Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)

1933-08-24 / 143. szám

4. oldal. F TAMQLCSI HIBL 8JP 1933. augusztus hó 24. Két héttel eltolódott a Városi Mozgóképszínház bérbeadásának ügye A társas szerződési viszony megkötésére három pályázat érkezett be a városhoz Nyíregyháza megyei város együttes szakosztályainak tegnap tartott ülésén Szohor Pál polgár­mesterhelyettes főjegyző ismertette annak a pályázatnak a sorsát amelyet a város a Városi Szín­ház épületében levő Mozgókép­színháznak társas szerződéses vi­szonyban levő bérbeadására kiírt. A pályázat határidejéig 3 pá­lyázat érkezett be. A beérkezési sorrend szerint Reök István a 10 százalékos vigalmi adón felül 5 százalék bért ajánlott fel a bruttó jövedelemből, ezenkívül kötelezte magát, hogy azokat a tatarozá sokat és javításokat, amelyek a színházépület elavult belső beren­dezésében szükségeseknek mutat­koznak, elvégezteti. Steíner Vilmos és neje hason­lóképen 5 százalékot ajanl fel a bruttó bevételből a vigalmi adón felül, kötelezik magukat ezenkí­vül arra ís, hogy az általános karbantartási költségeken felül a folyó évben 52 széket cserélnek ki a színház nézőterén, ha pedig a következő években ís bent ma radnak a bérletben, minden év­ben az 52 szék árának megfelelő belső újítást végeztetnek. Mind­ketten kötelezik magukat arra, hogy uj fotocellás adaptert s meg­felelő modern erősítő berendezést létesítenek. A harmadik ajánlatot Némethy Miklós és Némethy Zoltán kis­várdaí lakosok nyújtották be, akik a vigalmi adón felül 16 szá­zalékot ajánlottak fel a bruttó bevételből. A polgármesteri előterjesztés felett élénk vita indult meg. Két­ségtelen, hogy ez a legutóbbi ajánlat a legelőnyösebb a vá­rosra, hiszen több, mint három­szorosát ajánlja fel annak az ösz­szegnek, amit a másik két aján­lattevő tesz. A szakosztályi ta­gok azonban mégis abban a meggyőződésben vannak, hogy esetleg a kísvárdaí ajánlattevők nem ismerik a nyíregyházi viszo­nyokat s nem egészen reális a számításuk, vagy legalább ís nem látszik reálisnak, hogy 16 száza­lékot biztosítani ís tudnak a bruttó jövedelemből, ezért ugy határoz­tak, hogy a város érdekeinek megóvása céljából felhívják a kís­vardaí pályázókat számításaik be­mutatására, ezenkívül a Mozgó­képüzemek Orsz. Tanácsának szakértőjével vizsgáltatják felül az ajánlatot s felhatalmazzák a pol­gármestert arra, hogy lehetőleg két héten belül szerezze be a szükséges véleményt, erre az időre pedig az ügyet leveszi a napi­rendről. A nyíregyházi Frontharcosok zászlót szentelnek Zászlószentelés augusztus 27-én Néhány nap s ismét eggyel több lesz azon nyíregyházi' erkölcsi tes­tületek száma, amelyiknek zász­laja' van. Úgy érzem azonban, hogy nem csupán az történik au­gusztus 27-én, hogy egy felejthe­tetlenül szép ünnepélyen veszünk részt s nem csupán az, hogy egy zászlóval több jelenhetik meg ez­után a hivatalos ünnepélyeken, hanem mindezeknél sokkal több. Egy magas színvonalon álló er­kölcsi testület, mely már eddigi munkájával is megmutatta, hogy szervezettségénél fogva az általá­nos nemzetépítő munkában az élen halad, hivja maga körébe mindazokat, akik a világháború vérzivatarában együtt harcoltak s .azokat is, akik e nemes célért dolgozó egyesületnek megbecsüiői s munkájának méltánylói. A magyarság körében kezdődött a legutóljára a frontharcosok szer­vezkedése. Mig Európa többi ál­lamaiban a volt frontkatonák rög­tön a leszerelést követő időben megkezdték szervezkedésüket, ad­dig nálunk ez a mozgalom nehe­zen indult meg. Oka ennek az, hogy a földkerekség egy népe sem vesztett sem emberanyagban sem területileg annyit, mint éppen a magyar. E nagy ember és terület­veszteség magyarázza meg, hogy a háború utáni közvetlen időben a megmaradottak lelkében nem gyulladt ki mindjárt a szervezke­dés szükségességének vágya. Van azonban ennek más Oka is. Mig a többi államok volt frontkatonái elsősorban anyagi helyzetük, el­helyezkedési lehetőségük biztosí­tása végett indították meg szer­vezkedésüket, addig nálunk a tel­jesen kifosztott és megcsonkított hazával szemben az önzetlenül s csak a nemzet becsületéért harcoló katona nem tartotta a magyar lé­lekkel megegyeztethetőnek, hogy ő is anyagi követeléssel lépjen fel hazájával szemben. Önzetlen kö­telességteljesitését nem igyekezett anyagi előnyök elnyerésére fel­használni, bátor magatartását apró pénzre felváltani. Ezek nem egyez­tethetők össze a magyar katona jellemével. Most is, amidőn a szervezkedés első stádiumán már régen tul van, s bár sokkal nagyobb nyomoru­ságban él mint ^ többi államok volt katonái, nem rendez éhség­felvonulásokat, nem kell ellene a tőrvényesen fennálló rend őreinek szuronnyal, gázgranátokkal felvo­nulnia, nem, ő maga segít a rend fenntartásában, csak egyet kiván megbecsülést s e megbecsülésből folyó könnyítést ott, ahol ez a közérdeket nem sérti. Ez a nemes intenció vezette a múltban s vezeti a jelenben is, ugy a vezetőséget, mint minden egyes bajtársat. S e nemes inten­ciót meg kell értenie minden ma­gát, a szó nemes értelmében vett magyarnak nevező nyiregyházi polgárnak is. A frontharcosszövet­ség szeretettel várja és hívja Nyír­egyháza minden golgárát e lélek­emelő ünnepélyére s hisszük, hogy kérülmünk nem fog süket fülekre találni. Nagy az érdeklődés a ház­tulajdonosok Yasárnapi közgyűlése iránt Megemlékeztünk már lapunk­ban arról, hogy a Nyiregyházi Háztulajdonosok Egyesülete köz­gyűlését augusztus 27-én délelőtt fél 11 órakor tartja az Ipartestü­let nagytermében, amely iránt vá­rosszerte nagy az érdeklődés. A mai gazdasági rendnek fel­legvárai a magántulajdoni ingat­lanok és ezek között a házak, a lakóhelyek. Mindenkinek vágya, saját házzal birni, ha az kicsiny is. Érthető igy az a féltő gond és szeretet, amellyel mindenki a sa­ját házán csüng, ha az a maga kis jövedelmével még megélhetési nehézségeket is eloszlatni alkalmas. Ezek a városalkotó kis vagyo­nok ma súlyos terhek alatt nyög­nek. Sújtja őket az adó túlzott volta, a kölcsönteher, a lakáskö­töttség és más szabályrendeletek elavultsága, a burkolások nagy és egyoldalúan elosztott költségeinek súlya, a szükségadó, a vagyon­adó degresszivitása, amely a ki­sebb házakat nagyobb mértékig veszi igénybe, mint a bérkaszár­nyákat, az Isten tudja, hogy hány más baj, amelyekről ezen a köz­gyűlésen szó lesz. Szinte el sem lehet mondani mindazt a közgyű­lés keretében, ami mind jogos panasz és orvoslásra vár, ha azt akarjuk, hogy a „tőkegyűjtésnek" ez a házingatlan felé terelése, to­vábbra is a „kistőkés" álma ma­radhasson és a nemzeti gondolat fundamentumát továbbra is meg­őrizze. A közgyűlésen megjelenését megígérte Dr. Bencs Kálmán pol­gármester, Szohor Pál főjegyző, akik a város képviseletében lesz­nek jelen a nyiregyházi háztulaj­donosok parlamentjén, de számo­san a megye, a város és a fővá­rosból is részt vesznek a gyűlé­sen, hogy az egyesületet megin­dulása első lépésénél üdvözöljék. Valóban hézagpótló szervezete ez városunknak is, amely hivatva van egybegyűjteni a város „kis­tőkéseit," azokat a „kistőkéseket," akik pl. Franciaországban annak a nemzetnek büszkeségei, akiknek kis vagyonkáikból tevődött össze a francia nemzeti vagyon, amely világszerte dominál. Ezeknek a kistőkés háztulajdonosoknak helyi csoportjából nem hiányozhat egy nyiregyházi birtokos sem, hogy a helyi lakásgazdaság teljes tömörü­lést találjon, bajaira orvoslást, városával egyöntetű együttműkö­dést érjen el Nyíregyháza modern fejlődhetése biztosítására. Értesülésünk szerint tömör so­rokban vonulnak fel a közgyű­lésre Nyíregyháza háztulajdonosai és alig fog hiányozni valaki onnan. Nagyobb tétel vicinális 1 vasúti sin, valamint váltó berendezések kisebb tételben is kaphatók. Konyhaberendezési cík­í kek, valamint az összes « gazdasági felszerelések ál­J landó nagy raktára. Legol­csóbb beszerzési forrás WlRTSCHAFTER RRMIH Nyíregyháza. vaskereskedé­sében Telefon 90. Nem lesz gondja szeptemberben a tankönyv, ha azt már most előjegyezteti kiválasztja, félretéteti az LJisáp-hnlthan ^ ost még szé p- hibá t" ^J^agUUllUcaM. lan, újra kötött,, tiszta használt tanköny- f*A I ó y r\ n az UJSÁG­veket kaphat 1151 d r U11 BOLTBAN, szeptemberben azonban könnyen lehetséges, hogy már csak uj könyvet vásárolhat, ami kétszerannyiba ke­rül, mint a használt könyv. Saját kényelmét szolgálja, aki most igyekszik tankönyvszükségletét az UJSÁG­BOLTBAN biztosítani. Az Ujságbolt minden előleg nélkül félreteszi, biztosítja bárkinek iskolakönyvszük­ségletét, fizetni csak az átvételnél, szeptemberben kell. Az Ujságboltban rendelt tankönyveket nem terheli sem felár, sem portó, sem csomagolási költség, mint a Budapestről rendelt tankönyveket, ahonnan gyakran küldenek téves, rossz könyvet. Az esetleg hibás könyveket készséggel kicseréli az Ujságbolt, amelynek,mindenben az az igyekezete, hogy a közönséget előzé­kenyen, pontosan, jól szolgálja ki. TTTTTVffV?

Next

/
Thumbnails
Contents