Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-03 / 126. szám

1933 augusztus hó 3. STKB0LC51HIHLIP 5. oldaL A 2-ik oldal folytatása sajátmagába és történelmi küldetésbe vetett bizalmát Azt a lelkiszilárdságot, amely kiküszöböli a defetizmusnak még a csiráját is, dacolni tud a nehéz időkkel és megpróbáltatásokkal. Azt a mentalitást, amely egynéhány egyébként is kétes értékű gazdasági előny bizonytalan tál lencséjéért nem hajlandó feláldozni biztos atyai örökségét: a nemzet történelmi jogait, őseinknek azt a csodálatos lelki és etikai ellenállóerejét, amely nemzetünk legborzasztóbb megrázkódtatásai, a másfélszázados török iga és a legsötétebb Bachkorszak alatt is épségben tudta megőrizni a nemzet jogi és erkölcsi birtokállományát. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ez ellenálló erő, e bizalom és e lelki kitartás megőrzése reám és kormányomra is súlyos feladatokat ró, mely feladatok röviden abban állnak, hogy jó és helyes politikát kell folytatnunk, mert csak a jó és helyes politika tudja a nemzet lelki szilárdságát tartósan alátámasztani. Hangsúlyozom, tudatában vagyok a jó és helyes kormánypolitika szükségességének, mindazoknak a feladatoknak és kötelességeknek, amelyeket e jó és helyes politikai vonalvezetés a kül- és belpolitika, valamint a gazdaságpolitika terén ir elő a kormány számára. Ezeknek a feladatoknak és kötelességeknek a realizálása alkotja a magunk elé tűzött kormányzati tevékenységnek azt a második, nagy étapját: amelynek körvonalai az őszkor újból meginduló politikai tevékenység során fognak határozott formában kialakulni. Ezek a körvonalak a külpolitikai aktivitás terén sem a célok, sem pedig a keresztülvitel módszere tekintetében nem követelnek elhajlást külpolitikánk eddigi céljától és az annak megvalósítására szolgáló eddigi módszerektől. Revíziót, egyenjogúságot a nemzetnek! A magyar külpolitika célja belátható ideig — mindaddig, mig a nemzetünkkel elkövetett történelmi igazságtalanság jóvá nem tétetik — nem lehet más, mint ez igazságtalanság megszüntetése, az egyenjogúság és a revízió. E cél elérése — békés elérése — érdekében vetjük latba ezentúl is a nemzet minden morális erejét. A jövőben kedvezőbb helyzet fog kialakulni nemcsak azért, mert a nemzetközi közvéleményben egyre jobban terjed az a belátás, hogy a világ összes mai bajainak az elhibázott és elhamarkodott békeszerződésekben rejlik s hogy addig nyugalom, munka, konszolidáció nem lesz Európában, míg az elhibázott és elhamarkodott szerződéseket nem alakítják át az étet követelményeinek megfelelően, de azért is, mert a nemzet nagy külpolitikai céljainak munkálásában ma már nem áll egyedül, hanem hatalmas segítőtársakkal az oldalán. Azt a világtörténelmi szerepet, a melyet az olaszok hatalmas Duce-ja az európai béke megteremtése, a nemzetkőzi nyugalom és alkotó munka biztosítása terén az elmúlt időkben kifejtett, nemcsak a történelem fogja méltányolni, de már a mai kortársak is méltányolják. Mi magyarok csak büszkék lehetünk arra, hogy az ő segitőtársei vagyunk abban a grandiózus munkában, amely a végső kifej lésében az európai és nemzeti érdekek megmentését és ezekkel párhuzamban a magyar jogok érvényesülését fogja eredményezni. De szilárdan fogok törekedni arra is, hogy azt a népszerű és bizalomteljes viszonyt. amelyet Ausztriával sikerült megteremtenüuk és amelynek üdvös eredményei oly szembetűnően jelentkeznek gazdasági és politikai téren egyaránt, a jövőben még jobban elmélyítsem, kiszélesítsem és ezáltal e két nagymultu, közös sorsú országot Közép-Európának tényleg azzá a tényezőjévé tegyük, amelyet számára kulcs jellegű geográfiai és etnográfiai helyzetük biztosit. Ebbeli törekvésünkben azonban ne tévesszük szem elől azokat a nagy érdekeket, amelyek bennünket Németországhoz fűznek és amely érdekek azt írják elő számunkra, hogy találjuk meg és ápoljuk a hatalmas birodalommal is, — amely mindig számottevő tényezője marad az európai politikának — az együttműködést, különösen a gazdasági együttműködés lehetőségét. Az itt vázolt külpolitikai célkitűzéseink a legkevésbé sem akadályai annak, hogy a többi szomszédaink, a kisantant államaiban is a béke, a megértés és az érdek kölcsönös tisztelete jegyében rendezzük a viszonyainkat. E rendezés előfeltétele azonban az — és erre már többször rámutattam —, hogy teljes nemzeti egyenjogúságunk maradék nélkül elismertessék és hogy megszűnjön az egyenlőtlen elbánásnak megalázó légköre, amely jogainkat negligálja, érdekeinket semmibe veszi és az együttműködés érdekében csak tőlünk követel egyoldalú áldozatokat. Franciaországnak ügyünk és sorsunk iránt ujabban tapasztalható érdeklődése és az a néhány megértő és jóindulatu felszólalás, amely országunkkal kapcsolatban a napokban a belgrádi törvényhozó testületekben elhangzott, remélni engedi, hogy valóban ezen a téren is javulásra számithatunk. Olaszország példája vezet Belpolitikai teendőink mérvét és intenzitását a vázolt külpolitikai feladatok szabják meg, mert ezeket a nagy külpolitikai célkitűzéseinket, amelyek nyilvánvalóan igénybeveszik a nemzet összes számottevő erejét, csakis nyugodt, békés, kiegyensúlyozott belpolitikai atmoszférában lehet szolgálni. Olaszország példája megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy nagy külpolitikai iakciókat, amelyek valóban előre lendítik egy nemzet sorsát, csak töretlen egységes nemzeti erők támogatásával lehet megvalósítani. Törekvésem tehát odairányul, hogy egyrészt olyan nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai atmoszférát, igazságos és egészséges szociális viszonyokat teremtsek, amelyek lehetőtővé teszik a nemzet összes népi erőinek kifejlesztését és érvényesülését. További törekvésem, hogy távol tartsam a közélettől azokat a problémákat, amelyeket megoldani amúgy sem vagyunk képesek, de amelyek forszirozása megbontaná a mindenek felett kívánatos nemzeti egységet és harmóniát. Evégből kiakarom küszöbölni a közéletből mindazokat a zavaró momentumokat, amelyek a normális, nyugodt, organikus politikai fejlődés kerékkötői. Meg fogom ,alkotni a r£&A*£j£r M£G£QD£MU ' 36 P£/vGŐ£/2r r/z H/1 v/ - /' lEszcErae MJAÍaoLH/)T z+r ca"mp/)s, 707<S-cs - '<á Gyárija • Cflon móllmpssyé' titkos választójogot, de vigyázni fogunk arra. hogy a nagyfontosságú reform ne járjon a nemzeii érdekek csorbulásával. Át fogom szervezni a központi és helyi közigazgatást a modern közigazgatás követelményeinek megfelelően a közigazgatási és politikai pártatlanságnak biztosításával. Intézményesen biztosítani akarom és fogom a közéleti tisztaságot, megszüntetem mindazokat a visszásságokat, amelyek egyes állások és jövedelmek aránytalan megosztása miatt jogosan hívják ki a közvélemény, különösen a nehéz sorssal küzdő fiatalság kritikáját. Megkezdjük a telepítés megoldását — Ami pedig a fiatalság kérdését illeti, hangsúlyoznom kell, hogy minden kormányzati akciónk mélyén az a szándék rejlik, hogy biztosítsuk a fiatalság számára mind a közgazdasági élet, mind az államvezetés terén azt a szerepet, amely az európai országokban oly széles és biztos bázist ad a modern kormánypolitikának. Gazdasági és szociális tekintetben is lépést kívánunk tartani azokkal a követelményekkel, 'amelyeket a mai nehéz viszonyok rónak a kormány vállaira. Ezen a téren két irányúak a feladataink. Egyrészt napról-napra rugalmasan alkalmazkodunk a gazdasági válság által felvetett problémákhoz, konzerváljuk és jobb időkre átmentjük a nemzetgazdaság és a nemzeti társadalom egységes erőit, másrészt már most lefektetjük az alapjait a nemzeti jövő kiegyensúlyozott harmonikus gazdasági és szociális struktúrájának. E célok érdekében rendezni fogjuk a gazdaadósságokat, de az erre irányuló törekvésünkben figyelemmel leszünk arra, hogy ez a rendezés ne érintse az ország egészséges hitelszervezetének teljesitőképességét és épségét. Egyensúlyt akarunk teremteni az ipari és mezőgazdasági árak között. Ügyelni akarunk a kartellek árpolitikájára annak az elvnek szemelőtt tartásával, hogy a modern gazdasági élet e kartellei ne kerékkötői, de előmozdítói legyenek a gazdasági prosperitásnak. Tovább építjük külkereskedelmi kapcsolatainkat és áldozatokra is hajlandók vagyunk, hogy mezőgazdasági terményeinknek piacot szerezzünk. Törekszünk külföldi adósságaink becsületes rendezésére, de a nemzet életerőinek veszélyeztetése nélkül. Megkezdjük a telepítés nagy problémájának megoldását, hogy ezáltal a birtokviszonyokat egészségesebbé tegyük és megerősítsük a nemzetfenntartó földmives osztályt. Gazdasági törvényhozásunkat és ennek keretében alkotandó törvényeink alapgondolatát két törekvés fogja áthatni: egyrészt, hogy igazságosan arányosítsuk a nemzeti jövedelem megoszlását egyes termelési ágak és termelő egyedek között, másrészt, hogy a termelés terheit egyensúlyba hozzuk azok eredményeivel. Jelszavunk marad a régi: a munka, a becsületes munka megbecsülése és megvédése. „Hiszek alázatos keresztény magyar lélekkel." — Magyar testvéreink! Az elmondottakkal két célt akartam szolgálni. Az egyik: fenntartani és megszilárdítani azt a közvetlen és benső kapcsolatot, amelyet kormányralépésem óta oly nagy gonddal építettem köztem és köztetek és amely közvetlen és benső kapcsolat nélkül nem tehetnék egyetlen eredményes lépést sem előre; a másik célom pedig az, hogy a múltban végzett és a jövőben elvégzendő feladatnk, bajok és nehézségek, de ugyanak-