Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-15 / 136. szám

SlMOLCSlHIHU? 1933. augusztus hó 15. Gazdák, kereskedők, iparosok, társaságok KÖNYVELÉSÉNEK fellektetését, vezetését, felülvizsgálását pontosan, szakszerűen és olcsón vállalom. jfj. TŐROS PÁL, 4«.joldal. Arvalányhajas cser­készkalap egy síron A kis Laci cserkész volt, farkaskölyök és természete­sen határtalanul büszke erre. Kivonulásokkor ott menetelt a csapat végén, aránytalanul nagyokat lépegetve, hogy megtartsa a nagyobb fiuk lépésének ritmusát, ilyenkor árvalányhajas cserkészkalapja hol az orráig csúszott, hol a fejebubján táncolt a nagy igyekezetben. A nagy lépé­sek dicsősége azonban rend­szerint igen rövid ideig tar­tott, néhány perc múlva már inkább apróbb közökben, gyor­sabban szedegette lábait. Cserkészvoltát igen komolyan vette. Testvérei nem voltak és ő 8 éves meleg kis szi­vének minden szeretetét a cserkészetbe vitte. Egyszer cserkészórán a pa­rancsnok ur a Jamboree-ről beszélt. Minden cserkész ál­máról, a nagy táborról, ahol a világ minden tájáról ösz­szegyült fiuk Isten szabad ege alatt fogják két hétig élni gondtalan és vidám, mégis munkás életüket. Laci volt már táborozáson és amikor hazajött, hónapokig beszélt a 3 napos táborozás csodálatos dolgairól. Persze ez egészen más lesz. Es ha valaki igazi cserkész akar lenni, ide fel­tétlenül elmegy. Eleinte hall­gatott róla otthon, de igye­kezett a szokottnál is jobb lenni. Pár hónap múlva az­tán előállott a nagy kéréssel és születésnapi ajándékul a világtáborban való részvételt kérte. Komolykodó gesztu­sokkal magyarázott, érvelt, végre hosszas vita után még­is megkapta az Ígéretet. Ettől kezdve csak ennek az álmá­nak élt. Készült, terveket szőtt. Szekrényének egyik polcára összehordta mindazt, amiket magával akart vinni. Ezek a dolgok folyton cse­rélődtek, amint az idők fo­lyamán hozzájuk került va­lami igen fontos holmi, ami eddig érthetetlenül nem ju­tott eszébe, vagy valamelyik elkerült onnan, mert közben elvesztette eleinte igen ma­gasra tartott jelentőségét. Lacit nem érdekelte most semmi, mint az alvajáró járt­kelt és a Jamboree-ről álmo­dott. És várta, türelmetlenül várta a nagy napot. * A jó Isten azonban más­kép határozott. Pár héttel a világlábor előtt egy még na­gyobb táborba hivta végleges ottmaradásra a kis far­kaskölyköt. Keskeny kis sírja ott domborodik egy sor vé­gén, fürge kis lábai nem me­netelnek többé, örökre meg­nyugodtak. Édesapja egy délután be­nyúlt Laci szekrényébe és az árván maradt gyerekholmi közül kiemelte az árvalány­hajas cserkészkalapot. Órákig szótlanul, fájó szivvel nézte, simogatta a drága emléket. Estefelé pedig kivitte a teme­tőbe és letette a kis farkas­kölyök sirjára a maréknyi árvalányhajat. A Jamboree-t aznap nyi­tották meg. * Most az Úristen sugárzó napja ragyog a világtábor A legutóbbi Tyler-féle jelentés foglalkozik többek között az ipari áralakulással és az idevonatkozó fejtegetéseket az ellenzéki pártpo­litika iparkodik a kormány elleni támadásokra kihasználni. Pedig az agrárolló nem különleges ma­gyar jelenség, amellett a kormány­nak épen egyik legnagyobb gondja, hogyan lehetne az agrárolló két ágát közelebb hozni egymáshoz. Azokban az országokban, ame­lyeknek nincs mezőgazdasági ex­portjuk, hanem behozatalra szo­rulnak, s amelyek ilyen módon a maguk mezőgazdasági termelését védeni tudják, ez a probléma nem olyan súlyos, mint nálunk, vagy a többi kimondottan agrár ösz­szetételü államokban. Mert ott az agrárcikkek árát a vámok védik, viszont azt igazán nem lehet ál­lítani, hogy a kormány eddig nem tette meg mindazt, ami megtehe­tő. Hiszen látják: az ipari árak is jelentős esést mutatnak az 1927—1928-as árnivóval szemben. Ha ezt az öt-hat évvel ezelőtti árnivót 100-nak vesszük, a gyári eladási árak indexe — hivatalos adatok szerint — 68-at mutat. Olyan tény ez, amely felett a je­boldog gyerekserege fölött. A mi jegenyékkel szegett temetőnkben pedig a könnyű nyári szél felborzolja a kis farkaskölyök sírján az árva­lányhajat és a selymes pihék simogatva borulnak az egy­szer minden örömet, minden vágyat eltakoró rögökre. lentésnek nem lett volna szabad napirendre térnie s e tény isme­retében egyenesen elhibázott do­lognak kell tartanunk, hogy a je­lentésnek nem lett volna szabad napirendre térnie s e tény isme­retében egyenesen elhibázott do­lognak kell tartanunk, hogy a je­lentés segít kiélezni azt az ellen­tétet, amely a viszonyok erejénél fogva a mezőgazdaság és ipar között amúgy is megvan. Még sajnálatosabb, hogy a je­lentésnek ez a passzusa olyan beáilitást ad a dolognak, mintha az ipar, vagy annak egy része ki tudná vonni magát a teherviselés általános és nemzeti nagy köte­lessége alól. Tyler urnák, aki a dolgainkat egészen közelről látja, tudnia kellene, hogy az ország azt az ipari fejlődést, amelynek tanúi vagyunk, csak ugy tudta megcsinálni, ahogy ezt mindenütt másutt is csinálták: az uj ipar­ágak részére biztosított jelentés adókedvezményekkel. Lényegében csak erről van szó s nem arról, hogy kereső vállalatok kibújhas­sanak az adófizetés kötelessége alól. Ez a vád méltatlan egy je­lentős termelési ággal szemben, de méltatlan a magyar pénzügyi kormányzattal szemben is, amely száz százalékos felelősségérzettel és kötelességtudással áll őrt a maga posztján. Mindezt őszintén meg kellett mondanunk. Nem tettük volna, ha ellenzéki oldalon nem válnék egy­re nyilvánvalóbbá az a törekvés, hogy a jelentés megállapításaiból uj fegyvereket kovácsoljanak a magyar politika őszi hadjáratá­hoz. Meg vagyunk róla győződve: Tyler urnák soha egy percre sem jutott eszébe, hogy a rábízott fel­adat keretében alkalmat adjon ilyen célok szolgálatára. Ami azonban a jelentés körül néhány nap óta lejátszódik, min­denesetre azt mutatja, hogy meg­állapításait — természetesen az ő jószándéka ellenére — ki akarják sajátítani pártpolitikai törekvések alátámasztására. Azt hisszük: ma már ő is szivesebben látná, ha a jelentés erre nem nyújtott volna módot. Állami tanítói áthelyezések Szabolcsban A kultuszminiszter áthelyezési rendeletei leérkeztek a kir. tan­felügyelőséghez. Az áthelyezett állami, rendes, illetve helyettes tanítók a következők : Rendes tanítók: Baka Irén Tiszanagyfalu-Virányos tanyáról Nyírbátor belterületre, Juba Endre Mátyusról Dunapentelére, Vandra Jenő Tiszaladány-Nagy­homokosról Kisvárdára, Du­dinszky Nándor Nyírábrány-Bu­daábrányból Nyirszőllősre. Har­math Sándor Nyírbátor-Bátor­ligetről Nyirgyulai-Kerekhalom­ra, Hrebenyák József Papról Napkorra, Lengyelné Lukács Margit Napkorról Nyírbátorba, Kammel Eleonora Nyirgyulaj­Kerekhalomról Kótajba, Kótai József Nyirszőllősről Tiszanagy­falu-Virányosra, Nemes Miklós Kislónyáról Körösszakáliba, — Nagy Endréné Baksay Katalin Barabásról Nyirszőllősre, Helyettes tanítók : Szabó Ist­ván Alsónémedi-Felsőpakonyból Mátyusra, Hubay Ferenc Tyu­kodról|Nagyhalász-Telektanyára, Foki Borbála Balmazújvárosról Nyirábrány-Bánházára, Miklósi Ernő Vítkáról Nyírbátor-Bátor­ligetre, Pál Erzsébet Jászárok­szálláságóföldről Papra, Halasy Sándor Gyalanagyrétrő] Tiszalök­fástanyára, Felczán Éva Szől­lőskislakról Nyirábrány-Bernát­részre, Ébner Éva Nagyhalász­Telektanyáról Nagylónyára, — Szilágyi Margit Nyirábrány Bán­házapusztáról Nagytanyára, Nagy Ernő Nyírbátorból Kistónyára, ifj. Gargalovits Sándor Nyiráb­rány-Bernátrészről Tiszaladány­Nagyhomokosra, Herczegh Ilona NagylónyárólNyirábrányba, Dó­czy Margit Nagylónyáról Bal­mazujváros-Darasapusztára, Klu­kovicsné Braun Józsa Tisza lök­Fástanyáról Földeákóföldeákra, Kohut Erzsébet Nyirszőllősről Jászárokszállás-ágóföldre. Az áthelyezettek uj állomás­helyükön augusztus 28-án kö­telesek jelentkezni. — A Divat Record és a Legújabb Divat augusztusi szá­mai kaphatók az Ujságboltban. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 1 Intézeti felszerelések I I Fehérnemüek, paplanok, matracok törülközők, harisnyák, zsebkendők, előírásos sötétkék szövetek B leányok részére, fiu szövetek. Elő­írásos egyenruhák, fel­sőkabátok, blousok, mér­ték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán, Luther-utca 4. szam. Telefon 63. _ Alapítási év 1871. Beszéljünk nyíltan Tyler úrról és az agrárollóról

Next

/
Thumbnails
Contents