Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-13 / 84. szám

1933. junius hó 13. taimCSIHIB Mf 7. oldal. gatóság nevezi ki- Zángondnokul elegendő vagyoni biztosítékkal biró, megbízható egyén nevezhető ki, kellő tekintettel arra, hogy a zárgondnok lakhelye és körülményei a zárgondnoki dijak és költ­ségek felesleges szaporodását ne eredményezzék. Amennyiben a zárlat más pénzügyigazgatóság területén foganatosítandó, a zárla­tot elrendelő pénzügyigazgatóság a zárgondnok kinevezését a fo­ganatosítás végett megkeresett pénzügyigazgatóságra bízhatja­(240- §•) 2- A zárlatnak azon joghatálya van, hogy a foganatosítás időpontjától számítva, harmadik személy a zárt kérő kárával, a zárlat tárgyára jogokat nem szerezhet. (241. §.) 3- A zár alá vett ingóságok, amennyiben azok nagy értékcsök­kenés, vagy értékkel arányban nem álló költségek nélkül el nem tarthatók, a K K- H. Ö 68. §-ában szabályozott módon elárvere­zendők. Ezen esetben jogában áll annak, aki ellen a zárlat elren­deltetett, a zárlat tárgyainak értékét készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírokban a pénzügyigazgatóságnál letenni, vagy más­ként biztosítani, amelyesetben a zárlat hivatalból feloldandó- A biz­tosítandó értéket amennyiben a felek az iránt meg nem egyeztek, szükség esetében szakértők meghallgatásával, a zárlatot elrendelt? pénzügyigazgatóság állapítja meg. (242. §.) 4. Ha azon ok megszűnt, mely miatt a zárlat elrendelteti, vagy ha a követelés a 242- §• szerint biztosíttatott: a tulajdonos kérel­mére a zárlat feloldandó. (244. §.) 5- A zárlatot elrendelő pénzügyigazgatóság a zárgondnokot a szükséghez képest, esetleg a feleknek meghallgatása után hivatal­ból, vagy/-a felek valamelyikének kérelmére, a körülményeknek megfelelő kezelési utasítással látja el, melyet a zárgondnok kö­vetni tartozik. Ily kezelési utasitásf a pénzügyigazgatóság intéz­kedéséig a kiküldött is adhat. A kezelési utasítás be nem tartása, vagy a helytelen kezelés esetében a felek a zárlatot elrendelő pénz­ügyigazgatósághoz előterjesztéssel élhetnek. A pénzügyigazgatóság' szükséf esetében a felek és a zárgondnok meghallgatása után ha­tároz. A zárgondnok jogai és kötelességei máskülönben a megha­talmazott jogaival és kötelességeivel azonosak. (245- §•) 6. Ha a zárgondnok kötelességeinek pontosan nem felel meg, vagy megbízhatósága iránt aggályok merülnének fel, állásától bár­melyik fél kérelmére a pénzügyigazgatóság belátása szerint idő­közben is elmozdítható- Sürgős esetekben a pénzügyigazgatóság a zárgondnokot állásától hivatalból is elmozdítja- Az elmozdítást elrendelő végzés ellen felebbezésnek helye nincs- Az elmozdított zárgondnok helyébe a pénzügyigazgatóság a felek meghallga­tása utál' nevez ki ujabb zárgondnokot s ennek kinevezéséig a zárlat fenntartására szükséges ideiglenes intézkedéseket, a körül­mények szerint teszi meg- Az elmozdítás elrendelése esetében a zárlat alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételére és az ujonnai kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. Az átadásnál és átvételnél felmerült nyilvánvaló hiányt valószí­nűen fedező összeg erejéig a pénzügyigazgatóság a jelentés beér­kezte után a zárgondnok ellen biztosítási végrehajtást rendel el. (246- §-> 5- §• 7. A zárgondnok a zárlat végeztével és ha az egy évnél to­vább tart, minden naptári év végén, esetleg a pénzügyigazgatóság rendeletére rövidebb idő alatt is, a pénzügyigazgatósághoz ien­desen vezetett számadást köteles bemutatni. Ha a zárgondnok számadását a határidő lejárta után hivatalból kitűzendő s meg nem hosszabbítható határidő alatt be nem adná, állásától hivatal­ból elmozdítandó s egyszersmind ellene a valószínű hiányt fedező összeg erejéig a biztosítási végrehajtás elrendelendő. (247. §.) 8 A zái alá vett tárgy jövedelmét képező ingóságok értékesí­tése iránt a zárgondnok a zárlatot elrendelő pénzügyigazgatóság­hoz javaslatot köteles előterjeszteni. Az értékesítés módozata, eset­leg a természetben való megtartás iránt, a pénzügyigazgatóság a felek meghallgatása után, belátása szerint határoz. Ha a felek az értékesítés más módozatábn meg nem egyeztek, az értéke­sítés árverés utján történik. Az e tárgyban hozott pénzügyigazga­tósági végzés ellen felfolyamodásnak és előterjesztésnek helye nincsi(24S- §-) 9- A zárgondnok által beadott és a pénzügyigazgatóságnáL megtekinthető számadásról a pénzügyigazgatóság a feleket azzal értesiti, hogy az észrevételeket 30 napi határidő alatt írásban adják be, mert ellenkező esetben a számadás helyesnek fogjekintetni-. (249- §•) i 10 -A zárlat költségeit, ideértve a zárgondnoki dijakat is, a zirlatot kérő tartozik előlegezni A zárlat tartama alatt felme­rülő költségek a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendők. (250- §.) 11- Az iránt, hogy a zárlat által okozott költségeket ki és mily részben köteles viselni, a pénzügyigazgatóság határoz. (251. §.) 12 A zárlati költségeket a zárgondnok köl^ségfelszámitása alapján, szükség esetében a felek meghallgatásával a pénzügy­igazgatóság állapítja meg. A zárgondnoki dijak akkor is megál­lapítás tárgyát képezik, ha a felek részéről észrevételek nem adat J tak be. (252- §.) 13- A 2(45—250- és 252. §-ok szerint kell eljárni, ha valamely ingatlan haszonélvezetére, mely telekkönyvileg bejegyezve nincs, mint ingóságra kell zárlatot foganatositani. (253- §.) A közadók kezlésréől szóló 192)7. évi 600. P. M. számú hiva­talos összeállítás 56- §-a a következőkkel egészíttetik ki: »13- A részes aratók és más részes munkások részes járan-f dósága a gazdálkodó köztartozásai fejében végrehajtás alá nemi vonható. 14. A dohánytermelés beváltási árának az a része, amely at 1900: XXIX. t-c. hatálya alá eső dohánykertészek járandóságát képezi, a dohánytermelő köztartozásai fejében végrehajtás alá není vonható«. (2600/1933. M. E. szamu rendelet 14 .§.) 6- §• |1 A közadók kezeléséről szóló 1937. évi 600. P. M számú hiva­talos összeállítás 166- §-a a következőkkel egészíttetik ki : »(3) A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898: XXIII. t-c. 23. §-ában biztositott kielégítési elsőbbség a köztarto­zásokra nem vonatkozik«. (2600/1933- M. E. számú rendelet 15- §.)) 'i M yJlYA VimVAVirinUUViV AYAJTAViri YA VA.YJ Gázzal megmérgezte ma­gát egy házaspár Az éjszaka Budapesten, And­rássy-uti lakásukon gázzal meg­mérgezték magukat Deimel ven­déglős és felesége. A vendég­lős éveken át bérlője volt a Dechsler étteremnek, később pedig a Terézvárosi polgári ven­déglőt vette bérbe. Az egyre súlyosabbá váló helyzetben min­den vagyonukat elvesztették, ugy, hogy végül is a legnagyobb nyomorba kerültek. — Tettüket nyomoruk miatt követték el. Levente s. e-—Nyvsc 4:1 (1:1) Nyötse—Előre s. c. 2:0 (0:0) A Kovács István serlegért fo­lyó ifjúsági futballmérkőzések tavaszi fordulójában a Nyvsc — Levente s. e. és Nyötse Előre s. c. csapatai mérkőztek a Nykise sportelepén A Levente csapata határozott fejlődést mu­tat és még több meglepetést fog szerezni megértő és lelkes játékával. A csapat minden tag­ja lelkes és odaadó játékot mutatott. Góllövők: Lakatos I., Augusztinyi 1 — 1, Timári 2. A vasutas csapatban csak a köz­vetlen védelem elégített ki, mig a többi része csak ritkán tu­dott veszélyes lenni. Góllövő'­Kühn. A Nyötse—Előre mérkő­zés a rutinosabb játéku Nyötse győzelmét hozta. Az Előre az első félidőben lelkes játékával egyenrangú ellenfélnek bizo­nyult, csak a második félidő­ben csökkenő lelkesedése volt vereségének okozója. A Nytve ifj.—Nykise ifj. 0:0 Mii'- bajnokségért küzdöttek, a mérkőzés két egyenrangú ellen­fél küzdelmének képét mutatta, ami az eredményben is kifeje­zésre jutott. Biró: Nácsik Lajos kifogástalanul vezette a mér­kőzést. Des-Saules Ottó. Saját érdekében Szabolcsvármegyei Központi Tejszö­vetkezet nyíregy­házi üzemében ké­szült teavajat vásároljon. OLCSÓBB lett a Rádióélet a legszebb szépirodalmi és műszaki hetilap. Egyes szám ára 20 fillér- Egy havi elő­fizetés ára 70 fillér- Negyed­évre P 2'— Kérjen mutat­ványszámot. 1518-? Az összes községi, iskolai, ügyvédi és végrehajtói nyomtatványok minden mennyiségben ál­landóan kaphatók a SZA BOLCSI HIRLAP kiadóhivatalában Bethlen-utca 1. szám. Telefon hivó száma 77.

Next

/
Thumbnails
Contents