Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-11 / 106. szám

1933. julius hó 11. frMBOLCSIHIBl iP 3. oldal. Öt hónapi fogházat kapott egy tolvaj nyíregyházi cselódleány Gulyás Erzsébet nyíregyházi háztartási alkalmazott szolgá­lati helyén, Glück Salamonné Bocskai-utca 7. szám alatti la­kostól, annak távollétében, ta­karítás közben a nyitva ha­gyott szekrényből 70 pengő készpénzt, három aranygyűrűt és egy arany karkötőt ellopott. Gulyás Erzébetet tegnap vonta felelősségre a büntetőtörvény­szék, Horváth tanácsa. Gulyás beismerte a lopásokat, de arra hivatkozott, hogy 5 pengő fize­tése volt és amikor Glückné elutazott egy hétre, még enniva­lót sem hagyott neki. A főtár­gyalás folyamán beigazolást nyert, hogy állításai valótlanok a lopott pénzből ruhákat és cipőket vásárolt. Az aranygyű­rűk megkerültek, de a karkötő nincs meg, mert állítólag azt ellopták tőle. A törvényszék Gulyás Erzsébet 5 hónapi fog­házra ítélte. Az ítélet jogerős. Emerich Pál a világhírű zongoraművész és zene­pedagógus Nyíregyházán Magyar zeneművészi körök­ben érthető örömet kelt Emerich Pál a magyar származású zon­goraművész, a Bécsben mű­ködő Nemzetközi Művészképző Akadémia igazgatója, a leg­utóbb lezajlott nemzetközi zon­gora versenyek bizottsági tag­jának az az elhatározása, hogy néhány hónapot Magyarorszá­gon tölt, mely idő alatt Buda­pesten és az ország néhány ze­nekultur centrumában a ma­gasabb zenei továbbképzésre zene-pedagógiai szemináriumot nyit. Értesülésünk szerint a nyír­egyházi zenei élet kiválóságai kérelemmel fordultak Emerich Pálhoz, hogy itt is tartson ilyen szemináriumot. Emmerichtől most érkezett erre vonatkozó­lag válasz, amelyben közli, hogy azon esetben, ha megfe­lelő számú jelentkező van ugy hajlandó Nyíregyházára is le jönni. Emerich Pál ennek a sze­mináriumnak a keretében, nem­csak zongora gyakorlati okta­tást nyújt, hanem kívánatra zenetörténeti, esztétikai és ze­neszerzői továbbképzést is. Nyíregyháza közönségének a hangversenypódiumon már sok kiváló művészt volt alkalma megismerni, de Emerichnek ez az elhatározása egy olyan nagy jelentőségű eseménye lesz vá­rosunk zenekultúrájának, ami­nek súlyát azok tudják kellő­képpen értékelni, akik maguk is komoly szakértői a zenének. Az öthetes szeminárium ju­lius végén kezdődik, melyre vonatkozó részletes felvilágosí­tást Dicker Gyula könyvkeres­kedő nyújt. Jelentkezési határidő julius hó 12. ünnepélyes külsőségek között tolyt le a Frontharcosok közgyűlése Vasárnap délelőtt ünnepi kül­sőségek között folyt le a Frot­harcosok közgyűlése a város­háza dísztermében. Az érkező­ket formaruhás bajtársak fogad­ták, akiknek mellén ott csillog a személyes bátorság záloga, a harctéri kitüntetés- A gyűlés meg­kezdésére megtelt a nagyterem és pontban 11 órakor a bajtár­sak feszes vigyázz állása köz­ben a frontharcos zászló élén bevonult a terembea szövetség vezetősége legelői országos el­nökükkel gróf Tolvaj Takách József nyug. altábornaggyal. A frontharcos vezetőségen ki­vül ott látjuk Dr. Mikecz Ödön főispánt, Virányi Sándor alis­pánt és Dr. Bencs Kálmán pol­gármestert és a társadalmi élet számos kiválóságát. Felhangzik a Hiszekegy Harsány vezényszó hangzik el „Vigyázz" és sok száz ember feszes vigyázz állása mellett ma­gasba lendülnek a karok, a frontharcosok tiszteletadása je­léül és felhangzik a Városi Da­lárda ajkán a Hiszekegy. Utána Putnoky István nyug. ezredes, elnök megnyitja a közgyűlést. A napirend előtt Dr. Vietórisz István városi főügyész, a baj­társak üdvözletét tolmácsolja, az országos szövetság fáradhatat­lan elnökének és harcos vezé­rének gróf Tolvay Takách Jó­zsefnek. Az üdvözlések elhang­zása után Harsányi Dániel főtit­kár, jelentésében részletesen be­számol a szövetség elmúlt évi munkásságáról és ismerteti azo­kat az erkölcsi és szociális te­vékenységeket, amit a szövet­ség tagjai érdekében kifejtett. Ez a titkári jelentés beszédes dokumentuma annak, hogy a szövetség munkája nem volt hí ábavaló, mert a bajtársi szellem ápolása mellett, mindenkor az ínségesek és nélkülözők támo­gatására sietett. Bock Béla a pénztári, Baruch Jenő a szám­vizsgáló jelentést, Stefani Gyula pedig a költségvetést terjesztette elő. amit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vett tudomásul és a vezetőség részére a felment­vényt megadta. Az üresedésben levő tisztsé­gek betöltésére került a sor. A kandidáló bizottság jelölése alap­ján egyhangú közfelkiáltással, megválasztották társelnökké : vi­téz Elekes Gábor ny ezredest, alelnökké : Eötvös Pál pénzügy­igazgatóhelyettest, titkárrá: Har­sányi Dánielt, majd az intéző bizottság és számvizsgáló bizott­ság tagjait. Pénztárossá Stefani Gyulát. Fogadalmat teszünk Ünnepélyes percek következ­tek. Az újonnan megválasztott tisztikar tagjai egymás' mellett felsorakoznak, hogy letegyék a fogadalomtételt. Az egész terem feszes vigyázzban áll. A foga­dalomtevők jobb keze a szivek fölé kerül, a háromszínű trikolór Botos Sándor zászlótartó kezé­ben előrelendül és Hutschenrei­ter őrnagy, ügyvezető elnök ál­tal elmondott esküminta után gróf Tolvay Takách József ke­zeibe leteszik a fogadalmat. A fogadalomtétel ünnepélyes a lélekbemarkoló percei után gróf Tolvay Takách József emelke­dik szólásra. — Őszinte szeretettel üdvö­zöllek titeket — kezdte harsány, katonás, de szive mélyéből jövő hangján beszédét. — Nem elő­ször jöttem ide, most harmadik alkalommal vagyok köztetek, annak ellenére, hogy szerte az országban igen sok jó barátom van, annak ellenére, hogy nem a Tisza mentén ringatták böl­csőmet, ide jövök a legszíve­sebben, nemcsak azért, mert 14-es huszár voltam, hanem azért is, mert itt látom a sza­bolcsi népnek azt a nyilt és bá­tor tekintetét, ami a magyar vi­tézség jelképe. Járom az országot, hogy el­hintsem a frontharcosok nem­zeti fáját. Ott, ahol ezeket a fákat ápolják, ugy mint itt Nyír­egyházán is, már terebélyesed­nek is. A társadalom és a hi­vatalos helyek tudomást vettek rólunk, a sötétségből bejutottunk a hatóságok és társadalmak fénylő bűvkörébe, mert ma már van frontharcos kérdés, amivel számol mindenki, aki ennek az országnak az ügyét szivén viseli. Nemzeti ideálok és célokért küzdünk és nem akarunk mást, mint a frontharcosok megbecsülését. Mi frontharcosok a trianoni hóhérszerződést elismerni nem fogjuk. Mi nem uszítunk a háború­ra, mert a mi utunk harc­Bércsépléshez a forgalmi adóhivatal által követelt szabály­szerű hitelesítési záradékkal ellátott MÁZSAKÖNYV kapható a kiadóhivalalunkban, Bethlen-utca 1. Telefon 77. NYARALJON 2152.2 AUSZTRIÁBAN Szállodai ellátást, kedvez­ményes vasúti jegyet pen­gőért megválthatja. Kérjen részletes pausál utazási prospektust. MÁV. HIV, MEHETJEGYIRODA FIÓKJA Nyíregyháza, Osztrák Forgalmi Iroda Budapest VI., Andrássy-ut 28. tereken, a szenvedések szenvedése, a poklok-pokla volt. De ha a konferenciák zöld asztalénál nem adják vissza, ami miénk, mi az öreg veteránok nem nyug­szunk addig, mig újból fegy­vert nem fogunk. Ismertette ezután a franciák­nak a frontharcosok iránti meg­becsülését és az ifjúság neve­lésének olyan szükségességét, amely a frotharcosok megbecsü­lésére és tiszteletére kell, hogy irányuljon. Mi frontharcosok — mondotta — a haza parancsára odaál­lottunk, ahol a halált osztogat­ták, most kívánjuk, követeljük, hogy ne leghátulra, az utolsó sorba állítsanak. Adják meg ne csak a koldusigazolvényt a ha­diözvegyek és árváknak, hanem adják meg, a kiérdemelt meg­becsülést. Kezd már pirkadni — mon­dotta zugó tapsok közt — mert van nemzeti kormányunk, aki­nek elnöke bajtársunk (dörgő taps) aki a frontharcos kérdést magáévá tette és megfogja al­kotni a frontharcos törvényt. Mi nem kérünk hazafias köte­lességünkért anyagi ellenszol­gáltatást. csak követeljük az erkölcsi elismerést és egyenlő elbánás esetén az elsőbbséget. Bajtársak 1 — fejezte be be­szédét — Most itt is megkon­dult a déli harangszó, amit a szellő elvisz az elszakított ma­gyar testvéreinkhez is. Amikor meghallják ott [az ércharangok hangját, kunyhótól a palotákig felhangzik a magyar szó „gyer­tek, mentsetek meg." Ezt akar­juk mi is. A felszólalás után percekig zúgott a taps és az éljen, ami csak akkor ült el, mikor Mikecz Ödön dr. főispán emelkedett szólásra. A frontharcos mozgalom tá­mogatását nemzeti kötelesség­nek tartja. Mintahogy a hadvi­seltek a háborúban vért, életet adtak a hazának, most is részt­vesznek a nemzetépítő munká­ban. 1918-ban szégyen volt az, ha valakinek a mellén ott disz­lett a kitüntetés, mert akkor olyan eszmei áramlat volt, de ma már ugy érezzük, hogy csak a hősök szelleme emel­heti fel ennek a nemzetnek esz­mei magasságát. Amikor a front­harcosok jogaiknak elismerését követelik, akkor a nemzet ön­céluságát is kívánják, mert mi is eszközei vagyunk, amiből elkövetkezik a magyar jövendő­Legyenek meggyőződve — mon­dotta — hogy én és ahova a befolyásom elér, azt a szelle-

Next

/
Thumbnails
Contents