Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-19 / 65. szám

2 oldal ftmmcsi híb

up 1933 május hó 19. Két históriai erejii beszéd hangzott el tegnap: Gömbös Gyula miniszterelnök és Hitler kancellár szózata Tegnap az egész világ lázas érdeklődésével fogadottan hangzott el Hitler kancellár várvavárt szózata a német néphez, a nemzethez. Nyíregyházán a rádiózok feszült figyelemmel várták az este tiz órakor elhangzó közvetítést. Mindenki a rádió mellett ült, hogy el ne mulassza a história alkalmat. Hitler beszéde Hitler kancellár hosszú beszédet mondott, amelynek elején vázolta a versaillesi békeszerződésnek nemcsak Németországra, hanem egész Európára gyakorolt súlyos hatását, majd követelte, hogy a háborúban győztes országok ismerjék el Németország teljes katonai és gazdasági egyenjogúságát. Hangoztatta, hogy egy uj háború aligha tudna a mai helyzeten javítani, ellenkezőleg, uj világinség volna a következménye és a mai társadalmi és állami rend összeomlásához vezetne. Ezért a német kormány békét hirdet kifele és tántoríthatatlanul követeli minden ország teljes leszerelését. Tagadja azt, hogy Németország uj háborúra készülne, tagadja azt, hogy a nemzeti szociálisía rohamcsapatai a hadsereghez tartoznának és hogy azokat az állam pénzelné. Szerinte rohamosztagokra csak a kommunista veszedelem elhárítására van szükség, Németország tehát leszerelt ugy, ahogy a békeszerződésben kötelezték arra, de hajlandó lemondani még az engedélyezett fegyverekről is, ha a szemben álló nemzetek is megsemmisítik támadó fegyvereiket. A német állam egyetlen szomszédos államot sem akar megtámadni, de követeli, hogyha nem lesz leszerelés, bakkor Németország is ugyanolyan mértékben fegyverkezhessék, mint a többi állam- Ha ennek az elvnek nem tudnak érvényt szerezni a le szerelési értekezleten, akkor a német delegátusok eltávoznak onnan. Gömbös Gyula miniszterelnök beszéde Vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök a képviselőház tegnapi ülésén elmondotta hatalmas költségvetési beszédét A miniszterelnök beszédének óriási hatása volt. Mindjárt a beszéd kezdetén általános tapsban tört elő az ellenzék lelkesedése is. A miniszterelnök bejelentette, hogy megkezdődik a racionalizálás, hangsúlyozta hogy mezőgazdasági politikát folytat, ismertette a telepítési politika irányelveit. Ne legyen éhező ember ebben az országban az egyenjogúsági elv legyen a valóság. A revízióról, hitlerizmusról és a német kapcsolatokról — Annak, aki békét akar, foglalkoznia kell a revizió gondolatával. A béke lényege az, hogy elsimuljanak azok az igazságtalanságok, melyekre ma épül fel Európa. Egyetlen önérzetes ember sem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy a mai helyzettel meg van elégedve. Ezért tartotta szükségesnek nyiltan kormányzati programmá tenni ezt a kérdést. A revizió gondolata élő valóság és elvárja azoktól, akik a békét diktálják, hogy éppen a béke, Európa békéje, a munka és az emberiségi gondolat érdekében rendet teremtsenek. Többen emiitették a keleti kérdéseket. Ez nem tartozik Magyarországra. Mi figyeljük az eseményeket. — Sajnálatosnak tartjuk, hogy a népszövetség egyik, vagy másik tagja fegyverkezni kezd. A negyedik kérdés, amely a külpolitikát nyomja a Hitlerizmus. A kormánynak az az álláspontja, hogy minden állam tetszése szerint rendelkezik belpolitikailag. Bennünket Németország abból a szempontból érdekel, hogy átveszi-e mezőgazdasági kivitelünket és külpolitikai vonalvezetése nem érint-e magyar érdekeket. A hitlerizmust ebből a szemszögből néz

zük és nem tekintünk annak belpolitikai kihatásaira, hiszen mi is tiltakoznánk, ha valaki belügyeinkbe beavatkoznék. „Nekünk a történelmi kettős kereszt adatott" Meskó Zoltánt arra kéri, hogy likvidálja mozgalmát. Nem azért teszi ezt, mintha mozgalmának nagy jelentőséget tulajdonítana, hanem azért mert nem helyesli, hogy magyar politikai pártvezér Führerjére hivatkozzék, aki nem magyar állampolgár. Ne másoljon senki, a magyar lelkiségnek megfelelő politikát kell követni. Hitler a horogkeresztre, Dollfuss a keresztre hivatkozik, nekünk a kettős kereszt adatott, olyan magyar és történelmi szimbólum, melyet mindenkinek követni kell. A magyar kormány álláspontja az Anschluss kérdésben Az Anschluss kérdésében is világos a kormány álláspontja. Az Anschluss Ausztriának különleges problémája, de érinti a határos államokat is. Többen azt kívánták, hogy azonnal lépjünk Ausztriával érintkezésbe és lehetőleg personal-unió jegyében oldjuk meg a kérdést. Már sokkal korábban érintkezésbe léptünk Ausztriával, az egymásrautaltság szükségszerű gondolata miatt. Az osztrák— magyar kereskedelmi szerződéssel őszinte gazdasági szerepet kívántunk teremteni, amely nemcsak a barátság jegyében hozza közelebb a két államot, hanem a gazdasági árucserénél az egymást segítés álláspontjára helyezi őket. Tovább menni ebben a pillanatban, amikor európai kérdésről van szó. veszedelmes játék lenne. Ausztriával a legszorosabb barátságot és a gazdaságpolitikai érintkezést helyesnek tartja, de nem menne oly messzire, hogy a királykérdést feszegesse. A királykérdésről Őszintén megmondja, nem szívesen foglalkozik a királykérdéssel, mert ma sem tartja időszerűnek, de szembeszáll a felhozott érvekkel. Nem akar az elutasítás álláspontjára helyezkedni, mert mindenki meggyőződését tiszteli. Kérdi, segíthet e ebben a pillanatban az országon a király ? Erre kell határozottan válazzolni. — Ha volna olyan koronázott király, akinek nevét dicsőség venné körül, aki együtt élt a nemzettel, aki csatákat nyert, akkor természetszerűen helyes volna az az okfejtés, hogy ez a kérdés hozzájárulhat a magyar élet megerősödéséhez. Ezek a lelki kapcsolatok azonban, bármilyen tisztelettel van is a tradíciók irünt, azt kell mondani, nincsenek meg. Jól emlékszik arra, amikor a legitimizmus képviselői is hangoztatták, hogy nemzeti királyságra gondolnak ők is. A persona! unió uj kérdést vetne fel, Mindenki magyar királyt akar, az osztrák császárral dolgozni nehéz lenne. Jellemző volna különben, hogy alig értük él függetlenségünket, mely után évszázadokon át sóvárogtunk, ismét lemondunk róla Tisztelet azok iránt, ákik ezt a kérdést napirenden tartják, de kéri őket, ne kapcsolják össze külpolitikai kérdésekkel és ne feszegessék addig, mig nem lesz időszerű, A mai helyzetben nem az. Miután kötelessége a rendre és nyugalomra őrködni, kéri a tegitimizmus képviselőit, tartsák fenn elveiket, de ne kezdjenek olyan országos szervezkedésbe, amely szembe találná magát a kormánnyal, mert ez nem érdeke sem a legitizmusnak, sem a kormánynak, sem az országnak. (Nagy taps.) A sürgős feladatok Helyesnek kell tartani, hogy az olasz-magyar barátságot előkészitettök. Ez természetesen nem jelenti az egyoldalú kimélyités politikáját, hanem bázist, amelyen mindenkivel kezet fogunk, aki bennünket megért és elismer. Apponyi György gróf programmot kért a kormánytól. Van szerencsém a következőkben ismertetni ezt: A kormány kitart a független Magyarország megérősitése érdekében eddig követett külpolitikai vonalvezetés mellett az aktivitás fenntartásával. Belpolitikai tekintetben a rend, nyugalom, a belső egység és a centripetális erők fokozására törekszik. Sárgős feladatának 1 tekinti a választójogi törvény előkészítését s ezzel kapcsolatban a kormányzó jogkör kiterjesztését. Súlyt vet a kormány az öszszeférhetetlenségi törvény végleges elintézésére, a gazdaadóságok sürgős megoldására, a telep'tés előkészítésére, a kőszénkérdés nyugvópontra helyezésére, a földgázkulatásra és az árkérdés szabályozására. Megvalósítani kívánjuk az egységes közlekedési politika bázisát, a vasút és gépkocsi harmóniáját és a vasúti tarifa rendezését. Fokozni kívánjuk külkereskedelmi forgalmunkat és idegenforgalmunkat és megvalósítani óhajtjuk a gazdasági érdekképviseletek rendezését. Szem előtt tartja a kormány a munkanélküliség kérdését és reformokat készit elő, mert uj magyar embertípusra van szükség. Válasz Bleyer Jakabnak A miniszterelnök kitért Bleyer felszólalására is. Itt kívánok válaszolni Bleyer képviselőtársamnak a nemzetiségi kérdésben elhangzott beszédére. A folyosón az a hir terjedt el, hogy én annak elmondása előtt elolvastam. Én a beszédnek azt a részét olvastam el. amely kb. ugy szól, hogy ők magukat az egész politikai magyar nemzet tagjainak vallják. A képviselő urat előre figyelmeztettem, hogy beszéde vihart fog kelteni. Adja be a képviselő ur Írásban a kívánságokat, akkor leülünk vele, letárgyalom ezeket a kérdéseket a nemzet érdekeinek fokozott szemelőtt tartásával. Élénk helyeslés és taps.) Történemi pillanatok A miniszterelnök a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Amikor októberben á Ház elé léptem, azt kértem, hogy tekintsenek referensnek. Most is csak az voltam. Történelmi pillanatok előestéjén állunk és az a legfontosabb, hogy a harmónia megóvassék. Óvakodni kell attól, hogy bármilyen kérdésben az indulatok érvényesüljenek. A sokat gúnyolt hideg ész politikájának kell érvényesülni, mert azok a fáklyák, amelyek kigyulladtak, még nem elégségesek ahhoz, hogy világosságot nyújtsanak. Beiktatták Vay László bárót a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnoki székébe Ma délelőtt iktatták be Debrecenben fényes ünnepség keretében a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnoki székébe Vay László báró főispánt. Az ünnepélyt Baltazár Dezső dr. püspök imája vezete be, majd Makláry Károly egyházkerületi főjegyző tett jelentést a választás eredményéről. Az ezt követő beiktatási aktus után Teleky József gróf, a dunamelléki ref. egyházkerület főgondnoka, Vásáry István dr. Debrecen város polgármestere, Rugonfalvi Kiss István, Baltazár Dezső s mások üdvözölték az uj főgondnokot.