Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-20 / 89. szám

4. oldal. tamOLCSIHIBI JlP Az elnöki széket Rittly Gyula nagyhalászi főjegyző foglalta el és megkezdődött a szavazás is. Elnökké titkos szavazással újra Héry Jánost választották meg, akit Rittly Gyula meleg szavak­kal üdvözölt és aki válaszában fogadalmat tett a jegyző érde­kekért való további önzetlen és bátor harcra. Alelnök újra Bart­hos László és Bajna Bálint dr. lett közfelkiáltással és meg­választották újra a volt tiszti­kar többi tagjait is­Mikecz Ödön dr. főispán: a hazának ne legyenek mostoha gyermekei A lelkes hangulatban lefolyt közgyűlést népes bankett kö­vette !a vendéglő nagytermében. A kitűnő ebédet virágdiszes asz­talokon szolgálták fel, Rácz Marci zenekara tüzes magyar nótákkal éreztette, hogy a ma­gyar nép vezérei ülnek asztalhoz. A banketten Héry János el­nök a Kormányzót köszöntötte, aki mögött ma, amikor a haza­fiság lujra áldozathozatal, újra megpróbáltatás, egy emberként áll a nemzet s a magyar fal­vak törhetetlen népe élén a jegyzői karral. Rézler Gábor dr. kisvárdai főjegyző visszatekintett az el­múlt évtizedek polttikai életére, amelyből lendülettel tört elő a nemzetet ujjáformálásnak, az uj célkitűzéseknek megfrissitő politikája, amelyet Gömbös Gyu­la, a Vezér képvisel s amety­nek Szabolcsban Mikecz Ödön dr. főispán a szeretettel és bi­zalommal övezett letéteményese. A vezéreket köszönti a haza­fias szolgálat készségével a jegyzők egyeteme nevében. Ezután Mikecz Ödön dr. fő­ispán szólalt fel, aki itt — úgy­mond — két kedves kötelessé­get teljesít. Elsősorban köszö­netet mond Héry János elnök­nek és Rézler Gábornak a me­leg üdvözlésért másodsorban most van alkalma először, hogy itt, a jegyzők egyeteme előtt, köszönetet mondjon a vár­megye kiváló, kötelességen fe­lül álló, a nemzet javaiért küz­dő jegyzői karának azért a tá­mogatásért, amelyben őt min­denkor részesítették. A jegyzői gyesület elnöke komor színek­kel festette a jegyzők panaszait. Ez helyes is, a gyógyítás csak a realitások ismeretével lehet­séges. A jegyzőknek igazuk van. Ok érzik, hogy nem a falu van érettük, hanem ők vannak a községekért és feladatukat száz­százalékig teljesitik, méltán el­mondhatják tehát, hogy egyfor­mán édes gyermekei legyenek a hazának, egyforma elbánás­ban részesüljenek. Mert a ha­zának csak édes gyermekei le­hetnek, akiket nem születés, nem kiváltságok, hanem a be csületes munka szerint értékel. Nemzeti érdek, hogy a magyar falu felett virrasztó jegyző háta mögött ne legyen ott a gond sötét lovasa s amikor a jegyző falujának, nemzetének jövőjéért küzd, nem szabad, hogy kér­dés legyen az ő holnapja, az ő kenyere, gyermekeinek nevelte­tése. A reánk nehezedő mai vál­ság keresztjének terhét egyfor­mán kell viselnünk s ha áldo­zatot kell hozni„'nem lehet, hogy a kisebb darab kenyérből vág­"anak. A jegyző válláról le kell venni a gondok súlyát, a jog­talanságot nem lehet intézmé­nyesíteni, szükséges, hogy érvé­nyesüljön az igazság parancsa. Szükség van a szervezetekre, amelyek a köztisztviselők egye­sületi összefogását biztosítják, mint amilyen a jegyzők egye­sületei is, de ezek az egyesü­letek nem olyan célokkal, nem olyan formában kell, hogy mű­ködjenek, mint a nyugati or­szágok hasonló szervezetei. Itt nem külön ^célokat, hanem a küzdő, a verejtékező nemzet érdekeit kell, hogy szolgálják ezek az egyesületek. Mi 1918­ban elvesztettük jókedvünket, gazdagságunkat, de bizakodá­sunk megmaradt. A nemzet töviskoszorus, szen­vedő, kérő arca ott van lelkünk Veronika-kendőjén, de hisszük, hogy a töviskoszoruból a bol­dogság rózsája lesz egykor. A jegyzői kar, a magyar feltáma­dás, a magyar lélek egységének harcában a nemzet derékhada, amely nem pártérdekért, hanem a nemzet boldogságáért küzd, amikor ennek az egységnek megteremtésén fáradozik és ál­dozatos tudatos hazafiságával hozzájárul ahhoz, hogy a nem­zet arcának tövisei rózsákká váljanak. Á főispán ezután kijelentette, hogy a jegyzőérdekekért min­den téren mindig tettrekészen áll és egyesületi életükre ürí­tette poharát. (Lelkes taps-) Bajna Bálint dr. Virányi Sán> dor alispánt és a képviseleté­ben megjelent Mikecz László főjegyzőt köszöntötte. Mikecz László főjegyző a tisztviselői kar nevében méltatta a jegyzői társadalom hazafias munkás­ságát, Barthos László a meg­jelent országyülési képviselőket kös öntötte, kérve őket, foglal­kozzanak a házban minél gyak­rabban a falu problémájával. Nánássy Andor dr. országgyű­lési képviselő a falu érdekeiért való harc mellett tett fogadal­mat és a nagy magyar össze­fogás igéit hirdette felszólalásá­ban. Koncz János országos elnök arról beszélt, ohogy Sza­bolcs értékes közigazgatási em­lékei élnek benne és ő is ugyan­abból a fészekből való, mint M. kir. gazdasági felső le­ánynevelő intézet, Putnok. Külföldi legjobb intézetekkel egy színvonalú, modern, tel­jes gyakorlati és elméleti ki­képzést nyújtó háromévfolya­mos, női gazdasági szakinté­zet négy középiskolát végzett leányok számára. Festői vi­dék, idegen nyelvek beható tanítása, olcsó dijak. Tisztvi­selők és katonatisztek részére kedvezmény 1 1775 Mikecz Ödön dr. főispán, a Nemzetpolitikai Társaságból. — Hatalmas szuggesztív erővel tűrésre és akarásra lelkesítette jegyzőtársait a meginduló nagy magyar küzdelem utján. Ke­mechey József ibrányi adóügyi jegyző Tóth Bálint pénzügy­igazgatót köszöntötte hálás sza­vakkal a jegyzők nevében. — Tóth Bálint válaszában han­goztatta, hogy mindig lelkes ba­rátja volt a derék jegyzői kar­nak és a régi vidám, gondtalan jegyző élet felderülésére ürített poharat. Még számos felköszöntő hang­zott fel és a bankét közönsége a késő délutáni órákig együtt maradt a népes, szép gyűlés után, amelynek kitűnő megren­dezése Gurbán|Lászlóny. jegyző, központi megbízott érdeme. A kormányzó születésnapja Vasárnap ünnepelte Magyar­ország Kormányzója születésé­nek 65, évfordulóját és ebben az ünnepben részt vett a nem­zet nagy családja is. Városunk­ban a középületek ormáról lengő zászló hirdette a Kormányzó iránt érzett szeretetet s a tem­plomok csarnokaiban az Ég felé szálló imádságban a hivek ál­dást kértek az első magyar ember életére. SZÍNHÁZ Búcsúzik a szinház I A mis­kolci Nemzeti Szinház nyíregy­házi szezonja végett ért Se­bestyén Mihály kitűnő színé­szei már csak egyetlen hétig játszanak Nyíregyházán és utaz­nak tovább Gyula felé. Ezt a bucsuhetet az igazgatóság em­lékezetessé akarta tenni és ezért elsőrendű műsort állított össze a szezon legnagyobb slágerei­ből propaganda és filléres hely­árakkal. Rendes helyáru elő­adás nem is lesz egész héten. Heti műsor: Hétfő Vőlegényem a gaz­ember. Propaganda helyár I Kedd Emmy Propaganda helyár 1 Szerda Kadettszerelem. Fil­léres helyár I Csütörtök délután Zsákba­macska. Filléres helyár I Este Jóházból való úrilány Propa­ganda helyár! Péntek délután Erdélyi kastély Propaganda helyár! Este Mo­soly országa Propaganda helyári Szombat délután Ezerjó Pro­paganda helyár 1 Este Kadett­szerelem- Filléres helyár! Vasárnap délután 3 órakor Kadettszerelem. Filléres helyár I d. u. 6 órakor Nyitott ablak Propaganda helyár I Este fél 9 órakor Zsákbamacska. Filléres helyár I Hétfőn délután 4 órakor Nagy gyermek mese délután (helyárak 16-20 fillér) este a szezon utolsó előadásra nagy tarka est. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal 1933 junius hó 18. Megjelent a nyíregyházi államrendőrségnek a nyári fürdőzésre vonatkozó rendelete Máskor ilyenkor már javában folyt a strandélet, de most a hűvös időjárás miatt kihaltak a szabad fürdők és csak a rend­őrség fürdőzésre vonatkozó most megjelent rendelete sejteti ve­lünk, hogy elérkeztünk a fürdö­szezonhoz. Nyíregyháza város polgár­mestere, mint elsőfokú vízjogi hatóság ez év tartalmára sza­badfürdésre a sóstói strandot, a Nytve bujtosi strandját és a városi népfürdő területét jelölte ki. A szabadfürdők rendjének és közerkölcsiségének megóvá­sára kiadott rendelet lényege: Undort keltő, vagy ragályos beteg, vagy akiknek nyilt sebük van, a fürdőt nem látogathat­ják. Vetkőzni, öltözni csakis zárt, külön a nők, külön a fér­fiak részére fenntartott helyen szabad. Tizenkét éven aluliak csak felügyelet mellett jelenhet­nek meg a szabadfürdőkben. Ugy a férfiak, mint a nők a közerkölcsöt nem sértő fürdő­ruhát kötelesek használni. A felsőtestet nem takaró fürdőru­hában csak 12 éven aluli gyer­mekek fürödhetnek. Fürdőruhá­ban szigorúan tilos a táncolás. Tilos a strandfürdők területén bárkit is beleegyezése nélkül lefényképezni. A rendelet további része elő­írja a kötelező megtőszolgálat ellátását és a strandok tisztán­tartására vonatkozó rendelke­zéseket. A rendelet ellen vétők kihá­gást követnek el és 100 pen­gőig terjedhető pénzbirsággal sújthatok. Leleplezték néhai Lipthay Béla felsőházi tag arcképét Bensőséges ünnepség kere­tében leleplezték le Lipthay Béla felsőházi tagnak, a Tisza­szabályozó társulat néhai el­nökének fényképét a várme­gyeháza kisgyüléstermében. Az ünnepségen a megjelentek, kö­zött ott láttuk dr. Mikecz Ödön főispánt, Mikecz István ország­gyűlési képviselőt, dr. Bencs Kálmán polgármestert, Szaláncy Ferenc gazdasági főtanácsost, Lipthay Lászlót, Lipthay Béla fiát és a vármegye előkelősé­gének számos reprezentánsát. A díszközgyűlést Jármy Meny­hért nyitotta meg, aki megkapó szavakban ecsetelte, néhai Lipthay Béla emberi erények­ben való gazdagságát és azokat a munkásságokat, amelyek ne­vét örökre beleírták a várme­gye és a Tisza Ármentesitő tár­sulat analesébe. Ugyancsak Lipthay Béla érdemeit méltatták Dr. Mikecz László vármegyei főjegyző és csicseri Orosz Sán­dor kamarás. A Tiszaszabályo­zó Társulat elnöksége ás tiszt­viselői kara nevében Kriston Ferenc igazgató főmérnök szó­lalt fel. A bensőséges szép ün­nepség megható dokumentuma volt annak a ragaszkodásnak, amit Lipthay Béla emlékezete méltán megérdemel.

Next

/
Thumbnails
Contents