Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-21 / 115. szám

1933. julius hó 21. A Jamboree megnyitó istentiszteleteinek sorrendje: katholikusok részére: 1933. julius 27én csütörtökön d. u. 6 órakor a lipótvárosi bazilikában ünnepélyes „Veni Sancte" tartja Shvoy Lajos széhesfehórvári megyés püspök, cserkészparancsnok. Reformátusok részére : a Kálvintéri templomban ugyancsak julius 27-én d. u. 6 órakor áhitat, tartja Muraközy Gyula. Evangélikusok részére: a Deák-téri templomban julius 27-én d. u. 6 órakor. Zsidók részére: julius 30-án vasárnap reggel 8 órakor a Dohány-utcai főtemplomban, tartja dr. Hevesi Simon vezetőfőrabbi. Beyrutból, Syriából érdekes távirat érkezett a Jamboreera induló cserkészektől- Tevét szeretnének magukkal hozni, melyhez kérik a Jamboree parancsnokságának engedélyét. A tevével rendkívül érdekes tervük van, melynek közlését későbbre halasztjuk. A VI- altábor északi részén a kiállítási épület mellett a Magyarországon használatban lévő sátortipusokból is kiállítás rendeznek a cserkészek. A sok különféle sátortipus egymás mellett rendkívül érdekes látványt nyújt, esős rossz idő esetén a közönség rendelkezésére is áll. A balillák programmja még a következőképen bővül ki: a Jamboree meglátogatása után Balatonleiére mennek táborozni, ahol augusztus 28-án több magyar cserkésztisztet látnak vendégül, akiknek az olasz ifjúság táborozási módját mutálják be. MMHaMMMmnaBDEIi Péchy Erzsi szerdán este hirtelen meghalt Péchy Erzsi színésznő szerda este 9.15 órakor a Verebélv" klinikán meghalt, ahol már több mint egy éve feküdt és állapota az orvostudomány minden kísérlete ellenére egyre súlyosbodott. Már reggel az eddiginél erősebb szivgyengeség lépett fel a betegnél, amelyet különböző injekciókkaligyekeztek paralizálni. Este fokozódott a szivszorulás, félkilenc tájban ujabb injekciókkal próbálták a fájdalmat csillapítani. 9.05 óráig teljesen eszméleténél volt s az orvosnak megnyugvással mondta, hogy halálát elkerülhetetlennek érzi. 915 órakor kimaradt a légzés, a szívműködés, injekciókkal kísérleteztek, de már ez sem segített a betegen, aki 9.15 órakor meghalt. Péchy Erzsi 1890ben- Székelyhidon született. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Átadták az ügyészségnek Sturma Ernőt, a Róka-zugi gyujtogatót A Szabolcsi Hirlap hasábjain részletesen beszámoltunk arról a tűzvészről, amely a napokban a Róka-zugban történt. A tűzvész ügyében megindult rendőri nyomozás kiderítette, hogy a házat annak lakója, Surma Ernő gyújtotta fel, hogy feleségén, akivel már hosszabb idő óta rossz viszonyban él bosszút álljon. Sturma a rendőrségi kihallgatása alkalmával először beismerte tettét, később azonban ezt a beismerő vallomását viszszavonta és azt mondotta, hogy a tüzet egy általa véletlenül eldobott cigarelta okozhatta- A rendőrség azonban ezt a vallomását nem fogadta el, mert számos tanú — közöttük maga Sturmané is — azt bizonyította, hogy a gyanúsított szándékosan okozta a tüzet. Sturmát a rendőri vizsgálat befejezésével átkísérték ügyészség fogházába. az Nyolcszázötven ebet irtottak ki Nagykálióban A községet súlyos válságba sodorták volna a Pasteur-be küldött betegek Erdős László dr. főállatorvos Szabolcsba kerülése után már az első hetekben észrevette, hogy a vármegyében feltűnően nagy a veszettség terjedésének lehetősége. Egyre-másra viszik a Pasteurbe az embereket s voltak olyan községek, mint Nagykálló, ahol már-már súlyos anyagi válságot okoztak volna a Pasteur-ba küldött betegek ápolási költségei. Ezeket a költségeket valamikor a kincstár téritette meg, most azonban a községeknek kell a gyógykezelési költségeket megfizetni. A főállatorvos intézkedésére elrendeltetett ebzárlatot nem vették komolyan Nagykállóban — mint ahogyan Nyíregyházán sem veszik komolyan — a veszettség mindjobban elharapódzott s elkerülhetetlen volt az ebek erélyes kiirtása- 850 ebet irtottak ki. Azok az ebek, amelyeket beoltottak, megmenekültek a biztos haláltól. Ilyen mintegy 150 volt- Az oltás mentesiti az állatot a veszettség veszélyétől. A beoltott ebeket is otthon kell tartani, de legalább nem okoznak bajt. A veszettségi esetek száma az irtás és az oltások után erősen csökkent. BT A vidéki irodalmi kulturát erősítő jelentős könyvtárrá lett a vármegye Dégenfeld-könyvtár A vármegyeháza uj épületszárnyában csendes, meghitt magánosságban találjuk a Degenfeld gróf által alapított könyvtárat. Gaál István tanár, a kitűnő tudós és iró fogad, amikor érdeklődünk a könytár hatásmezejéről, arról, kik látogatják, mit olvasnak szívesen a vármegyei könyvtárban. — Ma már közkönyvtárnak tekinthetjük Szabolcsvármegye könyvtárát, ha nem is olyan nyilvánosan látogatható, mint a kimondott városi könyvtárak. Több mint ötezer könyvkivétel történt a könyvtár rövid fennállása óta- Ki vehet ki könyvet ? — Mindenki, aki olvasni szeret, akit az olvasás kulturája vonz ide. Jönnek is társadalmunk minden rétegéből és akinek Virányi Sándor alispán ur Őméltósága engedélyt ad, szívesen adunk kölcsön könyveket. Eddig semmi baj nem volt az ismeretlen olvasókkal sem, mert aki szereli a könyvet, aki komoly olvasó, tudja is, mivel tartozik a könyvtárnak. Pontosan behozza a kért könyvet, mert hiszen ujat csak akkor kap, ha megbizonyosodik, hogy értékes olvasó, akinek lelki életéhez mindennapi kenyérként tartozik az olvasmány. Bércsépiéshez a forgalmi adóhivatal által követelt szabályszerű hitelesítési záradékkal ellátott MÁZSAKÖNYV kapható a kiadóhivalalunkban, Bethlen-utca 1. Telefon 77. — Kik azok az irók, akiket elsősorban keres a nagyszámú nyíregyházi olvasó tábor? — Azt kell mondanunk, hogy ezek erdélyi irók, akiket mohó vággyal keresnek. Az Erdélyi Szépmüves Céh által kiadott könyvek állandóan kézben vannak és akik olvassák a magyarság legizesebb Íróinak munkáit, mind azzal hozza vissza a könyvet, hogy a legszebb magyarsággal ma az erdélyi irók irnak. Hát a magyarországi irók közül kiket szeretnek legjobban? — Elsősorban Gárdonyit, aztán Móra Ferencet, Móricz Zsigmondot. Ámbár őróla azt mondják, kár, hogy a magyar paraszt nagyszerű jellemző művészettel megrajzolt alakjai között nem találunk derűs élet felfogású emberek. Mintha a falu csupa meghasonlott, lázadó emberekből állna. Pedig vannak még muskátlis ablakú otthonok, békés, alkotó kedvű magyarok a mai gazdasági válság elnyomorodott életében is. — Kikből regrutálódik a nagyszámú olvasó tábor ? — Tisztviselőkből, munkanélküli szellemi munkásokból, de képviselve vannak olvasóink között társadalmi osztályaink valamennyi rétegei. — Munkások is olvasnak? — Igen. Vannak mind nagyobb számban munkások is. Azt hisszük azonban, hogy itt propagandára volna szükség abból a célból, hogy könyvtárunkat nagyobb érdeklődéssel kisérjék és látogassák a munkások is- Bizonnyára nem tudják, hogy gazdagon felszerelt könyvtárunkban megtalálják mindazokat a magyar és külföldi müveket, amelyekre vágynak. Ha tudomásul veszik, hogy bárki kaphat könyvet, hogy testvéri szeretettel várjuk a nyíregyházi munkástársadalom köréből az olvasókat, eljönnek hozzánk és megszeretik az olvasást. Gaál István tanár úrral azzal érzéssel fejezzük be interjúnkat, hogy itt egy nagyrahivatott kulturális intézmény lelkes propagálójával és nagytudásu szakemberével beszéltünk, aki hivatást tölt be és akit szerencsés választással állítottak a nagyszabású kultúrintézmény élére. Az elénk tárt statisztikából megtudjuk, hogy a vármegyei könyvtár köteteit az egyes tudományos kérdésekkel foglalkozó fiatal kutatók, középiskolai és főiskolai diákok mindnagyobb érdeklődéssel és sikerrel használják fel s igy a vármegyei könyvtár eddig nélkülözött hatalmas segítséget nyújt a szegény, de [tehetséges és tanulni vágyó magyar ifjúságnak is. KÜLÖNLEGES TÖMB-LEVÉLPAPÍROK minden színben, nagy választékban kaphatók az UJSÁGBOLTBAN.