Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-17 / 137. szám

4. oldal. tafflOLCSIHIB

LIP 1933. augusztus hó 17. — Gyomor- és hasbántalmak, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szivszorulás, rémes álmok, ijedtség, általános rosszullét, csökkent munkaképezség sok esetben megszűnnek asáltal, hogy a beteg naponként reggel éhgyomorra megiszik egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Az emésztőszervek bántalmainak szakorvosai általánosan dicsérik a Ferenc József vizet, mert ez a gyomor és a belek működését előmozdítja, az epekiválasztást fokozza, az anyagcserét megélénkíti és a vért felfrissíti. Kiírták a Lord Rothermerekupát és a Kovács Istvánserleget A Nyötse által alapított két vándordijat, amelyekért az elmúlt évben folytatott küzdelmek és az azzal kapcsolatos ünnepségek a fővárosi sajtóban is élénk visszhangra találtak, a folyó bajnoki évre újból kiírták. Mindkét díjra a nevezések f. hó 27-ig adandók be a Nyötsehez. A Rothermere-kupa nevezési dija 6 P, a Kovács Istvánserleg nevezési dija 4 P. A Rothermere-kupában részt vehetnek az összes keleti MLSz. egyesületek, mig a Kovács István serlegben az összes keleti ifjúsági csapatok. Az elmúlt bajnoki évben lefolytatott mérkő zések jó propagálói voltak a magasztos eszméjü vándordijaknak, melyekért minden bizonynyal népes mezőny fog küzdeni. Nyötse Buj 5 :1 Barátságos mérkőzésen látta vendégül vasárnap Buj csapata a Nyötse kombináltat, melyen az iparos csapat szép játék után győzött. Góllövők: Back, Bolócsi, Neumann, Kolóny és Kiss. II. Dublé gyűrűvel cserélte el a lopott briliáns gyflrfit Ádám Dezső nyugalmazott huszárezredes ujfehértói lakos feljelentést tett e csendőrségen, hogy az édesanyja tulajdonát képező három brilliánskőböl álló gyűrűjét az asztalának fiókjából ismeretlen tettesek ellopták. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a gyűrűt háztartási alkalmazottja, Barakonyi Ilona lopta el. A leány a tolvajlást be is vallotta és előadta, hogy azt Nagy István ottani lakossal két dublé karikagyűrűvel elcserélte, mert menyasszony és sem neki, sem a vőlegényének nem volt pénze karikagyűrűt venni. A gyűrű azonban már nem került, elő mert Nagy István állítólag azt elvesztette. A tolvaj cselédleány és Nagy István ellen az eljárás megindult. Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra. Ma 10 évvel ezelőtt nyilt meg Nyíregyházán az első lóhusüzem Amikor még szégyen volt lóhúst enni Többszázezer kiló lóhus, virsli volt a fogyasztás Most tíz éve, amikor még a Vay Ádám utca nem volt kiaszfaltozva és a szél vigan szántotta végig a Morgó felől felkapott homokot, ennek az utcának a közepe táján egy egyszerű kékre festett uj tábla került az egyik üzlethelyiség ajtaja felé Lóhúsűzem A gazdasági válság megindulásának, a nyomornak első szükségszerű adottsága volt, hogy a többi húsnál lényegesebben olcsóbb lóhus kimérésére is sor kerüljön. Két jónevü nyíregyházi husiparosnak Palitz András és Ferkó Mihálynak jutott először eszébe, hogy legyőzzék a mosolylyal és lenézéssel járó előítéletet és megkérjék a lóhusüzemre az iparengedélyt. Éppen ma 10 éve vágták le a nyíregyházi vágóhidon az első kimérésre kerülő lovat. Az emberek orrfintoritva mentek el a mészárszék előtt és talán ha szívesen is de restelkedve gondoltak arra, hogy belekóstoljanak a lóhúsba. Az emberek álszemérmérejellemző, hogy a megnyitás első hónapjaiban — a megindult nagy forgalom ellenére is — felnőtt alig fordult meg ott, mindenki csak a gyerekét küldte bevásárolni, nehogy a szomszédok esetleg észrevegyék, hogy lóhúst esznek, ami akkor még lesajnálással és kigunyolással járt. Az idő azóta megtörte a lóhussal dacolókat és az egyre súlyosbodó viszonyokkal fordított arányban nőtt a lóhusfogyasztás forgalma is. De talán mindennél többet beszélnek a számok. Palitz András az üzem jelenlegi egyetlen tulajdonosa pontos feljegyzései alapján kimutatta, hogy tiz év alatt 1939 fovat és több száz csikót vágtak le. Látszólagosan nem is olyan nagy szám ez, de ha elgondoljuk, hogy átlagban 2 naponkint egy ló került elfogyasztásra, ugy megállapíthatjuk, hogy népélelmezés szempontjából, a lóhus igen számottevő fontos élelmi cikk. A szegénység, a nyomor mint mindenben, ebben is érezteti hatását amiről érdekes képet mutat, hogy hogyan alakult az elmúlt 10 esztendő vágatási statisztikája, 1924-ben levágtak 102 lovat 1925 „ » 150 1926 „ „ 196 1927 „ „ 264 1928 „ „ 295 1929 „ 225 1930 „ 176 1931 „ 180 1932 „ „ 181 1933 „ „ 160 Ezenkívül levágtak még számszerűen ki nem mutatható több t 4 t i * í t <> t száz csikót is. A levágásra kerülő lovak nagyrésze úgynevezett kiselejtezett ló, de igen gyakori a kényszervágás, vagyis az olyan ló, amelyik a lábát törte, megsántult vagy megvakult. Á levágott lovak egyrésze feldolgozásra kerül, még pedig az elmúlt tiz év alatt eladtak 210 ezer kiló lóhúst, 62 ezer kiló lókolbászt, 34 ezer kiló szalámit, 26 ezer kiló parizert és cca 230 ezer pár virslit, Különösen nagy keletje van a kolbász és a szaláminak, de keresett cikk a parizer és a többi felvágojt is. Zsírt csak a protekciós vevők kapnak, mert egy lónak mindössze 25—30 kg. zsírja van, a kereslet pedig igen nagy benne. A falon hatalmas árjegyzék hirdeti az árakat, ami ugylátszik csak Leszállított áru T

i »© ankonyve minden iskolába előjegyeáhetők az UJSÁGBOLTBAN. Kifogostalan állapotban levő használt tankönyvek áron Férfiöltönyök és női ruhák vegytisztitását és bármilyen színre való festését a legolcsóbban P A P P vegytisztitó és kelmefestő üzeme eszközöl. Vay Ádám u. 65. szám. Telefonszám : 5-10. Főüzlet: Széchenyi ut 2. sz. Telefonszám: 5-09. igen ritkán változik, mert a többi mészárszékektől eltérően nem krétával vannak kiírva az árak, hanem kaligrafált festett betűkkel. 1 kg. lóhus ... — P 40 fül. 1 kg. kolbász ... — P 80 fill. 1 kg. szalámi ... 1 P — fill. 1 kg. virsli ... IP — fill. 1 kg, zsir 1 P 20 fill. De kapni másodrendű lóhúst is, ami csak 20 fillérbe kerül kilónként. A zsirt drágáltuk, mire felvilágosított Palicz mester, hogy a lózsir olyan, mint a legjobb libazsír, különösen a tésztához kitűnő. A lóhus nemcsak azért olcsó, mert a vágatásra kerülő lovak már majdnem értéktelenek, de a hatóságok is igen liberálisan kezelik, mert nincs vágatási illeték, sem forgalmiadó, csupán 82 fillér orvosi szemledijat kell vágásonként fizetni. A lóhusszékben állandóan nagy a forgalom, az egyszerű munkástól a polgári középosztályig megfordul itt mindenki. Palicz mester a jubileum alkalmából holnap, csütörtökön, minden régi vevőjének egy félkiló hust és egy negyed kiló kolbászt ajándékba szolgál ki. Emlékkönyv Jelenik meg Báthory Istvánról A Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születése négyszázadik évfordulójának megünneplésére alakult, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök védnöksége alatt álló Báthory István Emlékbizottság (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 4.) Báthoryról életrajzot ad ki. A bizottság igyekezete oda irányul, hogy Báthoryról necsak a nagyobb kultur központokban, hanem minden községben emlékezzenek meg és a dicső mult „messze homályából felénk világító alakja minden magyar számára erőforrás legyen. E munkának jelentős állomásánoz érkezett a bizottság, most amikor népszerű formában kiadja Báthory életrajzát, hogy ezáltal Báthory emléke országosan elmélyittessék. A kis munka hathatósan elősegíti az iskolák, egyesületek, az iskolánkivüli népművelési bizottságok ezirányu tevékenységét s hozzá fog járulni a Báthory év sikeréhez, mely a magyar—lengyel barátság ujabb dokumentuma lesz. Az emlékkönyv előszavát dr. Lukács György titkos tanácsos, ny. kultuszminiszter, a bizottság elnöke irta. Az anyagot Erdős László, a bizottság hadtörténeti előadója állította össze.