Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-25 / 118. szám

1933 julius hó 25. taMOLCSI HIRL ÜP 3. oldal. A büdszentmíhályí nagygyűlés Vay Miklós báró javaslatára a búzában való adófizetés engedélyezését kéri a kormánytól Beszámoló gyűlés Büdszentmíhályon — A Tíszamente magyarsága tüntető lelkesedéssel ünnepelte Vay Miklós bárót, aki a nemzeti egység győzelmes zászlója alá tömörít mindenkit — Ünnepélyes keretek között alakult meg a Nemzeti Egység szentmihályi szervezete Ha erőt akartok meríteni a megújhodás harcához, ha meg­akartok edződni a magyar erőbe, egységbe vetett hitben, ha látni akartok egy izig-vérig magyar választókerületet, ahol már ak­kor megvolt az összedobbanás­ban, az egymásba fogódó lelkek nemzeti egysége, amikor ez a nagy erőkoncentrálás még nem indult meg történelmi erejű len­dülettel országszerte, ha látni akarjátok az ősök tradícióinak tépázta ezt a kerületet, a meg­próbáltatások ostorozó vesszeje alatt szenvedett itt a föld népe és voltak községek, ahol a szen­vedés napjaiban már a szélső­séges tanok agitátorai, bontották a társadalom falait. Eveken át elpusztult a termés, megakadt az adófizetés, keserű volt itt az élet ize, Most egyszerre felra­gyogott a dús Isten áldás opti­mizmusa, olyan bő a termés, amilyenre alig emlékeznek a szépségében, erkölcsi javaiban li legöregebbek is. Vay Miklós fénylő magyar urat, aki testvéri kézfogással segiti a földműves szegényt, az ipari proletárt, a kiskereskedőt, kisiparost, kis gazdát, akiknek minden ügyes­bajos dolgát személyesen ismeri és orvosolja, ha keresitek azi a földet, ahol Széchenyi teremtő lelke él és alkot évek óta, jöj­jetek Tiszalökre, a Tisza men­tére, Vay Miklós bárónak, en­nek a fiatal, lelkes, a nemzet apostolok ideálizmusával, fárad­hatatlan cselekedni tudásával munkálkodó szabolcsi képviselő­nek kerületébe. A sorscsapások hosszú sora báró az inség sötét hangulatú éveiben is lelket tudott önteni a csüggedőkbe és útja, amely elvezetett minden szenvedőhöz, nem a politikus racionalizmu­sának utja volt, hanem a ma­gyar testvére, a szociális érzésű, a küldetési hittel áthatott ma­gyar uré. Az ő szuggesztív ere­jének köszönheti a magyar kor­mányzat, a magyar társadalom, hogy a legszenvedélyesebb na­pokban is a meggondolás lett úrrá a lelkeken és a magyar néplélek nagy értékeit át le­hetett menteni a jobb na­pokra. A büdszentmíhályí beszámoló Vasárnap, julius 23-án, a vá­lasztókerület egyik népes köz­ségében, a sorscsapások súlya alatt már-már összeroppanó Büd­szentmihályon beszámoló gyű­lést hirdetett Vay Miklós báró. A beszámolót vitéz Lázár Ferenc főszolgabíró zárt udvaron enge­délyezte. Az aratás alkalmával felfüggesztett vasárnapi munka­szünet nem tartotta vissza a vá­lasztókat a naggyülésen való megjelenéstől* A községháza udvara megtelt ünneplő ruhás gazdákkal, iparosokkal, keres­kedőkkel polgárokkal és mun­kásokkal. Eljöttek a község bir­tokossága. egyházi, polgári tár­sadalmának reprezentánsai: Des­sewffy István, Dessewffy Tiva­dar grófok, itt volt Vay László báró, főispán, a Mezőgazdasági Kamara elnöke. Rhédey Lajos gazd. főtanácsos, jószágigazgató, vitéz Lázár Ferenc főszolgabíró, Kálmán Géza kir. gazd. taná­csos, uradalmi tiszttartó, gazda­köri elnök, Vasváry dr., Kru­pán Károly dr. ügyvédek, Aj­tay Jenő ref. lelkész, Lakatos Mihály főjegyző és számosan a járási és községi tisztikar, a Nemzeti Egység Pártjának tisz­tikara, a környék notabilitásai sorából. A beszámoló gyűlést Kiss I. Sándor gazda nyitotta meg Minden szavából a nép hálája és szeretete sugárzott Vay Mik­lós báró képviselő iránt, akit a megjelentek tüntető ovációja kö­zött üdvözölt. Azután Kiss I. Sándor gazda ajakáról felhang­zott a Magyar Hiszekegy imája, amelyet a népgyűlés áhítattal mondott el. „Ellenzéki voltam, most Gömbös htve vagyok" A megnyitó után Gombás Bá­lint, ez a markáns kisgazda író szól a néphez, Szenvedélyes föld és néptestvér-szeretet lázong sza­vaiban. de nyugtalan lelke fel tud szárnyalni a nemzet-testvéri­ség nagy szintéziséig, amelynek napfényét ösztönösen áhitja. — Nem hallgathatom el itt — mondja Gombás Bálint, hogy rettenetes a nyomor, könny hull az arató magyar verítékébe. Nem volnék igaz testvére sze­gény magyar gazdatársaimnak, ha elhallgatnám, hogy sokaknak az utolsó párnájukat kellett el­adniok, hogy az aratás egy-két hetére szükséges költséget meg­szerezzék. Sujt az ipari cikkek elérhe­tetlen drágasága, sujt a felsza­porodott adóteher, nyugtalanít bennünket a kartellek húsúnk­ba maró szorítása. Mégis azt hirdetem, ne hall­gassunk ma azokra, akik meg­akarják bontani soraink egysé­gét. A magyar tragédiáknak, Mu­hinak, Mohácsnak, Trianonnak az volt a főoka, hogy önzésből, kapzsiságból, hatalmi vágy té­bolyából szembe került a ma­gyar a magyarral. Mi világo. san látjuk a multak nagy ta­nulságait és vezért keres­tünk, aki mögött felsorakoz­tatjuk a magyar föld fiainak roppant erőit, nagy fizikai és erkölcsi adottságait. Kerestük és megtaláltuk a vezérünket Gömbös Gyulában, aki a nép­fiai közül emelkedett tudásával, lelkének sasszárnyaival a ma­gasba, aki olthatatlan nagy test­véri szeretettel öleli magához a magyar népét. Én ellenzéki voltam, de érez­tem, hogy uj idők igéreténék varázsával szól hozzánk a ma­gyar miniszterelnök és bizalom­mal, hittel álltam mögéje, mert tudom, hogy ha mi erőt adunk az ő harcaihoz, győzni fog és Komikusok kabaréja a Korona kerthelyiségében szerdán, julius 26-án, este Csak 1 napig! 9 órakor. Csak 1 napig! Szenzációs műsor keretében fellép : Boross Géza, Gárdonyi Géza, Szenes Ernő, Sass Oly, Kondor Anny, Cziráky Lüsszi. 3 órás műsorban 4 tréfa, 3 bohózat, kuplék, konferanszok, dalok, aktualitások, stb. Belépődíj személyenként 1 pengő. Asztal lefoglalás! vele győz a mi igazságunk, a magyar gazda,'igazsága. Hallgas­suk meg a Vezér egyik leghí­vebb harcosát, a mi szeretett képviselőnket, Vay Miklós báró ur Oméltóságát és erősítsük az ő törhetetlen támoga.ásával a diadalmas magyar egységet. Vay Miklós báró: Fizesse búzában a gazda adótartozását Éljen viharzik a gyújtó sza­vak nyomán s a szónoki emel­vényen feltűnik Vay Miklós báró daliás alakja. Ünneplő éljen feléáradásában áll percekig mo­solyogva azok felé, akik a hála, a szeretet bensőséges megnyilat­kozásával köszöntik. Azután beszólni kezd. Nem a politikai szónokok páthoszával, hanem a testvér, az őszinte szív­vel és őszinte szóval közeledő barát közlésének, felvilágosító, tanitó, jóra serkentő, szerető hangján. Szívesen válaszol a közbeszólásokra és kérdésekre, meghitt beszélgetés fejlődik ki közötte és hallgatósága között, de minden gondolat oda sugár­zik a főeszmére, az egységbe tömörülés megváltó nagy prin­cípiumára. Ma a munka napja, az ara­tás napja van, nincs helye a beszédnek, ma cselekszik a ma­gyar ember. Mégis eljött ezen a vasárnapon bűdszentmihályi test­vérei közé, hogy uj harcaihoz támogatást nyerjen, hogy meg­hallgassa a panaszokat, a leg­sürgősebb orvoslást váró sérel­meket. Eljött volna már előbb, de a gyülekezéseket tiltó ren­deletek korlátozták s most nyí­lik alkalma, hogy választóival közvetlenül, nyíltan, a beszá­moló gyűlés színe előtt érint­kezzék. Az első szava a bensőséges ima szárnyalása az úr zsámo­molyához a sok szűk esztendő borongó napjai után a termés, bőtermés áldásáért. Tavaly itt járt Büdszentmíhályon, megje­lent a gazdák cséplésénél és elszorúló szívvel látta, hogy 50—60 kilós eredmény volt. — Ma 8—10 mázsás a termény. Akkor, amikor a termény si­lány volt és nőttön nőtt az el­keseredés, demagógia volt, ami­kor mindezekért a bajokért a kormányt akarták fele­lősségre vonni. Éppen olyan igaztalan volt a gáncsvetők tá­madása, mint igaztalan lenne, ha most a dús termés következ­tében előálló könnyebbedést a kormány javára imánk. Ezt egye­dül a jó Istennek köszönhetjük. De igenis a kormány javára kell írnunk azokat az előrelátó intézkedéseket, amelyeket az arató gazda helyzetének köny­nyitése, a bőtermés értékesítése érdekében fáradságos munkával, éjet-nappallá téve tesz a kor­mány. Nem tartozom azok közé a képviselők közé, akik kerüle­tükben ellenzéki beszédet mon­danak, akik a választók helyes, lésétől kisérve, azzal szereznek népszerűséget, hogy mindent ki­fogásolnak, mindenben megtalál­ják a hibát és bátran hirdetik, hogy mit hogyan lehetett volna másként, jobban csinálni, oda­fenn pedig hajbókoló hűséggel

Next

/
Thumbnails
Contents