Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-12 / 107. szám

2 oldal FRLKBOLCSI HIBLF LP 1933 julius hó 12. Apostoli lelkületet visz a szabolcsi tanítóság a nyiregyházi tanfolyamról a kultúra őrhelyeire — mondotta Mikecz Ödön dr. főispán a tanfolyam záróünnepén Szombaton déli tizenkét óra­kor Téger Béla tanárnak a XX. század szép prózájáról és drá­májáról tartott előadásával ért véget a szabolcsi tanitók egy hetes továbbképző tanfolyama. A vetített képes előadást az utolsó órán is lelkes figyelem­mel hallgatta a tanitók kitartó gárdája. Süle Dénes népműve­lési titkár a hallgatóság élénk ovációjától fogadottan rezümálta a tanfolyam értékes eredményeit, ezután a 340 tanitó búcsút mon­dott az értékes élményt adó tanfolyami termeknek. Délután fél 4 órakor a vár­megye dísztermében gyülekezett a tanitó gárda. Az impozáns tanfolyam záróünnepsége követ­kezett. Éljen és taps viharzik fel, amikor a teremben megje­lenik Mikecz Ödön dr. főispán, Tesléry Károly dr. kir. tanfel­ügyelő s a tanfolyam előadói kara, a vármegye, az egyházak képviselői, a vármegye ország­gyűlési képsiselői közül Ná­nássy Andor dr kir. kormány­főtanácsos jelent meg. Majd háromszázötven ajakról hatalmas orgona bugásként zen­dül a magyar hitvallás, a Nem­zeti Hiszekegy. Mikecz Ödön dr főispán : a tanfolyam maradandó értékű élményt nyújtott Ezután lelkes taps hangzik fel. Mikecz Ödön dr. főispán, a vallás- és közoktatásügyi kor­mány képviselője beszél lendü­lettel a továbbképző tanfolyam­ról, amely nem múlik el nyom­talanul, hanem maradandó ér­tékeket termelve, nemzetépítő hatóerővé lesz- Verba volánt, a szó röpül mondja a közmondás, most azonban itt az az igazság, hogy verba manent, a szó meg­marad. A tanfolyamon elhang­zott előadások maradandó él­ményt nyújtottak. Ő is részt vett az előadók sorában és megál­lapítja, hogy a tanfolyamon részt­vevő hallgatóság, a szabolcsi tanítóság leikénél jobb talajt nem is találhatnánk a nemzet igazságainak győzelmét előké­szítő eszmék befogadására. Vi­gyék el a tanitók őrhelyükre a tanfolyamon felparázsló tűz egv­egy sugarát, hogy világítsanak a magyar éjszakába. A tanfo­lyamon nyert apostoli lelkületet vigye ki a tanítóság a magyar kultura őrhelyeire. A kiváló ered­ménnyel végződő tanfolyam elő­adói karának, elsősorban pedig Tesléry Károly dr. kir. tanfelü­gyelőnek, a tanfolyam fáradha­tatlan megrendezőjének köszö­netet mondva, a tanítóság s az előadók munkájára Isten áldá­sát kéri s a tanítói továbbképző tanfolyamot bezárja. A vármegye közönségének üdvözlése Hatalmas éljen fogadja a fő­ispán mély átérzésben fogant szavait, majd Tóth László dr. vm. főjegyző szólal fel, s a hi­vatali elfoglaltsága miatt távol- I lévő alispán helyett elismeréssel | nyilatkozik a tanfolyamról, amely * után büszke és jogos várako­zással néz a tanítóság további munkássága elé és erre a mun­kásságra Isten áldását kéri. Mikecz Ödön dr- főispán ez­után kiosztotta az Ifjúsági Vö­röskereszt Egyesület eszméiért fáradozó és kitüntetett előadok jj és tanitók között az egyesület | ezüst érmét. Erről a felemelő momentumról a Szabolcsi Hirlap más számában emlékezünk meg. Az érmek kiosztása után a Tisztvisel . Dalkör kiválóan kulturált énekkara Krecsák László karnagy vezetésével gyúj­tó hatással énekelte a Nem, nem soha! c. hazafias dalt, majd a felekezetek szónokai méltatták lelkesítő szavakban a továbbképző jelentőségét. Az egyházak szónokai elismeréssel nyilatkoznak a szabolcsi tanitóságról Bányay Jenő nagyprépost kö­szönetet mondott a tanfolyam kiváló pedagógus és szaktudós előadóinak, akik megismertették a mélyebb eredményekhez jutó tanítói és nevelői eljárásokat, amelyek utján a különböző is­kolákban egyöntetűen, egységes szellemben éri el a tanítóság a valláserkölcsi és hazafias ok­tatás és nevelés fenkölt célki­tűzéseit. Porzsolt István ref. esperes lelkes szavakban állapítja meg a tanfolyam után, hogy nem­csak az általa közelebbről is­mert ref- tanitóságról, hanem a vármegye egész tanítóságáról is elmondhatja bízvást: Szabolcs­ban a gyermekek értékes ke­zekre vannak bizva- A tanfo­lyamnak az egyetemes nemzet­nevelő munka kialakulása szem­pontjából rendkívüli jelentősége van. Lehetnek világnézeti, fele­kezeti különbségek különböző jellegű iskolák tanítói között, de abban, -hogy az Isten dicsősé­gére, a magyar haza javára kell a gyermekeket nevelniök, nincs eltérés tanitó és tanitó között- Ezt az egységes nevelői gondolatot szolgálta a tanfolyam, amely mintegy aranykapoccsal fogta össze a tanítói sziveket. Margócsy Emil c. kereske­delmi iskolai főigazgató az ág. ev. egyháznak és a középfokú iskolákS tanárainak meleg üd­vözletét tolmácsolja a kiváló eredménnyel zárult tanfolyam tanítóságának, előadóinak, első sorban pedig Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelőnek, aki a tan­folyam nagyszerű gyakorlatá­nak megvalósításáért a magyar kultura munkásainak elismeré­sét vivta ki. Ismeri a kir. tan­felügyelő ügybuzgalmát. 32 is­kolalátogatáson vett részt véle s látta, milyen mélységes sze­retettel karolja fel a tanitó, az iskola és minden kulturális akció ügyét. Elismeréssel adó­zik a tanítóságnak- Felejthetet­len élménye volt. amikor a tan­folyami teremben 345 tanitó szemében csillogott a lelkese­dés tüze- Nagyatyja és édes­atyja is tanitó volt, együtt érez a tanítósággal és véle együtt köszöni a tanfolyam kellemes óráit az előadóknak. Ez a tan­folyam megerősítette a Jhitét Magyarország feltámadásában. Bernstein Béla dr főrabbi mond ezután magas színvonalú üdvözlő beszédet. :Meghajtja az elismerés zászlóját a kir. tan­felügyelő, a nagyszerű tanfo­lyam lángbuzgalmu szervezője, a neves és tudós előadói kar és a tanítóság előtt. Sok szépet és üdvöset hallott a tanfolya­mon a tanítás uj tantervi szel­lemtől áthatott művészetéről. Eddig a hitfelekezete tanítósága körében rendezett szemináriu­mokon hallgatta az uj tantervi tanításokat, itt más felekezetű tanitók művészetében gyönyör­ködve, látta, hogy a pedagógiai gyakorlat lendületes fejlődése általános. Kell is, hogy egye­temes szellemű vezetés valósítsa meg az oktatás szent ügyét. Ami­kor Isten áldását kéri a tanfo­lyamról otthonukba távozó ta­nítókra, abban a szilárd meg­győződésben teszi, hogy a ma­gyar gyermekek soha olyan jó kezekben nem voltak, mint ma. A vármegye és a felekezetek szónokait lelkesen megtapsolja a tanítóság. Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő bejelenti, hogy Énekes János prelátus, Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtaná­csos, polgármester, Mikecz László dr. vármegyei főjegyző, Szohor Pál városi főjegyző le­vélben üdvözli a tanítóságot, miután elfoglaltságuk miatt sze­mélyesen nem jelenhettek meg, majd felzendült a Tisztviselők Dalkörének gyönyörű kórusa, a magyar dal apoteozisének éne­ke, a Magyar harangszó. A dalárdát ujjongó lelkese­déssel ünneplik a tanitók. „A puszta sir, mert mezősz retne lenni" Most a tanfolyam előadást adó két intézetnek, a kir. álla­mi és a kálvineumi ref. tanító­képző intézetnek igazgatói szó­lalnak fel, hogy válaszoljanak az elhangzott üdvözlésekre. Lukács Béla az áll. tanító­képző igazgatója rámutat, hogy a tanfolyam erős kézszorítás volt a tanítóság és a képző ta­nárai között, amely kézszorítás a nemzetnevelés szempontjából áldásos lelki egység, jele. Ferenczy Károly dr., a ref. tanítóképző igazgatója mond ez­után hatalmas szónoki erővel lendülő, mélyen a lelkekbe su­gárzó beszédet, a szimboliku gondolatról, amelyet egy siva­tagi utazó könyvében olvasott: „a puszta sír, mert mező sze­retne lenni". A magyar falvak, tanyák kebeléből is ez a nosz­talgia sir fel s a kulturált taní­tóság lelke megérti a magyar nép vágyát, a napfényesebb élet után A tanítóság nevében vitéz Somogyi Dezső beszél. A képzőintézeti szónokokat hosszasan ünnepli a tanfolyami ünnep közönsége, aztán a taní­tóság hőslelkü küzdője, vitéz Somogyi Dezső mond hatalmas beszédet, hogy kifejezze a ta­nítóság háláját a közigazgatás, az egyházak, az előadóknak, a tanítóság szuggesztív erejű, lán­goló lelkesedésü vezérének, Tesléry Károly dr. kir. tanfelü­gyelőnek. Az isteni gondviselés áldása a lelki egységnek ez a diadalmas manifesztációja, a tanfolyam, amelyre 350 szabol­csi tanitó a tanfelügyelő hivó szavára tettekkel felelt, mikor egy emberként szállott sikra a nemzeti lélek egységének jegyé­ben megindult tanfolyamon. A vármegye főispánja, alis­pánja, a közigazgatásnak a nép­müvelés nagy eszméiért lelke­sedő vezérei teremtették meg Szabolcsban azt a légkört, amely lehetővé tette, hogy ez a tanfolyam létre jöhessen­A tanítóság megfrissülő lé­lekkel érzi át a közigazgatás támogatásának feszmei jelentő­ségét és fettrekészen áll a nem­zeli gondolat nagy reneszánszá­nak idején a közigazgatás ve­zéri akcióinak támogatására. Isteni gondviselés áldása, hogy lassan leomlanak a társadalom elválasztó falai és a nagy ma­gyar egység kibontakozásaiban jelentős tényező az egyházi fér­fiak, a lelkészek harmonikus munkája. A lelkészek harmó­niáját munkálták az egyházak lelkészei a tanfolyam "iránt va­ló érdeklődéssel, a tanfolyam támogatásával. A kitűnő tanítóképző intéze­tek nemcsak barátságos, ven­dégszerető otthont nyújtottak a . tanítóságnak, hanem kiváló elő­adói kart is. akiknek tudása, lelkesedése, tanitóbarát szive azt éreztette meg a tanítósággal, hogy a jövő tanítóinak képzése kiváló kezekben van. A tanítóság lelkes öröm­mel ünnepli Vezérét, Tes­léry dr. tanfelügyelőt. Utoljára mond köszönetet a tanitók szónoka a kir. tanfelü­gyelőnek, Tesléry Károly dr.­nak, akinek hívására lelkes örömmel szátlt egy táborba a vérmegye tanítósága, mert érzi, tudja, hogy benne nemcsak a sziv, a lélek, a szeretet, a meg­értés emberét, hanem a tanító­ság rajongással körülvett vezé­rét láthatja A tanítóság tudja, hogy a vezér iránt való szeretet csak akkor tökéletes, ha a köz javá­ra értékesítjük. Ezért a szabol­csi tanitók tudni fogják köteles­ségüket őrhelyükön, a tettek mezején. A tanítói munkának Folytatása a 6-ik oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents