Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-07 / 103. szám

1933 julius hó 7. A nyiregyházi tanítóképző Irta: Gábos Kálmán Tanitó vagyok, a jövő útját járom. Közel husz éve annak, hogy a jövő munkásaként me­gyek a jövő felé. Csak termé­szetes, hogy érdekel minden, ami csak utamba esik. S isme­retlenül is ismerősöknek érzem azokat, akikkel egy uton járok. A nyiregyházi tanítóképző régi és jól ismert ismerősöm. Majd­nem egyidőben indultunk el a jövő felé. Egyikünk talán köz­vetettnek, másikunk talán köz­vetlennek mondható uton ha­ladt, de ugyanegy probléma súlyával terhelten. Hiszen a borulatban felcsillanó ideálunk is egy : a jövő magyarja. Ám altalános vonatkozásokon tul is mondhatom, hogy isme­rem ismerősömet. Ismerem a nyiregyházi tanítóképzőt, mert ismerem küzdelmes múltját és elért sikereit. Ismerem nemcsak itt működött volt tanáraimon, hanem itt végzett volt tanítvá­nyomon keresztül is. S lehet-e intézetet s annak szellemét job­ban ismerni, mint tanárai és tanítványai lelkén keresztül ? 1 Most, amikor már volt tanít­ványom végzett, érdek nélkül mondhatok szépet. Elmondha­tom, hogy bámulattal figyeltem fel a meginduló intézet friss szellemére, amikor a kezdet nehéz küzdelmeit vívta. Amikor növendékeit csak négy — egy­mástól távol eső — bérházban tudta elhelyezni. S amikor el­látásukat az együttérző nyir­egyházi társadalom sorkoszto­lásával tudta megoldani .. Nehéz feladat volt. S ugyan­csak nehéz járású időkben. — Hiszen háború volt és forrada­lom 1 Kommün és oláh meg­szállás ! Akkor nemcsak az anyagi lehetőségek, hanem az erkölcsi lehetetlenségek is gátat emeltek a jövő útjába. Akkor csak hősök és mártírok voltak. Akkor csak nyomortanyákat alapítottak és bűnszövetkezete­ket — s nem istápoltak tanító­képző-intézeteket. A nyiregyházi tanítóképző a háborús és forradalmi „szelek mérgét nemesen kiállta". A kommün és oláh megszállás vandalizmusát töretlen hittel vé­gig szenvedte. Mert tanárainak lelkében a legnagyobb pedagó­gusok legnagyobb ereje, az olt­hatatlan szeretet lobogott, ami­kor szétszórtan elhelyezett ta­nítványaikat fáradságot nem is­merve fegyelmezték s az érthető anyagi hiányok és veszedelmes erkölcsi hatások útvesztőjében a jövő felé vezették. Ma is a nagy iskolaalapító elődök, a nagy szívű Pestalozzi s a pietista Francke lelke ve­zérli az intézetet. De ma már egyetlen épületben s kívül-be­lül egyetlen pedagógiai szépsé­get sugárzó szellemben halad a fejlődés utján. Kívül is — mon­dom, mert az épület virággal Váló díszítésében első dijat nyert az intézet. Belül is mondhatom, mert a folyosók, tantermek és dolgozó-szobák falait is virágok, képek s a növendékek rajzai, grafikonjai, térképei és feliratai díszítik. (A középiskolák plakát­pályázatán ugyancsak az intézet egyik növendéke nyerte az első dijat) Harmonikusan szép pedagó­giai képet mutat az intézet belső élete is. Ott az igazgató valóban nem rabtartó s a tanárok nem börtönőrök és a diákok nem rabok, — mégis életre szóló elv­ként hirdetik, amit már a nagy uttör i Francke vallott: csak lel­kiismeretes fegyelmezéssel lehet a rendet fenntartani. Mert a rosszul értelmezett és túlzásba hajtott szabadság merénylet ép­pen az igazi, a „százszor szent égi" szabadság ellen! Ide tartozik, ideírok egy apró, de jellemző esetet. Kedves volt tanítványom — vékony, hosszú fiu — tilalomszegést kö\ etett el­Cigarettázott. Az igazgató ur, mint visszaeső bűnöst, — sza­bályszerű uton kedvezmény­elvonással sújtotta. Kértem az igazgató urat: ne tessék végre­hajtani a büntetést, hiszen an­nak éle ártatlanokat ér • . min­ket, akik a fiúnak eddig is ösz­szegyüjtöttük a szükséges pénzt. Azt felelte az igazgató ur : saj­nos, nem tehetek másként: el­lenben az összegyüjtendő ösz­szeghez a magam zsebéből szí­vesen hozzájárulok . . . Az intézet igazgatójának apai jóságú szigora nemcsak rendre szoktatja növendékeit, hanem munkára is készteti. Érzi és tudja is ott minden leendő ta­nitó, hogy a munka az egyet­len szilárd alap, melyre bátran épithel. Biztos lap ez, mely előbb, vagy utóbb, — de nyer­ni fog. Mert ha anyagiakat nem is hoz, de erkölcsileg teljes kár­pótlást nyújt • lelki megnyug­vást ad. Ideálisan munkás szellem hatja is át ott az intézet min­den tanárát és minden diákját. S az önzetlenül ideális munkást éppen az jellemzi, hogy nem éri be a köteles munka puszta teljesítésével, hanem kötelessé­gén felül is dolgozik. A bérét, ha éhbér is, követeli, mert meg­érdemli ; de a munkát a bértől függővé soha sem teszi! Van az intézetnek igen sok önkéntes buzgóságból folytatott munkaköre, mely mind a jövő tanítójának minél több oldalú kiképzésére irányul- De van egy specialitása is, mely főként a társadalmi életre készít elő. Ez a szombat esti, „beszélgető-est" amikor — oh, boldog diákok! — nem a tanár ur kérdez és nem a „szegény" diák felel, ha­nem fordítva: a diák faggatja tanárát a jövő társadalmi prob­lémái felől... Mindezek után én is kérdem: csoda-e, ha az intézet nemcsak a felettes hatóság teljes elisme­rését érdemli ki, hanem a nyir­egyházi társadalom oszlatlan ro­konszenvét is élvezi? Hogy egy­egy képzői ünnepély vagy elő­adás kétféle érdeklődők torló­dásából áll : a terembe beférők és be nem fogadhatók tömegé­ből ? S hogy az intézet alapit­ványai között ilyen is szerepel: „A gyakorlóiskolások szülőinek alapítványa... a folyó évben befolyt összeg: 509 - P"?I Mindez az érdemes munka méltó jutalma. A hála és el­ismerés ritkán nyíló, de termé­szetesen sarjadó virága. S ne­kem mindezt el keilett monda­nom, mert bennem is kinyílt a hála soha el nem hervadó vi­rága. Öngyilkosságot követett el a Sóstón egy fiatalember Mire tettét észrevették, meghalt Tegnap délelőtt, amikor a Sóstón még csendes az élet, a vendőglő közelében az egyik padon elaludt embert találták a járókelők. Azonnal értesítették a csendőrséget, akik kihívták Nyíregyházáról a mentőket, de mire azok kiérkeztek, a szeren­csétlen fiatalember már halott volt. A helyszínre kiszállott or­vosrendőri halottszemle vezetője Dr. Demjén József városi tiszti orvos megállapította, hogy a holttesten külsérelmi nyomok nincseknek, a halált nikotin­mérgezéstől beállott központi idegrendszer és szivbénulás okozta. Az öngyilkos fiatalem­ber Hegedűs Sándor 22 éves demecseri hentessegéd.akiakora reggeli vonattal ment ki a Sós­tóra, a vendéglőben egy fel liter rumot vásárolt amibe nikotinoldatott öntött és a mér­gett megitta. Ruhájának zsebé­ben a rendőrséghez címzett le­velet találták, amelyben re­ménytelen szerelmére hivatkoz­va bejelenti öngyilkosságát. A holttestet a szegényházi hallottasházba vitték. A szeren­csétlen fiatalember hozzátarto­zói ma reggel jöttek be Nyíregy­házára. hogy megtegyék a te­metésre vonatkozó intézkedé­seket. Az ügyészség a temetési engedélyt megadta. Hat órán keresztül eszméletlenül feküdt az ijedtségtől Özv. Tisza Gézáné fehérgyar­mati lakos feljelentési tett Deli Gyula és társai ottani fiatalem­berek ellen, mert egyik barátju­kat Szabó Miklóst, akivel a kocsmában összevesztek, udva­rán keresztül kergették, hogy elfogva őt, az elkövetett sérté­sekért, rövid uton elégtételt ve­gyenek. Szabó menekülése köz ben Tiszáné lakásába szökött, ahol az ágy alatt bujt meg, de üldözői észrevették, elfogták és agyba-főbe verték. A lakásban tartózkodott éppen akkor Szabó­né 19 éves leánya Vilma, aki annyira megijedt a lakásukban lejátszódó eseményektől, hogy merev görcsöket kapott és min­den orvosi beavatkozás ellenére is hat órán át eszméletlenül fe­küdt, s utána két hétig nyomta a betegágyat. A verekedő tár­saság ellen az eljárás megin­dult. VÁROSI MOZGÓ Julius 6-án, csütörtökön Csak 16 éven felüeknek ! VERZO POROND Fantasztikus szerelmi história a cirkusz porondjáról 7 felvonásban és a fényes kisér ő műsor. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Jön India fiai Jön Nagy dáridót rendeztek a lopott borjúból Krausz Lajos nagydobosi la­kos. bérlő feljelentést tett a csendőrségen, hogy Grünberger Lajos nyiregyházi lakos, gazdál­kodó tulajdonát képező 10 he­tes borjut, ismeretlen tettesek el­lopták. A nyomozás hamarosan kiderítette, hogy a borjut a gaz­daság szolgálatában álló Orosz Sándor kondás lopta el, még pedig ugy, hogy a borjut az is­tállóban levágta és dara­bokra vágva egy zsákban haza­vitte. Másnap nagy vendégséget csaptak belőle. A borjupörkölt vacsora résztvevői ellen orgaz­daság miatt indult meg az el­járás. Lezuhant az ötödik emeletről Ma délelőtt a Rákóczi-ut 68. szám alatti ház ötödik emele­téről az utcára zuhant és ha­lálra zúzta magát Viski Sándor bádogos. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a szerencsétlenség­nek maga volt az okozója, mert nem használta bádogos mun­kák végzésénél előirt biztosító kötelet. Ujabb bombamerénylet történt Bécsújhelyen Az elmúlt éjszaka Bécsújhely főterén, a rendőrségi palota előtt ujabb bombarobbanás történt. A bomba emberéletben nem okozolt kárt, az anyagi kár sem nagy. Reggel több embert őrizetbe vettek, akik alaposan gyanúsíthatok a merényletben való részvétellel.

Next

/
Thumbnails
Contents