az idén a Tiszántúlon minden bevetett szántóterület katasztrális holdra 46 pengő átlagos bruttó bevétel jut. Ezzel szemben a gazdákat oly nagy mérvű köz- és magánteher nyomja, hogy holdanként átlag 45 pengőt, tehát teljes bej t fi r 11 w 1 kuu o mino^egu futóizőr yeg Zöldhelyi n é I Luther-utca 5. szám. vételét kellene kifizetnie. A további termelési befektetésekre és egyéni szükségletekre tehát nincs is fedezete a tiszántúli gazdának. Ebben a nehéz helyzetben, súlyos aggodalmaktól eltelve hivta össze a Kamara az értekezletet, hogy legyenek segítségére a Tiszántúl gazdatársadalmának a kivezető ut megtalálásában. Ezt az utat mai tárgyalásainkon a Tiszántúl agrár produktumai jobb értékesítésének elősegítésével kívánjuk egyengetni, hogy összefogásuknak eredményei legalább enyhítsék, elviselhetőbbé tegyék az agrárollónak szörnyű bevágását. A inai nehéz idők megmutatták a helyes utat a gazdáknak, a melyre lépniök kell. ha életben maradni akarnak. Spontán fakadt a gazdák lelkében a gondolata annak, hogy értékesítési egyesülésekbe, szövetkezetekbe kell tömörülniők, ha jobb termelői árakat akarnak elérni. Elgondolásukat a tett is követte. Ma már megvannak értékesítési egyesüléseik, de sajnos, ezek nem mindig és mindenhol részesülnek olyan támogatásban, mint az a magán önerejéből segíteni akaró gazdatársadalom egy agrárországban elvárhatná. Ceglédy igazgató ezután rámutatott az értekezlet céljára. Mit kivan a gazdatársadalom? • WSSSK SEfcSX. KESSü \ | Propaganda árak a női bundákban es télikabátokban ! Gyönyörüszép szőrmebundák Sf) pengős ártól kezdve | Neuman kabátok 18 pengős ártól kezdve Rövid női divat bundák 80 „ „ . „ I Leányka kabátok szőrmével 23 „ Női téli kabátok szőrme- OK 8 Kabátok és kosztümök jprynlfQnVlh árba

n gallér és kézelővel » » » § mérték után a lCgUlLoUUU készülnek I PREISER DIVATÁRUHÁZ Zrínyi Ilona-u 4. Telefon 552. Dr. Vargha László kamarai titkár a következő határozati javaslatot terjesztette az értekezlet elé: 1. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kéri a kir. Kormányt, hogy minden erejével törekedjék arra, hogy a magyar agrár termékek külföldre elhelyezése és eladása a világpiaci árak feletti áron véljék lehetővé. Törekedjék erre: a) a politikai érdekek érvényesítésével, b) külföldi hitelezőink érdekeinek bekapcsolásával, c) az agrárbevitelre szoruló ipari államok ipari exporttermékeinek behozatalánál viszonosság alapján nyújtandó könyitésekkel, d) a dunai agrárexportállamokkal való együttműködéssel. 2. Kéri a Kamara a kir. Kor mányt, hogy biztosítsa annak a lehetőségét, hogy az exportrelációban esetenként eiérhető jobb eladási árak, illetve ártöbbietek a termelői árban teljes- mértékben kifejezésre jussanak. A jövőre nézve: a) a mezőgazdasági főterményekre a gazda közönség ellenőrzésének és irányításának intézményes biztosítása mellett: egyedáruságoknak bevezetésével, b) a szövetkezeti értékesítés megszervezésének támogatásával, c) valuta- és devizagazdálkodásunk olyként átállításával, hogy a termelők a külföldi eladási ár teljes értékéhez hozzájuthassanak. . 3. Kéri a Kamara a kir. Kormányt, hogy a mezőgazdasági termények, állatok és termékek belföldi fogyasztói árának szabályozásával, illetve minimálizálásával és a termelői áraknak a fogyasztói árakhoz közelítésével, másfelől a mezőgazdaság terheinek minden vonalon csökkentésével a legsür>36WK InMjt JíjSJWr £ME ; gősebben segitse elő az agrárolló szűkítését. 4. Kéri a kir. Kamara a kormányt, hogy tegye lehetővé a közterheknek gabonával való fizetését a folyó adótartozásokra nézve is s az adógabona átvételi árát a termelési költség felett állapítsa meg. Meiszner Károly titkár az állatexportkontingens hibáira mutatott rá és határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben azt kérik a gazdák, hogy részesüljenek az állatexport hasznából. A határozati javaslathoz többen szóltak hozzá. A szabolcsi gazdák közül Eszenyi Jenő gazd. főtanácsos a szérum-árak leszállítását, szabad versenyt követelt. Küldöttség a miniszterelnökhöz Báró Vay László főispán a felszólalásokból megállapította, hogy az értekezlet egyhangúlag elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot. Megállapítja, hogy elsősorban arra kell súlyt fektetni, hogy azokból a kontingensekkel százszázalékig a maga részére szerezze meg az abból eredő előnyöket. A maga részéről azt az előterjesztést teszi, hogy egy küldöttséget kell alakítani, ameiy az ö vezetésével felkeresi a miniszterelnök figyelmét és hogy megtehesse a szükséges intézkedéseket, hogy a Tiszántúl gazdatársadalom jogos kívánságait az export hivatal által respektáltassanak. A küldöttség tagjaiul javasolja Szolnok megyéből: dr Kiss Ernő, dr. Huszka István, Szabolcs megyéből: Eszenyi Jenő és Orosz Sándor, Debrecenből: Jóna István, Steinfeld István, Horváth András, Őry Jstván, Balogh István, Vásáry • sbk tma»í xzm. xus: mobí « 3237-10 g