Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-10 / 132. szám

4. oldal. SLKBOLÖIHIBLAP 1933. augusztus hó 10. Néhány szó az idegenforgalomról és a helyi ismeret hiányáról A vidéki városokra nehezedő gondok arra késztetik a városok vezetőit, hogy a lakosság kereseti lehetőségéről és igy a közterhek biztosításáról az idegenforgalom emelése folytán is gondoskodjanak. A nagyobb kereskedelmi gócpontot képező városok ipari kiállításokkal és vásárokkal fokozzák a forgalmat, felszínre hozva ezúttal mindazt, ami egy városban érdekelheti az embereket, különösen azokat, akik falun, tehát szinte elvonultan minden kulturális tényezőtől, élik le életüket. Az idegenforgalom fejlesztése elé azonban rendesen egy nagy akadály gördül. Nincsen mit mutatni az idegennek. Nincsen érdekesség. Nincsen, ami lekösse az emberek figyelmét. Hát persze, az első pillanatban tényleg nincsen is egy vidéki városban semmi látványosság — a helybeli lakosság részére. Ez azonban nagy tévedés. Nézzük meg csak ugy futtábán, itt Nyíregyházán, hogy mi, akik „ismerjük" a várost, vájjon láttuk-e hát már legalább egyszer is mindannyian azokat a látnivalókat, amelyek nemcsak a kisebb városokban és falun, de még a nagyobb városokban lakókat is érdeklik. Az első kép, ami meglepi nemcsak az idegent, a parkok pazar szépsége, amelyet ma minden város szeretne utánozni, de nincsen meg hozzá a megfelelő belterület és igv pár négyzetméternyi területü parkocskáikra is büszkén tekinte nek, míg mi észre sem vesszük azt a kincset, amelyet minden város irigyel tőlünk. Templomaink, középületeink mellett sem haladhatunk el közömbösen. Ezeknek egyike-másika valóságos építészeti remekmű. Európahirü Jósa-muzeumunkat oly kevesen ismerjük, hogy ha idegen városba kerülünk, szinte restelkedve vallja be az| ember ilyirányu kérdezősködésre, hogy bizony azt még nem láttuk, mert... mert... nincsen nyitva a közönség részére. A düledező városvégi kis nádfedeles viskókban is szórja már a villanykörte a fényt, azonban ki látta azt a hatalmas berendezésű telepet, ahonnan nemcsak a város, hanem a vármegye nagyrészét is ellátják világitó és motorikus árammal. Vagy itt van a relé-állomás. Látunk két hatalmas „vastornyot," amelyről kiderült, hogy nem is vas és többet nem tudunk az egészből semmit sem. Nemcsak a gazdák, hanem intellektuelek, kereskedők, iparosok részére is tanulságos lehet a homokkisérleti gazdaság megtekintése és az ott elhangzó népszerű rövid ismertetése annak, miként lehet a Isivó nyiri homokot dúsan termő humusszá varázsolni, Van néhány okszerűen kezelt gyümölcsös is, ,'ahol sikeresen küzdenek a fák és gyümölcsök ellenségei, a különféle rovarok ellen, Nos, és a Sóstó? De ugyanígy vagyunk megyei viszonylatban is. Ebben a tekintetben sokan majdnem ugy vagyunk, mint az a pesti gyerek, amelyik vidékről menvén nyaralni, azt kérdezte az aranyló búzatáblára mutatva, hogy ez a kukorica ? Nyírbátor ősi templomai, Bátorliget, a pazonyi Berta-szőlőtelep, a szabolcsi földvár, Máriapócs, mind, mind olyan nevezetességek, amelyeknek ismerése folytán minden egyes szabolcsi és nyíregyházi ember önkéntes propagálása lenne az idegenforgalom fellendítésének. Nemcsak idegenforgalmi, de tanulmányi szempontból sem érdektelen például Semjén, Napkor, Sóstószőlőtelep szőlőtelepítésének, valamint a nagyobb gazdaságoknak akisgazdák által való megtekintése és mintegy felfokozása ezáltal a tudnívágyás, a látníakarás minél szélesebb körben való terjesztésének. Ezen helyi, vagy megyei ismeretek megszerzése alig kerülne valamibe, mert különféle egyesületek rendezésében rendkívül kedvezményes vasúti vagy autóbusz tarifa igénybevétele mellett kellene történnie és pedig előzetesen kidolgozott terv szerint, szakavatott vezetők kalauzolása mellett, akik vonzó ismertetés keretében tárják fel az emberek előtt azt a természeti, kulturális, vagy muzeális szépségeke

4, amelyet e megtekintésre kiszemelt látnivalók nyújtanak. A fentieket csak ugy nagyjában és felületesen említettem meg, csupán azért, hogy rámutasson arra, hogy egy igen felületes szemlélődés mellett is mennyi érdekesség van, amit nem lát az ember alaposan, hiába jár el mellette napról-napra. Ha már most elgondoljuk, hogy ezeket és a még fel nem soroltakat mi magunk sem ismerjük alaposan s mennyi időt tölthetnénk el ezeknek tanulmányozásával és mennyi szórakozást nyújthatna ez nekünk, akik előtt félig-meddig mégis csak ismerősek a felsoroltak, mennyivel inkább érdeklődéssel szemlélné azokat az az idegen, akire az az újszerűség hatását gyakorolja?! A közelmúlt napokban egy hasonló kis vidéki városban voltam, mint Nyíregyháza, ahol egy egyszerű, de ízléses kis épületben van elhelyezve a színház. Délelőtt lévén az idő, körülményes volt a megtekintése, azonban mégis sikerült. És nem bántam meg a fáradságot, mert oly kedves, barátságos és amellett szinte fővárosi nívójú "a belső berendezése, illetve a nézőtér és a színpad, hogy alig tudtam betelni a látásával — különösen a mi öreg, viharvert színházunkra való gondolás után. Ami értékeink vannak, azok Régi arany fogakat és 14 karatos törött aranyat napi áron veszek Fogászati Laboratórium 1330-12 Luther-utca 13. szám. hasonlóan lenyűgöző erővel hatnak, akiknek nem áll módjukban olyat sem és különösen pedig még szebbet, még monumentálisabbat látni, tehát ánem szabad attól félni nekünk sem, hogy kellő propaganda és megfelelő közlekedési viszonyok mellett nem lendülne fel az idegenforgalom látnivaló hiánya miatt. E téren sem szabad kis hitüeknek lennünk, mert az önbizalom hiánya egyenlő a kudarccal, hanem bátran, erős akarattal kell küzdenünk egy jobb holnapért. Szabolcsvármegye közönsége várja a burgonyarendeletet, amely biztosítani fogja a termelőt megillető árat Sorozatos közleményekben ismertettük a Burgonyaelosztó Szervre vonatkozó tervezetet, A tervezetet a következő határozati javaslat keretében terjesztették a Gazdasági Egyesület elé. Ugy a gazdatársadalom, mint a vidéki kereskedelem érzi azt, hogy amikor a termelői árak itt annyira nyomottak, hogy a termelési költséget nem kapja meg a gazda, — a nyári rózsa burgonya Szabolcsban 3 fillér kg.-ként — akkor a budapesti kiskereskedelemben a fűszeresnél a nyárirózsa burgonya 14 fillér. A két ár közötti meg nem engedhető különbség oly nagy — a termelői és vidéki kereskedő haszna háromszoroAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA í

ntéz

etí felszerelések! ^•*BBBBIHfflEÍÍSBBS OHB -laras-.v jgm^jri-Mi-MuiMBjBgjn. mgap-:v ? Fehérnetnüek, paplanok, matracok törülközők, harisnyák, zsebkendők, előírásos sötétkék s

zövetek leányok részére, fiuszövetek. Előírásos egyenruhák, f e 1sőkabátok, blousok, mérték után készítve, nagy választékban, legolcsóbb áron szerezhetők be: Ungár Lipót áruházában Nyíregyházán, Luther-utca 4. szám. Telefon 63. — Alapítási év 1871. sa — és indokolatlan, melyet valamelyik közvetítő szerv huz, hogy az a termelés rovására meg nem engedhető, s igy ha kell, kormányhatóságilag kell közbelépni ezen állapotok megszüntetése végett. Amennyiben nincs kilátás arra, hogy nagyobb vámkülföldi elhelyezés vagy ipari feldolgozás által az ország ez évi burgonyatermése kereskedelmi alapon arra az árra felemelhető legyen, melynél a termelő költségeit és munkája eredményét lássa. Szabolcsvármegye gazdatársadalma hálás köszönettel veszi és várja a földmivelési kormány tervbe vett rendelkezéseit, mert ez ugy a termelés, mint az egyetemes fogyasztás érdekeit szolgálja s a végszükségben jön segítségére a termelőnek s a legszegényebb fogyasztónak, a burgonya nagyban fogyasztójának. Javasolja, hogy jelen határozattal keresse meg a szomszédos vármegyék gazdasági egyesületeit s kérje azonnali csatlakozásra, melyet feliratban közöljenek a földmivelésügyi kormányzattal, s jelen elhatározásáról a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarát Debrecenben s az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet a határozat egy példányával értesítse, kérve őket ezen ügy hathatós párolására. ! 50 fillér 250 darab hófehér, csipkés szélű PAPÍRSZALVÉTA. Gyümölcs szezonban minden háztartásban nélkülözhetetlen. Fizessen elő Hírlapra. a Szabolcsi