Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-12 / 134. szám

4. oldal. S 7.M01CSI HIBUP 1933. augusztus hó 12. Lorántffy Zsuzsannák, a Bethlen Katák, a Majthényi Flórák magyar asszonyai, már századokkal ezelőtt áhí­tattal vallották azoknak az ideáloknak fenségét, ame­lyeket ma a fénylő cser­készliliom szimbolizál. Ne felejtsük el, hogy Né­metországban soha nem lán­golt volna fel a hitlerí for­radalom antódaféja, ha el nem lepte volna az ősi germán tisztaságot a modern élet dekadenciájának rot­hasztó szelleme. Nem, mi tiltakozunk le­ányaink, asszonyaink, lilio­mos lelkű magyar nőink ne­vében, hogy a gödöllői tá­borban tömörült ifjúságra hálót vető Astarte-papnők­ben magyar nőket lássanak. Meg kell mondani a gödöl­lői tábor ifjúságának, hogy ezek a látogatók a cserkész­ideáloknak éppen olyan el­lenségei, mint nekünk, akik halljuk már annak a vihar­nak zugó szárny csapását, amely elsöpör itt mindent, ami szégyene a magyarság­nak. A frontharcosok és az uj névváltoztatási rendelet Megemlékeztünk már arról, hogy a belügyminiszter a név­magyarosítással és névváltozta­tással kapcsolatosan uj rende­letet adott ki, melynek értelmé­ben az a közalkalmazott, aki legalább középiskolai képzett­séghez kötött állást tölt be, ha tizenötévi közszolgálata és harc­téren szerzett kardos kitüntetése, vagy vitézségi érme van, idegen hangzáeu családi nevének ré­giesjirásmóddal irottjvagy y-nal végződő névre leendő változta­tását is kérheti. A rendeletnek ezt a részét a nem közalkalmazott fronthar­cosok magukra nézve sérelmes­nek tartják. Történetesen azt mondják, hogy a kétségkívül derék és értékes magyar köztisztviselőkön kivül, vannak még ebben az országban hasznos és komoly értéket jelentő más 'kenyérke­reseti foglalkozással bíró front­harcosok is, akik bár nem a közhivatalok asztalainál, de a mindennapi élet más, de sok­szor talán még súlyosabb porond­ján szintén olyan értékes szol­gálatokat tettek és tesznek a nemzetért és a hazáért, mint a közalkalmazottak. A frontharcosok egyedüli po­litikamentes hivatalosan ís el­ismert társadalmi szervezete az Országos Frontharcos Szövetség memorandummai fordult a bel­ügyminisztériumhoz, melyben arra kérte a belügyminisztert, hogy a rendelet eme részét oda módosítsa, hogy a szabadpályán élő és legalább 15 éves kenyér­keresettel bíró frontharcosok, akik általános nemzeti vonatko­zásban is becsületes, tisztességes •munkájukkal hasznot jelentettek a köznek, a magyar társadalom­nak, méltánylást érdemlő ese­tekben, éppen ugy, mint a köz­alkalmazottak szintén kérhessék az idegen hangzású családi ne­vük régies írásmóddal írott, vagy y-nal végződő névre leendő megváltoztatását. A frontharcosok memorandu­mukban arra is kérik a belügy­minisztert, hogy a világháborús frontharcosi szolgálat mindkét esetben beszámittassék a tizenöt esztendőben megállapított köz­hasznú munkálkodás minimális idejébe. A Frontharcos Szövetség ezen kérelmét feltétlenül méltányos­nak tartjuk, mert végeredmény­ben a szabadkenyérkereseti pá­lyákon is lehet a ne nzet egye­temes érdekeiért dolgozni és a becsületes, tisztességes munkát egyformán kell megbecsülni, akár közalkalmazott, akár sza­badpályán végezte azt valaki. A frontharcosokat a világhá­borúban a puskagolyók sem azok szerint tisztelték, vagy ke­rülgették, hogy az illető közal­kalmazott vagy szabadpályán keresi e meg a mindennapi ke-' nyerét maga és családja számára. Kedden reggel 4 óra 40 perckor indul a Jamboree-fílléres Nyíregyházáról A cserkészparancsnokság uj rendelete : Csak délután 2 órától mehetünk a táborba Ma reggel megjött Nyíregy­házára a Máv. igazgatóságának rendelete, amely tájékoztat a kedden, augusztus 15-én indí­tandó Jamboree-filléres indulá­sáról és érkezéséről. A rendelet szerint a Filléres Gyors Nyíregyházáról kedden reggel 4 óra 40 perckor indul és 10 óra 15 perckor érkezik Gödöllőre Debrecenen és Uj­szászon át. A Filléres este 10 óra 30 perckor indul Gödöllő­ről vissza és szerdán reggel 4 órakor érkezik Nyíregyházára. A Filléres Gyors ára oda és vissza összesen 4 pengő 90 fillér. Ehhez járul még a Jam­boree belépődija. Itt jegyezzük meg, hogy ma reggel körtávirat érkezett a vár­megyék alispánjaihoz, igy Virányi Sándor alispánhoz is, amely távirat azt az uj rendel­kezést tartalmazza, hogy a tá­bor területére csakis délután 2 órakor engedik be a közönsé­get. Igy a Filléres Gyorson ér­kezők is csupán délután 2 óra­kor mehetnek be a tábor terü­letére. Ez alól a rendelkezés alól csupán a tanítóik és taná­raik vezetésével jelentkező diá­kokat veszi ki a gödöllői tábor kormánybiztosa. A Filléres Gyorsra már most jó, ha jelentkezik az utazó kö­zönség. Jármy Miklós dr. írja: Hadrkölosön valorizációs tervezet Kiindulásom alapja az, hogy a háború kárát nemcsak a hadi­kölcsön jegyzők érezzék meg vagyonuk, vagy annak tetemes részének elvesztése által, hanem az egyenletesen oszoljon el az állam összes lakosai között ugy, hogy az állam pénzén ezáltal sújtva ne legyen. Tervem a következő: Minden adófizető jelenlegi adó alapjához hozzáadnám a birto­kában levő eredeti jegyzésű ha­VÁROSI MOZGÓ. Péntektől vasárnapig Magda Schneíder és Georg Alexanderrel A KÉK SZOBA Előadások 5, 7, 9 órakor. dikölcsönöket 100 százalékos aranyértékben. Akinek a vagyona csak hadí­kölcsön, annál egyedül a hadi­kölcsön képezné az adóalapot. Az igy kiszámított adó alapra kivetném a már összeszámolt, illetve hivatalosan bejelentett és ellenőrzött eredeti jegyzésű va­lorizálandó hadikölcsönök ősz­szegét. Ez a kivetés egy erre a célra készítendő hadikölcsön­adó törvény alapján történne. Megjegyzem, hogy valorizálandó csak ősjegyzők és azok örökö­seinek hadikölcsöne volna, az­zal a megszorítással, melyet Okolicsányi László dr. ur ajánl a hadseregszállítók és pénzinté­zetek jegyzéseire vonatkozólag, t. i,, hogy mivel ezek ezt még a jegyzéskor vesztesség számlá­ra irták, ez valorizálandó nem volna. Ezt az adót fizetni lehetne hadikölcsönnel 100 százszázalé­kos értékben. Természetesen csak az ősi jegyzésű papírok jönnek számításba a fizetés­nél is. Mi volna ennek a következ­ménye ? Akinek csak hadiköl­csön vagyona van, annak mond­juk 3—4 százalékát befizetné adóba, a többit kifizetné neki az állam aranyértékben. Aki vagyonához mérten sokat jegyzett le, 20-50 stb. százalé­kát adná le a kötvényeinek, esetleg 100 százalékát is az aki­nél ez az arány. Akinek hadi­kölcsöne nincsen, az pedig szin­tén vagyona arányában fizetne. Akiknek az adót pénzben kell fizetni, hogy az túlságosan ter­hes ne legyen, adnék 10 éves törlesztésre lehetőséget ugy, hogy évente a kivetés 10 százalékát és a fennálló tertozás 6 száza­lékát kellene ftzetni. Adhatna az állam tehát 5 százalékos ka­matozású olyan állampapírokat a hadikölcsön adóba be nem szolgáltatott hadikölcsön kötvé­nyek helyett, melyeknek 1'10-ed részét minden évben kisorsol­nák, illetve kifizetnék 10 év alatt. Egy százalék pedig fenn­maradna az államnak a lebo­nyolítás költségeire. Én azt hiszem, igy elérhetnénk azt, hogy a hadikölcsön kifize­tésében mindenki osztozna va­gyona arányában, és amennyire lehet, megközelítenénk az igaz­ságot. Végül megemlítem azt, hogy milyen alapon számítottam. Pontos adatok nem állván ren­delkezésemre, csak nagyolt szá­mítást tehettem. Ma a költség­vetés szerint az állam adókból befolvó jövedelme 766 millió. Ehez jön a községi, megyei stb. pótadő, ami legalább ugyaneny­nyit tesz ki átlagban. Kereken számítva fizet most a közönség legalább 1500 millió adót. Da­basi Halász Móric 1928 január 10-én parlamenti felszólalásában az ős jegyzők kezén lévő hadi­kölcsön kötvények összegét 1500 millióra teszi. Ha ez helytálló, ugy ez 10 évre el­osztva egy tiz százalékos adó­emelést jelent. De még ha 30—40 százalékos adóemelésbe kerülne is, igazságosabb mint az, hogy egyesek a vagyonukat vesztet­ték, mások pedig semmit sem jegyeztek és semmit sem vesz­tettek Szombatra várják a Ganz-gyári sztrájk befejezését Budapestről jelentik. A Ganz gyár vezetősége és a munkások között folyó tárgyalások befeje­zését szombatra várják. A két fél álláspontja ma már lényege­sen közeledett egymáshoz, úgy­hogy a megegyezésnek semmi akadálya sincs. Ma este halvacsora a Sóstón

Next

/
Thumbnails
Contents