Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-11 / 106. szám

1933. julius hó 11. frMBOLCSIHIBl

iP 3. oldal. Öt hónapi fogházat kapott egy tolvaj nyíregyházi cselódleány Gulyás Erzsébet nyíregyházi háztartási alkalmazott szolgálati helyén, Glück Salamonné Bocskai-utca 7. szám alatti lakostól, annak távollétében, takarítás közben a nyitva hagyott szekrényből 70 pengő készpénzt, három aranygyűrűt és egy arany karkötőt ellopott. Gulyás Erzébetet tegnap vonta felelősségre a büntetőtörvényszék, Horváth tanácsa. Gulyás beismerte a lopásokat, de arra hivatkozott, hogy 5 pengő fizetése volt és amikor Glückné elutazott egy hétre, még ennivalót sem hagyott neki. A főtárgyalás folyamán beigazolást nyert, hogy állításai valótlanok a lopott pénzből ruhákat és cipőket vásárolt. Az aranygyűrűk megkerültek, de a karkötő nincs meg, mert állítólag azt ellopták tőle. A törvényszék Gulyás Erzsébet 5 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Emerich Pál a világhírű zongoraművész és zenepedagógus Nyíregyházán Magyar zeneművészi körökben érthető örömet kelt Emerich Pál a magyar származású zongoraművész, a Bécsben működő Nemzetközi Művészképző Akadémia igazgatója, a legutóbb lezajlott nemzetközi zongora versenyek bizottsági tagjának az az elhatározása, hogy néhány hónapot Magyarországon tölt, mely idő alatt Budapesten és az ország néhány zenekultur centrumában a magasabb zenei továbbképzésre zene-pedagógiai szemináriumot nyit. Értesülésünk szerint a nyíregyházi zenei élet kiválóságai kérelemmel fordultak Emerich Pálhoz, hogy itt is tartson ilyen szemináriumot. Emmerichtől most érkezett erre vonatkozólag válasz, amelyben közli, hogy azon esetben, ha megfelelő számú jelentkező van ugy hajlandó Nyíregyházára is le jönni. Emerich Pál ennek a szemináriumnak a keretében, nemcsak zongora gyakorlati oktatást nyújt, hanem kívánatra zenetörténeti, esztétikai és zeneszerzői továbbképzést is. Nyíregyháza közönségének a hangversenypódiumon már sok kiváló művészt volt alkalma megismerni, de Emerichnek ez az elhatározása egy olyan nagy jelentőségű eseménye lesz városunk zenekultúrájának, aminek súlyát azok tudják kellőképpen értékelni, akik maguk is komoly szakértői a zenének. Az öthetes szeminárium julius végén kezdődik, melyre vonatkozó részletes felvilágosítást Dicker Gyula könyvkereskedő nyújt. Jelentkezési határidő julius hó 12. ünnepélyes külsőségek között tolyt le a Frontharcosok közgyűlése Vasárnap délelőtt ünnepi külsőségek között folyt le a Frotharcosok közgyűlése a városháza dísztermében. Az érkezőket formaruhás bajtársak fogadták, akiknek mellén ott csillog a személyes bátorság záloga, a harctéri kitüntetés- A gyűlés megkezdésére megtelt a nagyterem és pontban 11 órakor a bajtársak feszes vigyázz állása közben a frontharcos zászló élén bevonult a terembea szövetség vezetősége legelői országos elnökükkel gróf Tolvaj Takách József nyug. altábornaggyal. A frontharcos vezetőségen kivül ott látjuk Dr. Mikecz Ödön főispánt, Virányi Sándor alispánt és Dr. Bencs Kálmán polgármestert és a társadalmi élet számos kiválóságát. Felhangzik a Hiszekegy Harsány vezényszó hangzik el „Vigyázz" és sok száz ember feszes vigyázz állása mellett magasba lendülnek a karok, a frontharcosok tiszteletadása jeléül és felhangzik a Városi Dalárda ajkán a Hiszekegy. Utána Putnoky István nyug. ezredes, elnök megnyitja a közgyűlést. A napirend előtt Dr. Vietórisz István városi főügyész, a bajtársak üdvözletét tolmácsolja, az országos szövetság fáradhatatlan elnökének és harcos vezérének gróf Tolvay Takách Józsefnek. Az üdvözlések elhangzása után Harsányi Dániel főtitkár, jelentésében részletesen beszámol a szövetség elmúlt évi munkásságáról és ismerteti azokat az erkölcsi és szociális tevékenységeket, amit a szövetség tagjai érdekében kifejtett. Ez a titkári jelentés beszédes dokumentuma annak, hogy a szövetség munkája nem volt hí ábavaló, mert a bajtársi szellem ápolása mellett, mindenkor az ínségesek és nélkülözők támogatására sietett. Bock Béla a pénztári, Baruch Jenő a számvizsgáló jelentést, Stefani Gyula pedig a költségvetést terjesztette elő. amit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vett tudomásul és a vezetőség részére a felmentvényt megadta. Az üresedésben levő tisztségek betöltésére került a sor. A kandidáló bizottság jelölése alapján egyhangú közfelkiáltással, megválasztották társelnökké : vitéz Elekes Gábor ny ezredest, alelnökké : Eötvös Pál pénzügyigazgatóhelyettest, titkárrá: Harsányi Dánielt, majd az intéző bizottság és számvizsgáló bizottság tagjait. Pénztárossá Stefani Gyulát. Fogadalmat teszünk Ünnepélyes percek következtek. Az újonnan megválasztott tisztikar tagjai egymás' mellett felsorakoznak, hogy letegyék a fogadalomtételt. Az egész terem feszes vigyázzban áll. A fogadalomtevők jobb keze a szivek fölé kerül, a háromszínű trikolór Botos Sándor zászlótartó kezében előrelendül és Hutschenreiter őrnagy, ügyvezető elnök által elmondott esküminta után gróf Tolvay Takách József kezeibe leteszik a fogadalmat. A fogadalomtétel ünnepélyes a lélekbemarkoló percei után gróf Tolvay Takách József emelkedik szólásra. — Őszinte szeretettel üdvözöllek titeket — kezdte harsány, katonás, de szive mélyéből jövő hangján beszédét. — Nem először jöttem ide, most harmadik alkalommal vagyok köztetek, annak ellenére, hogy szerte az országban igen sok jó barátom van, annak ellenére, hogy nem a Tisza mentén ringatták bölcsőmet, ide jövök a legszívesebben, nemcsak azért, mert 14-es huszár voltam, hanem azért is, mert itt látom a szabolcsi népnek azt a nyilt és bátor tekintetét, ami a magyar vitézség jelképe. Járom az országot, hogy elhintsem a frontharcosok nemzeti fáját. Ott, ahol ezeket a fákat ápolják, ugy mint itt Nyíregyházán is, már terebélyesednek is. A társadalom és a hivatalos helyek tudomást vettek rólunk, a sötétségből bejutottunk a hatóságok és társadalmak fénylő bűvkörébe, mert ma már van frontharcos kérdés, amivel számol mindenki, aki ennek az országnak az ügyét szivén viseli. Nemzeti ideálok és célokért küzdünk és nem akarunk mást, mint a frontharcosok megbecsülését. Mi frontharcosok a trianoni hóhérszerződést elismerni nem fogjuk. Mi nem uszítunk a háborúra, mert a mi utunk harcBércsépléshez a forgalmi adóhivatal által követelt szabályszerű hitelesítési záradékkal ellátott MÁZSAKÖNYV kapható a kiadóhivalalunkban, Bethlen-utca 1. Telefon 77. NYARALJON 2152.2 AUSZTRIÁBAN Szállodai ellátást, kedvezményes vasúti jegyet pengőért megválthatja. Kérjen részletes pausál utazási prospektust. MÁV. HIV, MEHETJEGYIRODA FIÓKJA Nyíregyháza, Osztrák Forgalmi Iroda Budapest VI., Andrássy-ut 28. tereken, a szenvedések szenvedése, a poklok-pokla volt. De ha a konferenciák zöld asztalénál nem adják vissza, ami miénk, mi az öreg veteránok nem nyugszunk addig, mig újból fegyvert nem fogunk. Ismertette ezután a franciáknak a frontharcosok iránti megbecsülését és az ifjúság nevelésének olyan szükségességét, amely a frotharcosok megbecsülésére és tiszteletére kell, hogy irányuljon. Mi frontharcosok — mondotta — a haza parancsára odaállottunk, ahol a halált osztogatták, most kívánjuk, követeljük, hogy ne leghátulra, az utolsó sorba állítsanak. Adják meg ne csak a koldusigazolvényt a hadiözvegyek és árváknak, hanem adják meg, a kiérdemelt megbecsülést. Kezd már pirkadni — mondotta zugó tapsok közt — mert van nemzeti kormányunk, akinek elnöke bajtársunk (dörgő taps) aki a frontharcos kérdést magáévá tette és megfogja alkotni a frontharcos törvényt. Mi nem kérünk hazafias kötelességünkért anyagi ellenszolgáltatást. csak követeljük az erkölcsi elismerést és egyenlő elbánás esetén az elsőbbséget. Bajtársak 1 — fejezte be beszédét — Most itt is megkondult a déli harangszó, amit a szellő elvisz az elszakított magyar testvéreinkhez is. Amikor meghallják ott [az ércharangok hangját, kunyhótól a palotákig felhangzik a magyar szó „gyertek, mentsetek meg." Ezt akarjuk mi is. A felszólalás után percekig zúgott a taps és az éljen, ami csak akkor ült el, mikor Mikecz Ödön dr. főispán emelkedett szólásra. A frontharcos mozgalom támogatását nemzeti kötelességnek tartja. Mintahogy a hadviseltek a háborúban vért, életet adtak a hazának, most is résztvesznek a nemzetépítő munkában. 1918-ban szégyen volt az, ha valakinek a mellén ott diszlett a kitüntetés, mert akkor olyan eszmei áramlat volt, de ma már ugy érezzük, hogy csak a hősök szelleme emelheti fel ennek a nemzetnek eszmei magasságát. Amikor a frontharcosok jogaiknak elismerését követelik, akkor a nemzet öncéluságát is kívánják, mert mi is eszközei vagyunk, amiből elkövetkezik a magyar jövendőLegyenek meggyőződve — mondotta — hogy én és ahova a befolyásom elér, azt a szelle-