Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-13 / 84. szám

1933. junius hó 13. tajaOLCSIHIBI JIP 3. oldal. Termelésünk és épületeink fel­újítására, de a munkás fizeté­sére sem marad egy fillérünk sem. Ilyen körülmények között az adóhátrálékok csak szapo­rodni fognak, igy veszélybe ke­rül az államháztartás egyensúlya és igy a pengő értékállósága. Ép­pen azért hálásszivvelköszönjük Miniszter Ur Ö Nagyméltóságá­nak szives megjelenését és ér­deklődését, vigye el az impresz­sziót a Kormányelnök úrhoz, hogy a józan gazda és bérlő­osztály becsületes magyar em­berhez méltóan gondolkozik és hogy a kormány munkáját nem nehezíteni, de könnyíteni kí­vánja. Az elnöki megnyitó után Se­rényi Gusztáv igazgató, a „Pesti Napló" közgazdasági rovatveze­tője, a mezőgazdasági életünk egyik reprezentatív nagysága terjesztette elő, az alábbiakban kivonatolt határozati javaslatot, amit a nagygyűlés egyhangú lel­kesedéssel tett magáévá. Mit kiván a bérlőtársadalom ? A Magyar Földbérlők Szö­vetsége komoly figyelmeztető szóval fordul a kormányhoz, vessen gátat a fenyegető ba­joknak és ha azokat teljesen megfékezni nem is lehet, leg­alább mérsékeljék azok rom" boló hatását. A kormánynak a következő­ket ajánljuk figyelmébe és az alábbiakat kérjük : 1. Általános haszzonbérrevi­ziót kérünk, amely vegye tekin­tetbe a mai jövedelmezőségi és értékesítési viszonyokat." A bérlők anyagi helyzetének javítására külön revízióra legyen mód ott, ahol a cukorrépa és a dohányterületet csökkentették ás a dohánybeváltási árat le­szállították. 2. A gazdaságok kamatainak csökkentésével azonos szem­pontok alapján oldandó meg a bérlőkamat rendezése is. 3. A boletta nagyon egyol­dalú módja a mezőgazdasági termelés megsegítésének. De ha mégis megmarad a segítésnek ez a formája, akkor a boletta kizáróan a termelő támogatá­sára, tehát bérleti gazdálkodás esetén teljes egészében a bérlő javára jusson. 4. A kartelleket rendszabá­lyozza meg a kormány. 5. Az egész ország gazda­közönsége, de főleg a Tiszán­túl szempontjából egészséges, igazságos tarifapolitikát követe- . lünk, amely lehetővé teszi, hogy a tiszántúli gazdák egyenlő ver­senylehetőségekkel érhessék el a fogyasztópiacokat. A tarifát a mezógazdssági termények ár­esése arányában mérsékelni kell. 6. Követeljük, hogy a cse­hekkel és románokkal kötendő kereskedelmi szerződéseknél a Tiszántúl helyzetét különlegesen vegyék figyelembe és az állat­kiviteli kontingensekből az or­szág bérlőtársadalma és ennek keretében a tiszántúli bérlők aranyosan részesedjenek. A mezőgazdasági termények exportjánál alkalmazott[téritések, valamint a kompenzációs ügy­letek lebonyolításából származó előnyök intézményesen túlnyo­mó részben a gazdák számára biztositandók. 7. Az értékesítés kérdését is intézményesen kell megoldani. A mezőgazdasági termények belföldi árnivójának emelése sürgősen biztosítandó feladat. 8. Képviseletet kívánunk az országgyűlésen, a felsőházban, a községi és vármegyei bizott­ságokban, a ^mezőgazdasági kamarákban és az adófelszó­Iamlási bizottságokban. Nagy tapssal * fogadják el a javaslatot, mely után ál­talános figyelem és lelkes ováció között Kállay Miklós dr. földmivelésügyi miniszter szólal fel. A miniszter a következőket mondotta: Kállay Miklós dr. földm. miniszter: Összetett kézzel könyörgünk jó termésért Igen tisztelt Uraim 1 Annak az oka, hógy én kö­telességemnek tartottam itt, Sza­bolcsvármegyében, Nyíregyhá­zán a bérlők gyűlésén megje­lenni, nemcsak az, hogy ide­valósi vagyok és elsősorban azokkal a körökkel érintkezem a legszívesebben, akik egy föld­ből, egy vidékből, Szabolcsból valók, hanem az is, hogy itt, az országban legjobban sújtott vi­dékén a gazgatársadalmi réte­gek között is legrettenetesebb helyzetben sínylődő tiszántúli bérlőkkel néhány kérdést meg­beszéljek. (Éljenzés és taps.) A pusztító fagy óta 5 év csapásai után itt mi ma összeszorított kézzel könyörgünk, hogy a jó terméskilátás valóra váljék és ezzel a legnagyobb lehetőség­gel, a jó terméssel kibontakoz­hassunk a gazdasági válságból. Elismerem, igen súlyosnak lá­tom a bérlők helyzetét. A de­konjunktúra ezt a gazdatársa­dalmi réteget sújtja legjobban. A konjunktura éveiben talán I ők vették ki legjobban részei­ket az akkori helyzet előnyei­ből s mert rendelkezésükre ál­lott a föld. Ma fordítva van, azzal, hogy ők a vállalkozói a földnek, ők érzik a föld mai tragédiájának minden súlyát és érzik a vál­lalkozás válságának, súlyát is. Ez a helyzet nyilvánul meg a bérlők életének minden vonat­kozásában, gazdasági elhelye­zésében, politikai (befolyásában és minden körülmények között, amellyel a dekonjunktúrában számolni kell. A rossz termény árak mellett a földjáradék ma­rad a gazdának, a bérlők a földjáradék feletti összeghez, a pluszhaszonhoz nem tudnak hozzájutni. E Snehéz helyzetben a bérlő legnagyobb baja, hogy nem jut hitelhez. Ma, amikor a fundált hitelnek is elháríthatatlan ne­hézségei vannak, szó sem le­het a régi bérlőhitelekről, ame­lyek a megbizhatóságon alapuló személyi hitelek voltak Ezek a minden tárgyi fedezet nélkül könnyű szerrel kapott kis hite­lek szűntek meg. Ezek voltak a bérlőgazda társadalom éltetői, ezek a hitelek vitték előre s most ezeknek a kishiteleknek megszűnése köti meg kezüket és sodorja a legsúlyosabb hely­zetbe őket. Ma naivitás a teóriákkal gyógyítani Nagyon jól tudjuk, ha ma a megbízhatósága és rátermettsége mellett sem tud a gazda teljesí­teni, de remélem, rövidesen el­jön annak az ideje, hogy a vi­déki pénzintézetek is belátják, hogy a gazdatársadalom legna­gyobb értéke a becsülete. A határozati javaslattal kap­csolatosan nem akarok az elmé­letekre kitérni, mert azok mel­lett ma csak mosollyal tudunk elhaladni. Hallunk cobdeni, hal­lunk ricardói és nagyon sok más közdasági tudós elméleté­ről, de ezek az elméletek a gyakorlati életben sajnos csak naivitások, mert ma csak egy , nagy kérdés van, hogyan tud­juk termeivényeinket legjobban értékesíteni, Vigyázzunk az el­vekkel, mert a közgazdaság sza­Okos ám Julcsa a gyereklányt „Nem baj, ha a vevő kénye, A tinik meg rém ideges, Nem Izgat a fizetés sem Amióta „FRUTTIT" eszem:" Tehát Tudod mit? Együnk FüUTTIT! A FRUTTI cukorka megnyugtat és jókedvre hangol. Kapható 10 és 40 filléres csomagolásban Gyártja: Stühmer Frigyes r.-t., Budapest. mammmmmmmmmatm^mm^mmmmmmmmmmm badság jelszava ma nem jelent mást, mint áldozatul dobni a magyar termeivényeket és a ma­gyar gazdákat (nagy taps, éljen­zés). Ha csupán a kereslet és kínálat elméletén állanánk, ak­kor szomorú jelenségek adód­nának elő, mire eklatáns bizo­nyíték a hagyma, aminek fővá­vosi piaci árából 19 százalékot kap a termelő, mig a többi 81 százalékot idegen közvetítők zsebelik el. A szabolcsi burgo­nya beszerzési és eladási ára között, olyan különbségek mu­tatkoznak, ami szintén bizonyí­téka annak, hogy nem lehet szabadjára engedni, a gyakor­lati életre végzetes elméleteket. Ha infláció lenne .. . Az előterjesztett határozati ja­vaslatban bizonyos elméleti meg­állaDÍtások vannak. Méltóztas­sanak megengedni, hogy én ezekkel az elméleti kérdésekkel ne foglalkozzam, mert bármilyen szép lehet is az elmélet, a ma­gyar gazdának ma arra van szüksége, hogy a gyakorlatban jussanak az elméletek kifeje­zésre, vagyis hogy legyen piac és vevő, ahol és akinek az áru­ját el tudja adni. Nagyon kérek mindenkit: vigyázni kell a jel­szavakra, mert ebből a jelsza­vas politikából mindig csak a magyar árura hárult a teher, nekünk kellett megfizetni a sza­bad versenyből fakadó különb­séget. Az elméleti kérdések helyett tehát inkább egy pár gyakorlati problémával fogok foglalkozni. A gazdaadósságról szólva el­ismerem, hogy ez a teher nyomja a legjobban a gazdatársadalmat s a kormánynak ebben a hely­zetben feltétlenül segítségül kell jönnie. Ma azonban még nem tudok konkrét Ígéretet tenni, meg kell várni a pénzügymi­niszter urnák Londonból való hazatérését s ha akkor tisztáb­ban fogjuk látni a helyzetet, meg fogom tenni a szükséges intézkedéseket. Ugy látom, hogy az inflatori­kus időszaknak az utolsó etap­ját éljük. Gazdasági köreinkben az infláció tetszetős jelszóként szerepel sok helyen. Vigyázni kell nagyon ezzel a jelszóval is. Ne méltóztassék azt hinni, hogy mostani infláció egyenlő lenne a 10 évvel ezelőtti inflá­cióval. Mert ha visszagondolunk arra az inflációra, jól tudhatja a gazdatársadalom, hogy akkor nagy kereslet mutatkozott mező­gazdasági terményeink iránt, fé­lek azonban attól, ha most kö­vetkezne be az infláció, mit csi­nálna á magyar gazda a termé­nyeivel, amikor a nemzetközi kartelek által szabályozott árak csökkent kereslet mellett kellene terményeinket értékesíteni I Eb­ből csak a magyar gazdának lenne kára. A boletta kérdésről szólva, ki kell jelentenem, hogy ez nem egyoldalú módja a termelési ágak megsegítésének, a kormány ennél jóval nagyobb segiséget nyújt más módon, a kivitelek támogatása által más termelési ágakon, mint amennyi segítsé­get nyújt a búzának a boletta által. Azt a pénzt, amit igy kap a gazda, nem viszi egy sem a takarékba, s nem költi el kül­földi fürdőhelyeken, a mezőgaz­dasági cselédek munkabérére, beruházásokra használja. A miniszter bejelenti az uj tarifapolitikát A mi gazdáinknak, a mi ter­meivényeinknek a feKidék felé való gravitálása megszűnt, ami­óta a Monarchia strukturája megsemmisült. De "nemcsak a kiviteli politikában, hanem a termelésben is eltolódások áll­tak be. Ma már nem az Alföld adja a kivitelre áramló búzát, hanem a Dunántul termeli, a mangalica tenyésztés sem nem innen és Bihar földjéről küldi exportszállítmányait, hanem fu­varokokból Téténybe tolódott el s a bihari, a szabolcsi gazda nem képes vele konkurálni. Vagy nézzük a bennünket leg­közelebbről érdeklő terményt, a burgonyát. A háború előtt a dunántuli burgonyát nem is­mertük s ma egy-két dunántuli vármegye ellátja Olaszország Ella-burgonya szükségletét. Ilyen körülmények között kötelességünk a fuvarpolitikában segítségére sietni a gazdáknak. A boletta-alapból erre is sor kerül majd. Bejelentem, hogy ennek a vidéknek reláció­jában harminc százalékos fuvar­kedvezményt érünk el. (Nagy éljenzés és taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents