Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)
1933-07-20 / 114. szám
1933. julius hó 20. taMOLCSI HlBUP 3. oldal: Görcsöké! kapott és a Tiszába fulladt egy szívbajos ibrányi asszony Az ibrányi csendőrörs kedden délelőtt telefonon jelentette a nyíregyházi kir. ügyészségnek, hogy még az elmúlt hét szombat délutánján a megáradt Tiszába fulladt Német Andrásné 36 éves ibrányi asszonyA jelentés szerint Német Andrásné szombaton délután a kisfiával kiment a megáradt kis Tisza partjára, — amely a Tiszának egyik elhagyott régi medre — hogy ott a gyerek a felügyelete alatt megfürödhessen. Amíg a kisfiú a vízben lubickolt, az édesanyja az egyik meredek parton ülve vigyázott rá. A kisfiú elbeszélése szerint alig fürdött 10 percig, amikor látta, hogy az anyja eltűnt a partról. Előbb azt hitte, hogy őt magára hagyva hazament, de mivel édesanyja vasárnap reggelig sem tért haza, keresésére [ indultak. Másfél napon keresztül az egész falu előtt rejtény volt, hogy hová tűnhetett el az asszony, mig hétfőn délután az egyik füzesbokorban felakadva megtalálták a holttestét. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen asszony, aki már hosszabb idő óta szervi szívbajban szenvedett, a tiszaparton ülve, görcsöket kapott és beleesett a vizbe. Mivel a szerencsétlenséget senki sem vette észre, az ár természetesen percek alatl magával sodorta a görcsökben fekvő ájult asszonyt. Érdekes bonyodalmak egy eladott hálószoba körül Nem mindennapi feljelentés érkezett kedden délelőtt a nyíregyházi kir- ügyé. zségre. A panaszos Orosz Mihály rendőrfőtörzsőrmester elmondja feljelentésében, hogy a mult év szeptemberében megvett Moldoványi István nyíregyházi cukorkaárustól egy hálószoba berendezést, amelyet készpénzzel ki is fizetett. A bútort azonban alig szállította haza, megjelent a lakásán Moldoványi különváltan élő felesége és visszakövetelte a szobaberendezést, azzal, hogy azt a férjének nem volt joga eladni, mert közös keresetből vettük és kiskorú leányuknak adták. Orosz kijelentette, hogy hajlandó a vett tárgyakat visszaadni, de csakis abban az esetben, ha visszakapja a pénzét. Az asszony erre pert indított a járásbíróságon és a bíróság a bútorokat visszaítélte jogos tulajdonosának, Moldoványiék kiskorú gyermekének. Az ekképen megkárosított Orosz most, hogy a bútorokat elvitték, feljelentést tett Moldoványi ellen csalás büntette miatt, mert Moldoványi az üzletkötés alkalmával tanuk előtt kijelentette, hogy a szobaberendezés az ő jogos tulajdonát képezi és ezzel őt tévedésbe ejtette. — Moldoványi ellen az ügyészség az eljárást megindítottaOrszágosan körözik Steiner Vilmos nyiregyházi műkertész betörőjét Annak idején megírta a Szabolcsi Hirlap, hogy ismeretlen tettes behatolt Steiner Vilmos nyiregyházi műkertész Örökös-földek III. szakasz 4. sz. alatti lakásába és onnan miután az összes szekrényeket kiforgatta. ékszerek és pénz után kutatva,' egy rádiókészüléket és egy bovotvát elvitt. A rendőrség a vakmerő betörés ügyében erélyes nyomozást indított, amelynek során a gyanú Jenei István közismert nyiregyházi betörő személyére hárult. A detektívek hosszú időn keresztül figyelték Jenei lakását, de a betörő ugylátszik megszimatolt valamit, mert nem jelentkezett otthon. Erre a detektívek távollétében házkutatást tartottak, amely eredményre is vezetett, mert a padláson megtalálták Steiner rádióját és az asztalfiókjában az ellopott borotvát. A kétségtelen btzonyitékok alapján a rendőrkapitányság elrendelte a vakmerő betörő országos körözését. W Nyíregyházán a tejértékesités csődöt mondott — panaszolják a nyíregyházi uradalmak ás birtokosok Néhány évvel ezelőtt, a tej csak egy ugyanolyan elsőrendű közszükségleti cikk volt, mint a kenyér. Ma ennél sokkal több. Probléma. Egy olyan probléma, amely mögött viharok dúlnak, parlamenti viták folynak, közéleti nagyságok emelkednek és buknak el. Budapest tejelláfásának kérdése csak az elmúlt hetekben ért nyugvópontra, Kállay Miklós dr. földmüvelésügyi miniszter megnyugtató és kielégítő megoldásával. A tejkérdés most már az egész országban kisért. A vidék is megoldást kíván. Hogy ezt a problémát miképen lehet megoldani, ez még egyelőre gordiusi csomó, mert hisz két hatalmas tábor áll egymással szemben, a termelő és fogyasztó. Vannak elfogadható érvek pro és kontra, de a súlyos igazságok serpenyőjét erősen lehúzza a mai gazdasági idők súlya. Mit akarnak az uradalmak és a birtokosok Kérdéssel fordultunk, az egyik nagybirtokoshoz, aki a következőket mondotta. Az ezernyi agrár baj mellett érzékeny pontja a gazdáknak a tejértékesités kérdése. Nyíregyházán a tejértékesités csődött mondott, mert a fogyasztási ár teljesen az ipari tej ára alá sülyedt, ami azt jelenti, hogy a mai kialakult ár, legjobb esetben is csak egyszintben van az előállítási árral. A tejet ép úgy a kereslet és kínálat szabályozza, mint más fogyasztási cikket és hogy it túltermelés van, annak csak az az oka, hogy ide hozzák be a tejet a máskülönben nem Nyíregyházára gravitáló, távoleső községekből is. Éppen ez az oka annak hogy a gazdák megfelelő védelmet akarnak kérni, a tej szabad behozatala ellen, amit csak megfelelő rendelkezésekkel és szövetkezetbe tömörüléssel lehetne elérni. Ez a szövetkezés tudjuk, hogy nem szimpatikus gondolat a fogyasztok előtt, mert mindjárt kartelitörekvésekre gondolnak. De a közönségnek is meg kell értenie, hogy a néhány fillérrel drágábban vett tej, csak látszólagos drágulást jelent, mert akkor ellenőrzött, minőségileg kifogástalan tej kerülne az asztalára. Napi 20.000 liter tej Nyíregyháza tejszükséglete A Szabolcsvármegyei Tejszövetkezet igazgatóját, Szabó Gusztáv igazgatót, a tejkérdés avatott ismerőjét kérdeztük meg ebben az ügyben, aki a következőket mondotta : Tej kérdés tényleg van. A gazdák álláspontját teljesen méltányosnak tartom annak leszögezésével, hogy én ezt a kijelentést, nem egyéni üzleti szempontból nézem, mert hisz telepünk kizárólag csak export vajgyártással foglalkozik, úgyhogy számunkra bármilyen megoldás közömbös,, Az igazság amellett szól, hogy a kérdést rendezni Bércsépléshez a forgalmi adóhivatal által követelt szabályszerű hitelesítési záradékkal ellátott MÁZSAKÖNYV kapható a kiadóhivalalunkban, Bethlen-utca 1. Telefon 77. Nyári propaganda akciónk: 80.— p 8 n g 6 é r t 8 pengős 10 havi részletre 2-1-1 lámpás négypólusá hangszóróval egybeépített rhéutió* kell, mert Nyíregyháza napi tejellátását, ami a termelők szükségletével együtt cca napi 20.000 liter, ezernyi apró kéz, illetve termelő látja el, akik egymással versengve a termelési árak alá, az úgynevezett ipari tejárak nívójáig süllyesztették le az árakat. A szövetkezet kellő organizáció esetén, minden mennyiségű tejet felvenne, mert a helyi ellátás feleslegét exportvajjá dolgozná fel. Ebből természetszerűen következik, hogy a termelő megfelelő árat érne el és a fogyasztó hjgénikusan kezelt, pasztörizált tejet kapna házhoz szállítva cca. 18 filléres áron. Súlyos terhet jelent a termelők számára, a piaci helypénz, mert hisz 5 liter tejig 16, azonfelül pedig 32 fillér helypénzt kell fizetni, ami azt jelenti, hogy az egy-két tehenet fejő kisgazda termeivényét literenként, majd 3 fillér terheli, azért igyekszik a piac kikerülésével egyenesen privát házakhoz szállítani a tejet, ami ilyenformán, mindenhatósági ellenőrzés nélkül kerül eladásra. Az idők talán nem is alkalmasak a kérdés megoldádására mondotta az igazgató de bizton hiszem, hogy a gazdák jogos kívánsága felől rövidesen nem fognak elzárkózni az illetékesek. Fillérekért vállaljuk, a sok kilométeres utat, de szívesen tesszük — mondotta a piacon áruló egyik gazdasszony. Mi szivesebben adjuk el a piacon a tejünket, vagy visszük az állandó házainkhoz, mint szövetkezeteknek. Hogy miért? A felelet, ha közgazdaságilag nem is helytálló, de emberileg megérthető. — Azérl, mert ezt igy csinálta már nagyapánk is és ha nekik jó volt, jó kell, hogy legyen nekünk is. Ha kevés a tej a piacon, drágábban adjuk, ha sok, olcsóbban, de nem diktál nekünk senki, ugy adjuk, ahogy mi akarjuk. Azt szokták mondani, hogy felvizezzük a tejet, hát tessék megirni, hogy nem igaz. A kis termelőket, ugy látszik, nem izgatja különösebb mértékben ez a kérdés. Hogy a fogyasztók mit szólnak hozzá, azt bevalljuk, egyelőre nem is mertük megkérdezni, mert hisz ők felelnek majd minden kérdezés nélkül is.