Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-12 / 59. szám

1933. május hó 12. SIMOLCSLHIBUF 3 oldal Egy fegyházbüntetését töltő rab ügyében a törvényszék elrendelte a perújítást Tegnap délelőtt szokatlan mozgalmas képet mutatott a törvényszék folyosója. A nagy tárgyalóterem előtt, a beidézett több mint 30 tanú hangos izga­lommal vitatta egy nem min­dennapi ügy érdekes fejlemé­nyeit. Pontban 10 órakor szuro­nyos fegyőr állította elő a rab­daróc ruhába öltözött vádlottat, a 19 éves Dologházi Gyulát, akit a hajnali vonattal hoztak a budapesti gyűjtőfogházból, aho­vá csak néhány héttel előbb kisérték ét a váci fegyintézetből. Dologhózi Gyulát 1932. no­vember 12-én bűnösnek mon­dotta ki a nyiregyházi törvény­szék 1 rendbeli halált okozó súlyos testisértés és 1 rendbeli súlyos testisértésért, amit azál­tal követett el, hogy Nyirmadán egy lakodalomban verekedés közben halálosan megsebesítette Vaskez József husz éves gaz­dát. Dologházi Gyula a főtár­gyaláson — annakidején — tel­jes beismerést tett s ennek alap­ján ítélték el 2 esztendei fog­házra. Az ítélet azonnal jog­erőssé vált, mert Dologházi nem élt felebbezési jogával. Az ítélet után a faluban egy­szerre suttogni kezdték, hogy a mindenki által szeretett, jó ma­gaviseletű Dologházi ártatlanul került a fegyházba, mert a ha­lálos kimenetelű verekedésben nem volt részes, csupán csak azért vállalta magára a tett el­követését, mert a tényleges tet­teseknek, Samu Károly, Samu Miklós és apjuk Jónás Mihály ottani cigányoknak megfélemlítő hatása alatt állott. Samu Károly ellen, aki a főtárgyaláson szin­tén mint vádlott szerepelt, Do­logházi beismerő vallomása alapján az ügyész elejtette a vádat. Dr. Kerekes Pál ügyvéd, aki a főtárgyaláson védője volt Dologházinak, szintén tudomást szerzett arról, hogy a fél falu tudja bizonyítani védence igazát, ezért a nyiregyházi kir. törvény­székhez perujitási kérelemmel fordult. A szerda délelőttre kitűzött újrafelvételi tárgyaláson dr. Hor­váth Dezső törvényszéki bíró tanácsa el is rendelte az érde­kes ügyben a perújítást és a rövidesen kitűzendő főtárgyalés lesz hivatva újólag kideríteni, hogy Vaskez József haláláért tulajdonképen kinek kell szá­mot adni. w tt A nyiregyházi színház válsága ügyében értekezlet volt tegnap a vármegyeházán A vidéki színészet világéban is különös helyet foglal el a nyiregyházi színtársulat hely­zete. — Nekünk, akik nap­ról-napra megjelenünk a szín­házban, módunkban áll meg­állapítani azt az elszomorító tényt, hogy a színház nézőtere kong az ürességtől és sem az irodalmi értékű drámai müvek, sem a lenge múzsa nem tud olyan hatást gyakorolni közön­ségünkre, hogy legalább egy­szer megtöltené az amúgy is kicsiny befogadó képességű szin­házlnézőterét. EzN: tapasztalta mindenki, aki egyszer is volt a színházban. Ez a kérdés két szempontból érdemel figyelmet. Az egyik az anyagiak dolga, ami kettőn mú­lik, a színházi helyárakon és a közönség teljesítőképességén A másik szempont a magyar kul­tura ügye. Ez is két irányú, de kellemesen kell megállapíta­nunk, hogy a színészek részé­ről a magyar kultura ügye ki­elégítést talál, nem talál azon­ban kielégítést a másik irányban a közönségnek támogatásában. Es valljuk meg, bizonyos mértékben fájdalmas megálla­pítás ez egy olyan városban, amelyről legalább a közforga­lomban az van elterjedve, hogy a kulturális törekvéseknek pár­tolója. Ez a fájdalmas meg­rendülés indította bizonyára a színház egyik leglelkesebb láto­gatóját, vármegyénk főispánját arra, hogy értekezletre hivja azokat, akiknek személyében megtalálja a színészet támoga­tásának minden feltételét. Az értekezlet szerdán d. u. 4 órakor folyt le a vármegyeháza kistermében. — Az értekezletet egybehívó dr. Mikecz Ödön fő­ispán az előbb elmondott elvek hangsúlyozása mellett rámuta­totCarra a helyi gazdasági szem­pontból sem utolsó dologra, hogy a színészek támogatása révén kiadott minden fillér vissza­száll a helybeli kereskedők, ter­melők zsebébe. Ha pedig van közönségünknek arra pénze, hogy az idegen tőke szolgála­tában álló filmeket mindig nagy érdeklődéssel szemlélje, s ezzel pénzünk egy részét külföldre engedje, akkor magyar kötetes­ségünk, hogy azokat is támo­gassuk, akik fillérjeiket itt költik el A főispán előterjesztése nyo­mán élénk vita indult meg, a­melyben Tólh Bálint pénzügy­igazgató, Szohor Pál főjegyző, Gél Lajos és dr. Juhász Sán­dor bankigazgatók, dr- Horthy István kir. közjegyző és Bogdán Ferenc földbirtokos vettek részt, majd Sebestyén Mihály nyúj­tott felvilágosítást egyes kér­désekre. Az értekezlet teljesen magáévá tette a főispán nemes intenciói­ból fakadó előterjesztéseit s a főispán a felszólalások alapján kijelentette, hogy a vidéki szí­nészet egyetemes megsegítése érdekében előterjesztést tesz illetékes helyen a rádió előfize­tési díjnak 10 fillérrel való meg­adóztatása érdekében, ugy azon­ban, hogy a Rádió r. t. is ugyan­ilyen mértékű áldozatot hozzon I Vízvezeték nélkül! WwJ ÉsáU V. ! cirkulációs kályhával 5 kg fával 25 perc alatt 40 fokos fürdő Gyártja: Magyar Fém- és Lá m paárúg yá r rt. Budapest—Kőbánya Bemutatjuk a Nemzetközi Vásáron! a magyar színészekért. Ezen a távolabbi vérható segítségen kivül a nyomban való szinpár­tolás érdekében a főispán és polgármester együttes kérésével ellátott levélben keresik fel azo­kat, akiknek a magyar kultúrá­hoz valami közük lehet, hogy a magyar színészet ügyét ne hagyják Nyiregyházán sem el­sorvadni. Meg kell említenünk, hogy az értekezlet legyértelmü megnyi­latkozása nyomán a színigaz­gató is belátta és kézségét nyil­vánította abban a tekintetben, hogy a mai viszonyok mellett a helyárakat nem lehet tovább a mai nivón tartani és jelenté­keny mérséklést helyezett kilá­tásba, hogy igy sokak számára lehetővé tegye a szini kultúrá­ban való részesedést. Egy lakodalmas menetben felborították a szekeret Érdekes ügyben hozott ma felmentő Ítéletet a nyiregyházi törvényszék Illés-tanácsa. A mult év decemberében egy lakodal­mas menet ment a Tuzsér és Ko­moró közötti országúton, ami­kor a menetben résztvevő egyik gazda Révész Bálint, aki régi haragosa volt Szarvas Dániel­nek, kivált a szekérsorból és Szarvas szekere mellett elha­ladva, annak lovára ütött. A szerkérbe fogott lovak az ütés­től megugrottak és az egész Szarvas család az útszéli árokba fordult. Gondatlanságból oko­zott súlyos testísértéssel vádolva állott Révész Bálint a bíróság elé. A lakodalmas násznép ki­hallgatása után Révészt a bí­róság bizonyíték hiányában fel­mentette. Az ügyész fellebbe­zéssel élt. Zakariás János búcsúja Zakariás János a posta kí­sérleti állomás megbízásából három hónapon keresztül min' den héten megjelent városunk­ban, hogy a rádiósokat a relé megnyitásától kezdve észleli szokatlan jelenségek leküzdésé­ben támogassa. Sikerült neki beigazolni, hogy ha a külföldi vételnél tapasztalhatók is ne­hézségek, azok hullám és za­varszűrőkkel leküzdhetők, ami­vel szemben az a nagy előny származik a relé megnyitása ál­tal, hogy a feding megszűnt és a légköri és helyi zavarok is könnyebben leküzdhetők. Mos­tani ittléte alkalmával egy pái „nehéz eset" megszüntetése után kijelentette, hogy más mér­vű elfoglaltsága miatt be kell szüntetnie városunk rendszeres látogatását, amit a jelen lévők sajnálkozással vettek tudomásul­A posta nevében egy főfelügye­lő, az amatőrök nevében egy rádió javításokkal is foglalkozó egyén köszönte meg Zakariás önzetlen fáradozásait, a laiku­sokkal szemben tanúsított türel­mét és a szakemberek számára tartott újdonság bemutató elő­adásait. Itt emiitjük meg, hogy a je­len lévők szóvá tették, hogy a Stúdió bemondói ujabban nem emiitik meg a relék nevét, ami­által 15 szótagos bemondásaik 12 szótagra csökkentek. A négy magyar város pedig anyagiak­ban is hozott olyan áldozatot a a rádió érdekében, hogy joggal kívánhatják azt, hogy ismét fel­hangozzon a külföldiek hang­szórójában is, hogy Halló, itt Budapest I- és II., valamint Nyíregyháza, Miskolc, Pécs és Magyaróvár. Siposs Árpád•

Next

/
Thumbnails
Contents