Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 75-97. szám)

1933-06-09 / 81. szám

4 oldal frr.&BQLCSI HIB

UP 1933 junius hó 9. Kérelem Szabolcsvármegye és Nyíregyháza megyei város közhivatalainak vezetőihez, üzemekhez, vállalatokhoz és a hazafias, magyar társadalomhoz j A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. tc. mór szentesítve lévén, csoportunk azon tiszteletteljes kéréssel fordul a közhivatalokhoz, magánvállalatokhoz, üzemekhez és minden munkaadóhoz, hogy az üresedésben levő, vagy megüresedendő állásokra és minden munkaalkalomra az 1931. évi III. tc. rendelkezéseinek egyébként változatlanul érvénybentartása mellett legelsősorban hadigondozottakat alkalmazni szi veskedj enek. Az 1933. évi VII. tc. 27. §-a világosan kimondja, hogy muzeumokban, könyvtárakban, kiállítási helyiségekben s a közönség hasznalatára bocsájtott egyéb közintézményekben, állami, illetőleg államilag vagy törvényhatóságilag támogatott színházakban, mulató és hangversenytermekben stb. jegyszedői, teremőri, ajtónállói, vagy ehhez hasonló állásokat, továbbá nyilvános parkokban, közkertekben, sétatereken és temetőkben, úgyszintén vásárokon jegyszedői, felügyelői, park és temetőőri. vagy ehhez hasonló óllásokat, amennyiben megüresednek, nyilvános pályázat utján mindaddig, mig alkalmas ilyen jelentkező van, kizárólag hadirokkantakkal, illetőleg a női munkakörhöz tartozandó állásokat, hadiözvegyekkel kell betölteni. Legalább 20 munkást állandóan foglalkoztató iparüzemek é» iparvállalatok, kereskedelmi vállalatok, az újonnan felvett alkalmazottaknak és munkásoknak 10 százalékáig hadigondozottakat kötelesek alkalmazni. Legalább öt alkalmazottat tartó mozgókép üzemek kötelesek alkalmazottaiknak 40 °/o-ig hadigondozottakat alkalmazni, 1000 katasztrális holdnál nagyobb és holdankint átlagosan öt aranykorona, kat- tiszta jövedelmet hajtó mezőgazdasági birtoktestek tulajdonosai, haszonélvezői vagy bérlői uj felvételeknél az újonnan felvett alkalmazottaknak és cselédeknek 10%-ig hadigondozottakat kötelesek alkalmazni. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, pénzbirsággal kell büntetni azt, aki a hadigondozottak alkalmazása tekintetében kiadott rendeletekben megszabott ezen kötelezettségüket megszegi, vagy kijátssza, avagy annak megszegésében vagy kijátszáséban bármely módon közreműködik. Mindezek közlése után csoportunk vezetősége mély tisztelettel, szeretettel kér minden munkaadót, hogy a világháború során teljesített önfeláldozatot, szolgálatot tevő hadigondozot takat minden egyes munkaalkalomnál elsősorban alkalmaztatni kegyeskedjék. Tisztélettel kérjük a munkaadókat, hogy a megüresedendő állásokat, munkaalkalmakat csoportunk vezetőségéhez bejelenteni kegyeskedjenek, hogy megfelelő és arra alkalmas hadigondozottak kijelöléséről gon—•w Miért nem indítanak Nyíregyházára Filléres Gyorsvonatot „M. Dezső" aláírással nekünk nyíregyháziaknak szerfölött jóleső cikk jelent meg a népszerű „Függetlenség" c. budapesti lap pünkösdi számában. A Nyirházában szülővárosát szerető cikkíró Filléres Gyors indítását sürgeti Nyíregyházára. A cikk, amelynek minden sora helytálló, a következő : „Állandóan figyelemmel kisérem az Államvasutak közleményeit, melyek hirt adnak a vidéki városokba indítandó Filléres Gyorsvonatokról. E megfigyeléseim során arra a sajnálatos megállapításra jutottam, hogy az Államvasutak illetékes ügyosztálya nagyon mostoha elbánásban részesiti Nyíregyházát, a virágok városát. Nem a lokálpatrióta irigysége tör ki belőlem, amikor leszögezem, hogy addig, amíg Debrecen ezévben már a negyedik Filléres Gyorsat kapta, egyetlen-egyszer sem indítottak Fillérest Nyíregyházára, holott Csonkamagyarországnak ez a keleti bástyája, rohamos fejlődésével, éppen olyan jogcímet szerzett idegenforgalma fellendítésére, mint bármelyik más magyar város. Ismétlem nem a lokálpatrióta szólaltat meg, mert hiszen hoszszu évekkel ezelőtt elszakadtam szülővárosomtól, de biztosithatom mélyen tisztelt Főszerkesztő Urat, hogy Nyíregyháza egész közönségének óhajtását tolmácsolom akkor, amikor tisztelettel kérem, szíveskedjék a Függetlenség hasábjain szóvátenni észrevételeimet- Meg kell még jegyeznem, hogy az Államvasutak a nyíregyházi gyors beállításával csöppet sem fog rossz vásárt csinálni, mert amint informálódtam, Budapesten több száz Nyíregyházáról elszakaet család él, akik várva várják a nyíregyházi Filléres Gyorsat. KidoskodhassunkMindennemű felvilágosítást készséggel nyújt és munkaalkalmakra előjegyzést elfogad csoportunk irodája Eötvös-u. 13. A HONSz. Vezetősége. ii i mm 1

1 vülök is nagyon sokan fognak akadni clyanok, akik szivesörömest rándulnak ki az ősi megyeszékhely megtekintésére, mert azt szinte felesleges hangsúlyoznom, hogy idegeneknek éppen elég látni és okulni valóban lesz részük." Reméljük, hogy a cikkíró érvei nem találnak süket fülekre és megindulnak az idegenforgalmat fellendítő Filléresek Nyíregyháza felé. Miért is volt ünnep a kisvárdai május 25-iki tovesmérkőzés ? A „Szabolcsi Hírlap" és a „Felsőszabolcs" közleményeit olvasván, kényszerítve érzem magam, hogy azokhoz röviden hozzászóljak, miután ugy érzem, hogy egyik tudósítás sem emlékezett meg olyan valamiről, amit pedig-én az egészben leglényegesebbnek és legörvendetesebbnek tartottam. Díjugratás megrendezése először is nem egy gazdakör feladata s legtöbb ilyen vidéki lovasmérkézés csak kis körben vált ki érdeklődést és a gazdakörre nem sok haszon származik belőle. Hogy itt egy egész város és környék ünnepnapja lett s egyben kenyeret juttatott sok szegény embernek, ez az örvendetes tény, ami nem a gazdakör vezetőségének érdeme, hanem annak a szellemnek, amelyben ez a város és a körnzék élni kiván. Nem von le semmit a tények értékéből, hogy véletlenül egy lovasmérkőzés alkalmával bizonyosodott be, hogy mire képes egy közösség, amikor végre megbecsülve egymást, az emberek „egyesült erővel." „viribus unitis" akarnak valamit elérni: egy futballozó 'sportegyesület, tiszteletdi jakat adományozó urak és hölgyek, fizetés nélkül dolgozó építész, pénzügyőri és má3 tisztviselő, áldozatkész földbirtokosok, városi és közigazgatási hatóságok, boltjaikat és műhelyeiket idő előtt bezáró kereskedők és Jiparosok, a házisző'tesünket díszben bemutató szép ajaki leányok és mindezekhez — a megjelent résztvevők és vendégek egyhangú megállapítása szerint — nagyszerűen megértő, lelkes közönség. Igen, ezek mind-mind egyet akartak. A kérő-hivó szóra jönni, adni, hogy mások kaphassanak; segíteni munkájában a Gazdakört, amelyik igyekszik kötelességét teljesíteni. Az eredmény meglepő volt. Ebben a pénztelen világban több mint hatezer pengő összforgalommal rendeztünk mindnyájan mindannyiunknak egy ^kedves, régi időkre emlékeztető szép napot és ugyanakkor hozzásegítettünk egy jó néhány embert pár napi keresethez és több mint 150 embert ujtermésig a mindennapi kenyérhez. Országot-világot járt lovasemberek jól érezték magukat körünkben, aminek sohasem lehet tudni mikor veszi ezen vidék hasznát. Mi itthoniak büszkén hallgattuk vendégeink dicséretét és bizonyára valami melegséget éreztünk egymás iránt, akik tudjuk, hogy mindez mindannyiunk közös akaratával sikerülhetett. Erre a napra megértettükjegymást és ezen a napon közelebb jutottunk egymáshoz! Ezért volt ünnep a kisvárdai lovasmérkőzés ! Liptay László, a Felsőszabolcsi Gazdakör elnöke. Eladta az adótartozásban lefoglalt tengerit egy rápolti földbirtokos Kulik Miklós rápolti földbirtokosnak még a mult év őszén lefoglalták hátrálékos köztartozásaiba 90 mázsa csöves tengerijét, amely az udvarán lévő góréban volt elraktározva. A foglalás alkalmával a górét a községi elöljáróság a saját lakatjával zárta le. A napokban kitűzték az árverést, de nem lehetett foganatosítani, mert a lefoglalt tengerit időközben Kulik elhasználta. Kulik kihallgatása során elmondotta, hogy a télen nem volt mit adni a sertéseinek s ezért volt kénytelen a község lakatját eltávolítani a góréról és az abban lévő tengerit feletette.Kulik ellen sikkasztás miatt megindult az eljárás. Saját érdekében Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet nyíregyházi üzemében készült teavajat vásároljon. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivata ízléses nyomtatványt, Egyszerűt s művészit, Pontosan, olcsón a M

erkur-nyomda készít Bercsényi-utca 3. sz.