Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 124-149. szám)
1933-08-24 / 143. szám
2. oldal. QiraOLCSIHJBUP 1933. augusztus hó 23. Az gyógyvíz Legjobb magyar márka, Ki egyszer használta Másnak is ajánlja. ! Buttkay Gyula temetése Tegnap kisérték ki utolsó útjára ruttkai Ruttkay Gyula kanononokot, a nyíregyházi gör. kath. egyház köztiszteletben élt lelkipásztorát. Tetemeit már vasárnap este a beszentelés után átvitték a templomba s ott külön papi szertartás szerint gyászistentiszteletet tartottak, majd a görög egyház szokása szerint Aerionnal letakarták a fejét s keresztalakban olajjal beszentelték. Hétfőn reggel óta híveinek, ismerőseinek, barátainak egész serege járult ravatalához, hogy legalább egy rövid fohászban vegyenek bucsut tőle. Hétfőn este a székeskáptalan parastast végzett az elhunyt emlékére. A temetési szertartás tegnap reggel 9 órakor vette kezdetét. Temetésén nemcsak egyházának papsága, hanem a Nyíregyházán levő összes felekezet papjai, a vármegyei tisztviselői élén dr. Mikecz Ödön főispán, Nyíregyháza megyei város küldöttsége Szohor Pál főjegyző, polgármester helyettes vezetésével, a hivatalok vezetői, híveinek apraja s nagyja állta körül a koporsót, amely egy igen kedves embernek, papíléleknek a porsátorát zárta magába. A requiemet Bányay Jenő kanonok celebrálta Sereghy László, Melles Géza és Mihalovics Sándor kanonokok segédletével. A requiemet a temetési szertartás követte. A szertartás után Melles Géza kanonok szent beszédet mondott s ebben búcsúztatta az egyház kiváló fiát, felsorolva azokat a nagy érdemeket, amelyeket az elhunyt hazafias érzésével, nevelő munkásságával s a város minden polgára részéről köztiszteletet kiérdemlő önzetlen tevékenységével szerzett. A szertartás után az elhunyt utolsó akaratához híven 6 káplánja vette vállára a koporsót s vitte a gyászkocsihoz s ugyancsak ők vitték a temetőben is a kocsiról a város által adományozott díszsírhelyre. A temetési menetben a latin szertartású papság haladt Énekes János pápai prelátus kanonokkal, őket követte a gör. kath. vidéki papság, majd a székeskáptalan tagjai. A sirnál Almos Zoltán dr. ügyvéd, a nyíregyházi gör. kath. egyház világi elnöke vett bucsut az egyház lelkipásztorától, Klekner Károly dr. főorvos pedig a Turáni Kör nevében búcsúztatta meleg szavakkal „Gyula bácsit." A temetési menet alatt Nyíregyháza minden templomának harangjai zúgtak s ezzel adták meg tiszteletüket a gör. kath. egyház nagy halottja emlékének. Revíziós írások Levelek egy magyarbarát francia képviselőhöz „Nem más a háború, mint az állampolitika folytatása — más eszközökkel" — állapítja meg elmés fejtegetések eredményeképpen egy kiváló német szociálpolitikus. Ha képviselő Ur nem volna olyan igazán előkelőgondolkozásu grandsegnieur, egy kis francia elfogultsággal könnyen mondhatná: „Ezt egy boche mondotta." Tudom, hogy képviselő Ur ilyet sohsem mond, de Önök franciák azért már elvből is megkontrázták, a gyakorlatban pedig borzalmasan visszájára fordították ezt a világos német megállapítást. „Nem más a béke, mint a háború folytatása más eszközökkel" — — mondották Önök és ezt a békét Önök igy meg is csinálták. Csak egy a hiba benne: hogy ez a béke igy már aztán igazán nem béke. Önök franciák a világháborút megnyerték. Ez tagadhatatlan tény. Én nem is tagadom, csak egyszerűen kétségbevonom. A háború megnyeréséhez az lett volna elenged-, hetetlenül szükséges, hogy Önök a békét is megnyerjék. Ez a politikai művészetnek azt a legmagasabb klasszisát igényelte volna, amellyel Önök tizenkilencben pillanatnyilag kivételesen nem rendelkeztek s igy ezt a partit Önök és keleti kisgibiceik elveszítették. Hogy miért? Azért, mert a páriskörnyéki békepapirokat az Önök kiváló hadvezetősége igenis alaposan és nagyon is sokáig forgatgatta kezében, s °ami minden különösebb daktiloszkópiai vizsgálat nélkül is igazolható. Ez meg igen nagy baj volt, mert a négyéves háború olyan nagy nyomorba döntötte a népeket, hogy a győztesek hadvezéreinek a mérleg serpenyőjébe dobott kardját a legyőzöttek arannyal fizetni már nem bírták. Későn távozott a békekötés színhelyéül szolgáló terepről a francia hadvezetőség és későn indultak oda, — annyira későn hogy a győztesek részéről még máig sem értek oda — a béke krisztusi lelkületű elhivatott apostolai. Önök boche rémképek ellen akartak biztosítékokat a békékben és eddig biztositták nagyszerűen védett határaikat és remekül fundált valutájukat, hogy tönkretették közben Németországot, tönkretették önmagukat és tönkretették a világot. Amilyen utolérhetetlenül finom gondolkozású grandé segnieurnek én Képviselő Urat ismerem, tudom felment engem attól, hogy itt adatokkal szolgáljak. Hiszen csupa közhely volna az, amit itt mondhatnék. Csupa mindenkitől látott, tudott és érzett tény. A világ kereskedelmi forgalmának leromlása, a fogyasztási válság, a mezőgazdasági és ipari tulprodukció, a világ minden zugában egyaránt állandóan szaporodó munkanélküliség: ezek tünetei a válságnak. Csupa mindennapi, állandó ujságtéma, vagy már annak is unalmas volna, ha nem volna annyira keserves. Sehol egy derűs pont, hacsak az nem fakaszt külön permanens derűt a derütlen arcokon, hogy a láthatáron már ismét — egy konferencia. Ezek a konferenciák, amint ezt Képviselő Ur ugyanígy tudja: olyan gyülekezések, .amelyeken különféle delegátusok különféle dolgokról, különféle helyeken sokat beszélnek. Egy igen üaragos jóbarátom ezeket a delegátusokat a válságos Európa kuruzslóinak nevezte és elhivatottságukat is kétségbevonta. Nyilván tulszigoru volt, bár, ha rajtam állana, ezeket a delegátusokat, utiátalányaik meghagyásával én is szabadságolnám. Hadd menjenek szegények és hadd menjenek a dolgok is maguktól. Jobban járnának a delegátusok is, jobban járnának a dolgok is, Európa is. Mert ezek a delegátusok tényleg nem tudják előbbrevinni a dolgokat, amiben nem ők a hibásak. Nem ök a kicsinyek, hanem a problémák túlontúl nagyok. A problémák... Önmagukban még ezek is megoldhatók volnának, de Önök franciák olyan magas pretenziókkal állanak szemben a világgal, olyan szigorú kikötéseket tesznek, hogy a világ minden igyekezete hiábavaló. Igen: a francia mentalitás, a francia követelmények és a francia fizikai túlerő együttesen állanak a problémák megoldásának útjába. Képviselő Ur! Önök is be fogják látni egyszer, hogy itt toldozgatással, foldozgatással, pepecseléssel elébbrejutni nem lehet, de igenis teljesen élőiről kell kezdeni uj lelkülettel, uj eszközökkel, uj módszerekkel az egész békeeljárást. Akkor a problémák önmaguktól oldódnak. Az idvezitő utat revíziónak nevezik. Zárug József — Papiráru, Írószer legelőnyösebb beszerzési forrása az Ujságboltban. Kerékpárok minden elfogadható árban nagy választékban kaphatók. KERÉKPÁROK szakszerű javítása a legolcsóbb napi árban. Kerékpáralkatrészek és gummikból r ü a a k g t y á r. Rádió VmiilÁkpt éP itése é s javítása. Átalakitáso- jlppiimiilÁtnn ftCöáUlcKtJft. kat versenyképes árban vállalok. AbtUlllUldLül tfiltí* ÁllnnmT Ir ó8 éP> számológép és lUlll aiiUlllttöí gramofon javitó műhely. IV I I Ae-ylA Rádió KerékpárKeresIMagy L-dbZIÜ kedelmi Vállalat 2508-? Jókai-utca 4. szám. WwwVwW Véres verekedés a Bethlen utcában Tegnap este 9 óra tájban, mint a hangyaboly indult meg a Bethlen-utca lakossága az egyik korcsma íránvába, ahonnan egy ember vészes jajkiáltása verte fel a máskülönben szinte néptelen utca csendjét. A korcsmában mulatott Oláh László és Bárkányi András hentessegéd. Mind a kelőnek jókedve volt és határtalan jókedvükben egyik tul akarta kiabálni a másikat. A korcsmáros hiába igyekezett őket csendre inteni, ők mit sem törődve a figyelmeztetéssel, tovább duhajkodtak. De mivel két dudás nem fér meg egv csárdában, a két ember között szóváltás támadt, aminek az lett a vége, hogy valaki zsebkésével megszúrta Oláh Lászlót. Az erősen vérző ember kétségbeesett ordítozást csapott, a két nekídühösödött embert alig tudták széjjelválasztani. Az orditozásra percek alatt százak gyűltek a korcsma elé és mire a rendőr odaérkezett volna, az éppen arra járó katonai készültség tette ártalmatlanná a két felbőszült embert, akik közül Oláhból akKor már sürü cseppekben folyt a vére. A megszúrt embert azonnal kórházba vüték és ott első segélyben részesítették, mig Bárkányit a készültség előállitotta a rendőrségre. A verekedés ügyében az eljárás megindult. — A Kiosz pénteken választmányi ülést tart. A Kiosz pénteken este a szokásos halvacsora keretében választmányi ülést tart. A választmány tagjait és az érdeklődőket szivesen látja az Elnökség. RÁDIÓ Augusztus 24. Csütörtök. 4 00 Horváthné Bányay Gratiana felolvasása. — 500 Budapest— Rákosfalvai Visszhang Dalkör. — 6 00 Kalocsa és vidékének népművészete. — 6'30 Székesfővárosi Zenekar. — 800 A rádió külügyi negyedórája. — 8'15 Bura Károly és cigányzenekara. — 9'30 Hirek. — 9.50 Polgár Tibor és Kárpáthy Sándor dr. zongora-gordonka szonátákat játszanak. — 10'30 Időjárásjelentés. — 1035 Hetényi-Heidlberg—Buday— Sebő trió. Állandó hétköznapi közvetítés 645 Torna. — 9 45 Hirek. — ÍO'OO Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 11'15 Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 1200 Déli harangszó, utána hangverseny, közben — 12'30 Hirek. — 1'30 Időjelzés. — 2'45 Hirek, élelmiszerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek. VÁROSI MOZGÓ. Szerdán és csütörtökön FEKETE HUSZÁR Egy vidám huszárkalan. Előadások 5, 7 és 9, órakor.
