Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-29 / 147. szám

4. oldal. Tiz százalékkal ismét leszállította a Máv. a gabona fuvardíját A kormány elhatározta, hogy a buza és a rozs vasúti szállítási diját augusztus hó 27-től kezdve ujabb 10 százalékkal leszállítja. Ez rövid egymásutánban a má­sodik tarifaleszál 1 itás. Már julius 1-én leszállították 10 százalékkal a buza és rozs viteldiját, hogy ezzel is könnyebbé váljék a ga­bona értékesítése. Most, amikor ajó termés foly­tán a gabona értékesítése az eddiginél is fontosabbá vált, a kormány a szállítási költségek további csökkentésével akarja elő­mozdítani az értékesítést és ezzel lehetővé tenni, hogy a gabonáért kapott árat mentől kevesebb költség terhelje. Az ujabb leszállítás a szállítási költséget lényegesen mérsékli. Ezentúl a fuvardíj Budapestre 15 tonnás vagononként a különböző állomásokhoz képest 16 és fél— 25 és fél pengővel olcsóbbodik. Még nagyobb a mérséklés a he­gyeshalomi határállomásig, amerre irányulnak túlnyomórészt a ga­bonakiviteli szállítmányok nyugat felé. Erre a határállomásra a fu­vardijak a különböző távolsághoz képest 30 pengőtől 39 pengőig olcsóbbodtak 15 tonnás vagonon­ként. Az olasz gabonaexport túl­nyomórészt Murakereszturon át bonyolódik le és ebben az irány­ban a fuvardijak 10 százalékos olcsóbbodása vagononként a tá­volság szerint 33 pengőtől 37 pengőig terjedő olcsóbbodást jelent. A belföldi forgalomban is nagy­jelentőségű a gabona fuvardijaínak a mérséklése. A fővárosba való szállításnál a tarifamérséklés a buza árának 2 2 6 százaléka, a rozs mai árának pedig 2'5—3 százaléka. Még nagyobb a tarifa­mérséklés a határállomásig ter­jedő forgalomban, tehát az export­viszonylatokban, ahol a mérséklés megközelíti a gabona árának 3"5—4 százalékát. Minthogy a gabonakivitelben óriási nagy a külföldi piacokon a verseny és minden fillér, amit a magyar buza exportjánál költségekben megta­karíthatunk, fokozza a magyar gabona külföldi versenyképessé­gét, a szállítási költségeknek ez az ujabb mérséklése lényegesen javítja gabonakivitelünk esélyeit. — Tanévnyítás a gróf Apponyi Albert közs. polgári leányiskolában. A gróf Ap­ponyi Albert községi polgári leányiskolában a beiratások szept. 7—9-én d. e. 9—l-ig lesznek. Javitóvizsgálatok az I—II. oszt. tanulók részére szept. 5-én, a III—IV. oszt. ta­nulók részére szept. 6 án tar­tatnak. Tantervkülönbözeti vizs­gálatok ideje szept. 5. A tan­évet szept. 15-ém nyitjuk meg. A tanítás szeptember hó 16-án kezdődik. Az Igazgatóság. 2x nn iBinmi iiiiim ii i ii ' • 11 i h mim lír -yin' Modern Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban. Tanulmányi kirándulást rendezett a Gazdasági Egyesület a Hajnalos tanyára Megszemlélték a villannyal való cséplést A Szabolcsvármegyei Gazdasá­gi Egyesület a M. Kir. Gazdasági felügyelőséggel karöltve szomba­ton délelőtt tanulmányi "kirándu­lást rendezett a gróf Dessewffy hitbizomány hajnalosi gazdaságá­ba. A tanulmányi kirándulás cél­ja az volt, hogy a gazdatársada­lom megismerje a villannyal való cséplés nagy gazdasági előnyeit. Valóságos autótábor , vitte ki az érdeklődőket Nyíregyházáról Haj­nalos-tanyára. A tanulmányi kiránduláson részt­vettek dr. Mikecz Ödön főispán, br. Vay Miklós, Lipthay László földbirtokosok, dr. Kovách Elek ny. kir. közjegyző, vitéz Lázár Ferenc főszolgabíró, Zboray Ber­talan gazdasági főfelügyelő, Frá­ter Ernő kamarai titkár, Komá­romy Károly a Villamossági R. T. igazgatója, dr. Nánássy Imre ügyvéd, Papp Géza gazdasági egyesületi titkár, Rappensberger Gyula, Horváth László, Orbán Fe­renc gazdasági felügyelők, Mis­ley Miklós uradalmi intéző, Kál­mán Géza uradalmi tiszttartó, Mike Gyula kisvárdai gazdasági gazd. egyesületi titkár, Nyíregy­háza, Kótaj, Dombrád és több környékbeli község számos kis­gazdája s lapunk szerkesztője. A vendégéket Misley Miklós uradalmi intéző fogadta Hajnalos tanyán s a távollevő gróf nevé­ben is üdvözölte. Mikor az autók befutottak s az érdeklődők valamennyien együtt voltak, Zboray Bertalan főfelügye­lő ismertette az összejövetel cél­ját s felkérte Komáromy Károly Villamossági R. T. igazgatót, hogy ismertesse a villanyáramnak a gaz­dasági életben való felhasználási lehetőségét. Komáromy Károly megköszön­ve a hitbizomány fejének és a ta­nulmányi kirándulást szervező egyesületnek azt, hogy alkalmat nyújtottak a kérdés gyakorlati tár­gyalására nagy érdeklődést keltve világította meg a kérdés lényegét. Nálunk — legalább is ezen a vidéken — uj dolog a villannyal való cséplés — mondotta. Kül­földön, Német- és Franciaország­ban már régóta gyakorlatban van a villanyáramnak a gazdaságok­ban való felhasználása, mert meg­győződtek róla, hogy sokkal gaz­daságosabb, mint bármiféle más gépi erőnek beállítása. Egy 5—6 lovas motorral ren­geteg munkát végeztetnek a nyu­gati államok gazdaságai. Ez a motor húzza a vizet, darái, szecs­kát vág, gépet hajt, egyszóval olyan a munkateljesítménye, a milyet semmiféle más géppel sem lehet elérni. Ez a kisgazdasági motor azért terjedt el ennyire, mert könnyen szállítható az elektromotor egyik helyről a másikra, üzemanyagra nincs szüksége és kezelése külön képesítést nem igényel. De nem kis jelentőségű az sem, hogy ezek a motorok — különö­sen a cséplés szempontjából — tüzveszélymentesek s igy egészen közel hozhatók a cséplőgépekhez. Németországban a villanyáramot füllesztésre is felhasználják s a gyakorlati eredmény mutatja, hogy a jószág sokkal szivesebben és eredményesebben fogyasztja a vil­lannyal füllesztett burgonyát és répát. Sőt Németország ma már a talaj fűtésére használja fel az áramot. Ezzel eléri azt, hogy a kora tavaszi hónapokban maga termeli azokat a primőröket, ame­lyeket azelőtt Olaszországból ho­zott be s ezzel a kereskedelmi mérlegét is javítja. Nálunk a villannyal való csép­lés kétféleképen történhetik: ma­gasfeszültségű, 22.000 woltos há­lózatból transzformátor segítségé­vel, vagy közvetlenül a községi áramvezetékből való levezetéssel. A villanymotorral való cséplés egyenletes munkát biztosit s emel­lett éjjel is folytatható, ami idő­változás esetén nagy jelentőségű. Az általános tájékoztatás után Misley Miklós intéző gyakorlati eredményekkel támasztotta alá Ko­máromy igazgató fejtegetéseit. El mondotta, hogy az elmúlt évben kísérletezett első ízben az urada­lom a villannyal való csépléssel s a tavalyi és idei eredmény arra késztette az uradalmat, hogy jö­vőre kizárólag a villannyal való cséplésre térjenek át. A napi csép­léstredmény villannyal 200—220 métermázsa. Az idén egy gőzgép­>1' ( t t i ISKOLAI nyomtatványokat, továbbá községi közigaz­gatási, ügyvédi és végrehajtási nyomtat­ványokat szállít a ^ Szabolcsi Hirlap kiadóhivatala Nyíregyháza, Bethlen-utca 1. (Volt Rotta­ridesz, most Fehér Juliska dohány tőzsdéje mellett). Telefon 77. r\i Nagyobb tétel vicinális vasúti sin, valamint váltó berendezések kisebb tételben is kaphatók. Konyhaberendezési cik­kek, valamint az összes gazdasági felszerelések ál­landó nagy raktára. Legol­csóbb beszerzési forrás WlRTSChAFTER ftRMIfl v aX e„ sked é" Nyíregyháza. Telefon 90. pel és egy elektromotorral hajtott egyenlő teljesítményű cséplőgéppel csépelnek s mig a gőzgép napon­ként 17—18 mázsa szenet fo­gyaszt el, amelynek mázsánként 2 pengő az ára, ezenkívül elfo­gyaszt egy gépészt, egy fűtőt, egy vízhordó kettős igásfogatot és 3 kilogramm olajat s igy a méter­mázsánkénti cséplés 22 fillérbe kerül, addig a 25 filléres egység­áru árammal csépelve a méter­mázsánkénti áramfogyasztás mind­össze 19 fillérbe kerül. A villannyal való cséplésnek nagy előnye az, hogy a gép egyen­letesen jár s ha túlterhelés van az etetésben, villanyáram nyom­ban kiegyenlíti a nagyobb meg­terhelést. Ennek igen fontos je­lentősége abban áll, hogy mig a gőzgéppel való nem egyenletes cséplésnél 4—5 százalék a szem­vesztesség, ez a szemvesztesség a villanyerővel való cséplésnél 2, maximum 3 százalékra csökken s ezzel valójában a kétféle csép­lés között mutatkozó szemvesztes­ség különbség által már megtérül az áramfogyasztás dija. A nagy érdeklődéssel kisért és adatokkal alátámasztott előadáso­kat a hallgatóság tetszéssel fo­gadta s élénk eszmecsere indult meg a gazdák, Komáromy Károly igazgatóhoz és Misley Miklós in­tézőhöz számos felvilágosító kér­dést intéztek. Igen figyelemre méltó gondolata volt a főispánnak az, hogy a faluhelyeken közös szérűskerteken jó eredménnyel volna hasznosítható a villannyal való cséplés. Komáromy Károly igazgató az érdeklődésre kijelen­tette, hogy körülbelül 2600—2800 pengőbe kerül egy gép beszerzése transformátorral együtt, amelynek élettartama gondos kezelés mellett jóval meghaladja bármely más gép gép élettartamát. Egyébként kész­ségét nyilvánította ki abban a te­kintetben, hogy mind ő, mind a Villamossági rt. mérnökei szak­kérdésekben készséggel állanak az érdeklődők rendelkezésére. A társaság megtekintette az ura­dalom mintaszerű intézményeit, majd villásreggeli után a déli órákban tértek vissza a városba. A tanulmányúton résztvevőkről a Róna fotoszalon több jól sikerült fényképfelvételt készített. Malmok részere szállítási jegyzék megrendelhető a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen-u. 1. Telefon 77 Fizessen elő a Szabolcsi Hírlapra.

Next

/
Thumbnails
Contents