Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)
1933-07-25 / 118. szám
1933 julius hó 25. taMOLCSI HIRL ÜP 3. oldal. A büdszentmíhályí nagygyűlés Vay Miklós báró javaslatára a búzában való adófizetés engedélyezését kéri a kormánytól Beszámoló gyűlés Büdszentmíhályon — A Tíszamente magyarsága tüntető lelkesedéssel ünnepelte Vay Miklós bárót, aki a nemzeti egység győzelmes zászlója alá tömörít mindenkit — Ünnepélyes keretek között alakult meg a Nemzeti Egység szentmihályi szervezete Ha erőt akartok meríteni a megújhodás harcához, ha megakartok edződni a magyar erőbe, egységbe vetett hitben, ha látni akartok egy izig-vérig magyar választókerületet, ahol már akkor megvolt az összedobbanásban, az egymásba fogódó lelkek nemzeti egysége, amikor ez a nagy erőkoncentrálás még nem indult meg történelmi erejű lendülettel országszerte, ha látni akarjátok az ősök tradícióinak tépázta ezt a kerületet, a megpróbáltatások ostorozó vesszeje alatt szenvedett itt a föld népe és voltak községek, ahol a szenvedés napjaiban már a szélsőséges tanok agitátorai, bontották a társadalom falait. Eveken át elpusztult a termés, megakadt az adófizetés, keserű volt itt az élet ize, Most egyszerre felragyogott a dús Isten áldás optimizmusa, olyan bő a termés, amilyenre alig emlékeznek a szépségében, erkölcsi javaiban li legöregebbek is. Vay Miklós fénylő magyar urat, aki testvéri kézfogással segiti a földműves szegényt, az ipari proletárt, a kiskereskedőt, kisiparost, kis gazdát, akiknek minden ügyesbajos dolgát személyesen ismeri és orvosolja, ha keresitek azi a földet, ahol Széchenyi teremtő lelke él és alkot évek óta, jöjjetek Tiszalökre, a Tisza mentére, Vay Miklós bárónak, ennek a fiatal, lelkes, a nemzet apostolok ideálizmusával, fáradhatatlan cselekedni tudásával munkálkodó szabolcsi képviselőnek kerületébe. A sorscsapások hosszú sora báró az inség sötét hangulatú éveiben is lelket tudott önteni a csüggedőkbe és útja, amely elvezetett minden szenvedőhöz, nem a politikus racionalizmusának utja volt, hanem a magyar testvére, a szociális érzésű, a küldetési hittel áthatott magyar uré. Az ő szuggesztív erejének köszönheti a magyar kormányzat, a magyar társadalom, hogy a legszenvedélyesebb napokban is a meggondolás lett úrrá a lelkeken és a magyar néplélek nagy értékeit át lehetett menteni a jobb napokra. A büdszentmíhályí beszámoló Vasárnap, julius 23-án, a választókerület egyik népes községében, a sorscsapások súlya alatt már-már összeroppanó Büdszentmihályon beszámoló gyűlést hirdetett Vay Miklós báró. A beszámolót vitéz Lázár Ferenc főszolgabíró zárt udvaron engedélyezte. Az aratás alkalmával felfüggesztett vasárnapi munkaszünet nem tartotta vissza a választókat a naggyülésen való megjelenéstől* A községháza udvara megtelt ünneplő ruhás gazdákkal, iparosokkal, kereskedőkkel polgárokkal és munkásokkal. Eljöttek a község birtokossága. egyházi, polgári társadalmának reprezentánsai: Dessewffy István, Dessewffy Tivadar grófok, itt volt Vay László báró, főispán, a Mezőgazdasági Kamara elnöke. Rhédey Lajos gazd. főtanácsos, jószágigazgató, vitéz Lázár Ferenc főszolgabíró, Kálmán Géza kir. gazd. tanácsos, uradalmi tiszttartó, gazdaköri elnök, Vasváry dr., Krupán Károly dr. ügyvédek, Ajtay Jenő ref. lelkész, Lakatos Mihály főjegyző és számosan a járási és községi tisztikar, a Nemzeti Egység Pártjának tisztikara, a környék notabilitásai sorából. A beszámoló gyűlést Kiss I. Sándor gazda nyitotta meg Minden szavából a nép hálája és szeretete sugárzott Vay Miklós báró képviselő iránt, akit a megjelentek tüntető ovációja között üdvözölt. Azután Kiss I. Sándor gazda ajakáról felhangzott a Magyar Hiszekegy imája, amelyet a népgyűlés áhítattal mondott el. „Ellenzéki voltam, most Gömbös htve vagyok" A megnyitó után Gombás Bálint, ez a markáns kisgazda író szól a néphez, Szenvedélyes föld és néptestvér-szeretet lázong szavaiban. de nyugtalan lelke fel tud szárnyalni a nemzet-testvériség nagy szintéziséig, amelynek napfényét ösztönösen áhitja. — Nem hallgathatom el itt — mondja Gombás Bálint, hogy rettenetes a nyomor, könny hull az arató magyar verítékébe. Nem volnék igaz testvére szegény magyar gazdatársaimnak, ha elhallgatnám, hogy sokaknak az utolsó párnájukat kellett eladniok, hogy az aratás egy-két hetére szükséges költséget megszerezzék. Sujt az ipari cikkek elérhetetlen drágasága, sujt a felszaporodott adóteher, nyugtalanít bennünket a kartellek húsúnkba maró szorítása. Mégis azt hirdetem, ne hallgassunk ma azokra, akik megakarják bontani soraink egységét. A magyar tragédiáknak, Muhinak, Mohácsnak, Trianonnak az volt a főoka, hogy önzésből, kapzsiságból, hatalmi vágy tébolyából szembe került a magyar a magyarral. Mi világo. san látjuk a multak nagy tanulságait és vezért kerestünk, aki mögött felsorakoztatjuk a magyar föld fiainak roppant erőit, nagy fizikai és erkölcsi adottságait. Kerestük és megtaláltuk a vezérünket Gömbös Gyulában, aki a népfiai közül emelkedett tudásával, lelkének sasszárnyaival a magasba, aki olthatatlan nagy testvéri szeretettel öleli magához a magyar népét. Én ellenzéki voltam, de éreztem, hogy uj idők igéreténék varázsával szól hozzánk a magyar miniszterelnök és bizalommal, hittel álltam mögéje, mert tudom, hogy ha mi erőt adunk az ő harcaihoz, győzni fog és Komikusok kabaréja a Korona kerthelyiségében szerdán, julius 26-án, este Csak 1 napig! 9 órakor. Csak 1 napig! Szenzációs műsor keretében fellép : Boross Géza, Gárdonyi Géza, Szenes Ernő, Sass Oly, Kondor Anny, Cziráky Lüsszi. 3 órás műsorban 4 tréfa, 3 bohózat, kuplék, konferanszok, dalok, aktualitások, stb. Belépődíj személyenként 1 pengő. Asztal lefoglalás! vele győz a mi igazságunk, a magyar gazda,'igazsága. Hallgassuk meg a Vezér egyik leghívebb harcosát, a mi szeretett képviselőnket, Vay Miklós báró ur Oméltóságát és erősítsük az ő törhetetlen támoga.ásával a diadalmas magyar egységet. Vay Miklós báró: Fizesse búzában a gazda adótartozását Éljen viharzik a gyújtó szavak nyomán s a szónoki emelvényen feltűnik Vay Miklós báró daliás alakja. Ünneplő éljen feléáradásában áll percekig mosolyogva azok felé, akik a hála, a szeretet bensőséges megnyilatkozásával köszöntik. Azután beszólni kezd. Nem a politikai szónokok páthoszával, hanem a testvér, az őszinte szívvel és őszinte szóval közeledő barát közlésének, felvilágosító, tanitó, jóra serkentő, szerető hangján. Szívesen válaszol a közbeszólásokra és kérdésekre, meghitt beszélgetés fejlődik ki közötte és hallgatósága között, de minden gondolat oda sugárzik a főeszmére, az egységbe tömörülés megváltó nagy princípiumára. Ma a munka napja, az aratás napja van, nincs helye a beszédnek, ma cselekszik a magyar ember. Mégis eljött ezen a vasárnapon bűdszentmihályi testvérei közé, hogy uj harcaihoz támogatást nyerjen, hogy meghallgassa a panaszokat, a legsürgősebb orvoslást váró sérelmeket. Eljött volna már előbb, de a gyülekezéseket tiltó rendeletek korlátozták s most nyílik alkalma, hogy választóival közvetlenül, nyíltan, a beszámoló gyűlés színe előtt érintkezzék. Az első szava a bensőséges ima szárnyalása az úr zsámomolyához a sok szűk esztendő borongó napjai után a termés, bőtermés áldásáért. Tavaly itt járt Büdszentmíhályon, megjelent a gazdák cséplésénél és elszorúló szívvel látta, hogy 50—60 kilós eredmény volt. — Ma 8—10 mázsás a termény. Akkor, amikor a termény silány volt és nőttön nőtt az elkeseredés, demagógia volt, amikor mindezekért a bajokért a kormányt akarták felelősségre vonni. Éppen olyan igaztalan volt a gáncsvetők támadása, mint igaztalan lenne, ha most a dús termés következtében előálló könnyebbedést a kormány javára imánk. Ezt egyedül a jó Istennek köszönhetjük. De igenis a kormány javára kell írnunk azokat az előrelátó intézkedéseket, amelyeket az arató gazda helyzetének könynyitése, a bőtermés értékesítése érdekében fáradságos munkával, éjet-nappallá téve tesz a kormány. Nem tartozom azok közé a képviselők közé, akik kerületükben ellenzéki beszédet mondanak, akik a választók helyes, lésétől kisérve, azzal szereznek népszerűséget, hogy mindent kifogásolnak, mindenben megtalálják a hibát és bátran hirdetik, hogy mit hogyan lehetett volna másként, jobban csinálni, odafenn pedig hajbókoló hűséggel