Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 98-123. szám)

1933-07-20 / 114. szám

1933. julius hó 20. taMOLCSI HlBUP 3. oldal: Görcsöké! kapott és a Tiszába fulladt egy szívbajos ibrányi asszony Az ibrányi csendőrörs kedden délelőtt telefonon jelentette a nyíregyházi kir. ügyészségnek, hogy még az elmúlt hét szom­bat délutánján a megáradt Ti­szába fulladt Német Andrásné 36 éves ibrányi asszony­A jelentés szerint Német And­rásné szombaton délután a kis­fiával kiment a megáradt kis Tisza partjára, — amely a Ti­szának egyik elhagyott régi medre — hogy ott a gyerek a felügyelete alatt megfürödhes­sen. Amíg a kisfiú a vízben lubickolt, az édesanyja az egyik meredek parton ülve vigyázott rá. A kisfiú elbeszélése szerint alig fürdött 10 percig, amikor látta, hogy az anyja eltűnt a partról. Előbb azt hitte, hogy őt magára hagyva hazament, de mivel édesanyja vasárnap reg­gelig sem tért haza, keresésére [ indultak. Másfél napon keresz­tül az egész falu előtt rejtény volt, hogy hová tűnhetett el az asszony, mig hétfőn délután az egyik füzesbokorban felakadva megtalálták a holttestét. A vizs­gálat megállapította, hogy a sze­rencsétlen asszony, aki már hosszabb idő óta szervi szív­bajban szenvedett, a tiszapar­ton ülve, görcsöket kapott és beleesett a vizbe. Mivel a szerencsétlenséget senki sem vette észre, az ár természetesen percek alatl ma­gával sodorta a görcsökben fekvő ájult asszonyt. Érdekes bonyodalmak egy eladott hálószoba körül Nem mindennapi feljelentés érkezett kedden délelőtt a nyír­egyházi kir- ügyé. zségre. A pa­naszos Orosz Mihály rendőr­főtörzsőrmester elmondja felje­lentésében, hogy a mult év szeptemberében megvett Mol­doványi István nyíregyházi cu­korkaárustól egy hálószoba be­rendezést, amelyet készpénzzel ki is fizetett. A bútort azonban alig szállította haza, megjelent a lakásán Moldoványi külön­váltan élő felesége és vissza­követelte a szobaberendezést, azzal, hogy azt a férjének nem volt joga eladni, mert közös keresetből vettük és kiskorú leányuknak adták. Orosz kije­lentette, hogy hajlandó a vett tárgyakat visszaadni, de csakis abban az esetben, ha vissza­kapja a pénzét. Az asszony erre pert indított a járásbírósá­gon és a bíróság a bútorokat visszaítélte jogos tulajdonosá­nak, Moldoványiék kiskorú gyer­mekének. Az ekképen megkárosított Orosz most, hogy a bútorokat elvitték, feljelentést tett Moldo­ványi ellen csalás büntette mi­att, mert Moldoványi az üzlet­kötés alkalmával tanuk előtt kijelentette, hogy a szobaberen­dezés az ő jogos tulajdonát ké­pezi és ezzel őt tévedésbe ej­tette. — Moldoványi ellen az ügyészség az eljárást megin­dította­Országosan körözik Steiner Vilmos nyiregyházi műkertész betörőjét Annak idején megírta a Szabolcsi Hirlap, hogy is­meretlen tettes behatolt Steiner Vilmos nyiregyházi műkertész Örökös-földek III. szakasz 4. sz. alatti lakásába és onnan miután az összes szekrényeket kifor­gatta. ékszerek és pénz után kutatva,' egy rádiókészüléket és egy bovotvát elvitt. A rendőrség a vakmerő be­törés ügyében erélyes nyomo­zást indított, amelynek során a gyanú Jenei István közismert nyiregyházi betörő személyére hárult. A detektívek hosszú időn ke­resztül figyelték Jenei lakását, de a betörő ugylátszik megszi­matolt valamit, mert nem jelent­kezett otthon. Erre a detektívek távollétében házkutatást tartot­tak, amely eredményre is ve­zetett, mert a padláson megta­lálták Steiner rádióját és az asztalfiókjában az ellopott bo­rotvát. A kétségtelen btzonyité­kok alapján a rendőrkapitány­ság elrendelte a vakmerő be­törő országos körözését. W Nyíregyházán a tejértékesités csődöt mondott — panaszolják a nyíregyházi uradalmak ás birtokosok Néhány évvel ezelőtt, a tej csak egy ugyanolyan elsőrendű közszükségleti cikk volt, mint a kenyér. Ma ennél sokkal több. Probléma. Egy olyan probléma, amely mögött viharok dúlnak, parlamenti viták folynak, köz­életi nagyságok emelkednek és buknak el. Budapest tejelláfá­sának kérdése csak az elmúlt hetekben ért nyugvópontra, Kál­lay Miklós dr. földmüvelésügyi miniszter megnyugtató és kielé­gítő megoldásával. A tejkérdés most már az egész országban kisért. A vidék is megoldást kíván. Hogy ezt a problémát miképen lehet meg­oldani, ez még egyelőre gor­diusi csomó, mert hisz két ha­talmas tábor áll egymással szem­ben, a termelő és fogyasztó. Vannak elfogadható érvek pro és kontra, de a súlyos igazsá­gok serpenyőjét erősen lehúzza a mai gazdasági idők súlya. Mit akarnak az uradalmak és a birtokosok Kérdéssel fordultunk, az egyik nagybirtokoshoz, aki a követ­kezőket mondotta. Az ezernyi agrár baj mellett érzékeny pontja a gazdáknak a tejértékesités kérdése. Nyíregyházán a tejér­tékesités csődött mondott, mert a fogyasztási ár teljesen az ipari tej ára alá sülyedt, ami azt je­lenti, hogy a mai kialakult ár, legjobb esetben is csak egy­szintben van az előállítási ár­ral. A tejet ép úgy a kereslet és kínálat szabályozza, mint más fogyasztási cikket és hogy it túltermelés van, annak csak az az oka, hogy ide hozzák be a tejet a máskülönben nem Nyíregyházára gravitáló, távol­eső községekből is. Éppen ez az oka annak hogy a gazdák megfelelő védelmet akarnak kérni, a tej szabad behozatala ellen, amit csak megfelelő ren­delkezésekkel és szövetkezetbe tömörüléssel lehetne elérni. Ez a szövetkezés tudjuk, hogy nem szimpatikus gondolat a fo­gyasztok előtt, mert mindjárt kartelitörekvésekre gondolnak. De a közönségnek is meg kell értenie, hogy a néhány fillérrel drágábban vett tej, csak látszó­lagos drágulást jelent, mert ak­kor ellenőrzött, minőségileg ki­fogástalan tej kerülne az asz­talára. Napi 20.000 liter tej Nyíregyháza tejszükséglete A Szabolcsvármegyei Tejszö­vetkezet igazgatóját, Szabó Gusz­táv igazgatót, a tejkérdés avatott ismerőjét kérdeztük meg ebben az ügyben, aki a következőket mondotta : Tej kérdés tényleg van. A gaz­dák álláspontját teljesen méltá­nyosnak tartom annak leszöge­zésével, hogy én ezt a kijelen­tést, nem egyéni üzleti szem­pontból nézem, mert hisz tele­pünk kizárólag csak export vaj­gyártással foglalkozik, úgyhogy számunkra bármilyen megoldás közömbös,, Az igazság amellett szól, hogy a kérdést rendezni Bércsépléshez a forgalmi adóhivatal által követelt szabály­szerű hitelesítési záradékkal ellátott MÁZSAKÖNYV kapható a kiadóhivalalunkban, Bethlen-utca 1. Telefon 77. Nyári propaganda akciónk: 80.— p 8 n g 6 é r t 8 pengős 10 havi részletre 2-1-1 lámpás négypólusá hangszóró­val egybe­épített rhéutió* kell, mert Nyíregyháza napi tej­ellátását, ami a termelők szük­ségletével együtt cca napi 20.000 liter, ezernyi apró kéz, illetve termelő látja el, akik egymás­sal versengve a termelési árak alá, az úgynevezett ipari tejárak nívójáig süllyesztették le az ára­kat. A szövetkezet kellő organizá­ció esetén, minden mennyiségű tejet felvenne, mert a helyi el­látás feleslegét exportvajjá dol­gozná fel. Ebből természetszerű­en következik, hogy a termelő megfelelő árat érne el és a fo­gyasztó hjgénikusan kezelt, pasztörizált tejet kapna házhoz szállítva cca. 18 filléres áron. Súlyos terhet jelent a termelők számára, a piaci helypénz, mert hisz 5 liter tejig 16, azonfelül pedig 32 fillér helypénzt kell fi­zetni, ami azt jelenti, hogy az egy-két tehenet fejő kisgazda termeivényét literenként, majd 3 fillér terheli, azért igyekszik a piac kikerülésével egyenesen privát házakhoz szállítani a te­jet, ami ilyenformán, minden­hatósági ellenőrzés nélkül kerül eladásra. Az idők talán nem is alkalmasak a kérdés megoldá­dására mondotta az igazgató de bizton hiszem, hogy a gaz­dák jogos kívánsága felől rövi­desen nem fognak elzárkózni az illetékesek. Fillérekért vállaljuk, a sok kilométeres utat, de szívesen tesszük — mon­dotta a piacon áruló egyik gazd­asszony. Mi szivesebben adjuk el a piacon a tejünket, vagy visszük az állandó házainkhoz, mint szövetkezeteknek. Hogy miért? A felelet, ha közgazda­ságilag nem is helytálló, de em­berileg megérthető. — Azérl, mert ezt igy csinál­ta már nagyapánk is és ha ne­kik jó volt, jó kell, hogy legyen nekünk is. Ha kevés a tej a piacon, drágábban adjuk, ha sok, olcsóbban, de nem diktál nekünk senki, ugy adjuk, ahogy mi akarjuk. Azt szokták mon­dani, hogy felvizezzük a tejet, hát tessék megirni, hogy nem igaz. A kis termelőket, ugy látszik, nem izgatja különösebb mér­tékben ez a kérdés. Hogy a fogyasztók mit szól­nak hozzá, azt bevalljuk, egye­lőre nem is mertük megkérdezni, mert hisz ők felelnek majd min­den kérdezés nélkül is.

Next

/
Thumbnails
Contents