Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-11 / 58. szám

2 oldal SZRBOLCSIHIRLlp 1933 május hó 11. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának tavaszi közgyűlése A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel szavazott bizalmat a kormánynak Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága május 9 én délelőtt 10 órakor tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését a vármegyeháza dísztermében. A közgyűlést tiz óra után pár perccel nyitotta meg Mikecz Ödön dr. főispán. Megnyitó beszédében visszapillant az őszi közgyűlés óta lezajlott bel- és világpolitikai eseményekre és örömmel állapítja meg, hogy kormányzati politikánk kül- és belpolitikai célkitűzéseiben megtalálta az általános javulás felé vezető utvonalakatBármely oldalról jövő megvilágításban szemléljük is a magyar államkormányzat kül- és belpolitikai megnyilatkozását — mondotta további beszédében a főispán — megnyugvással állapithatjuk meg az államkormányzat belső vitelét jellemző határozott irányokat, mely kormányzati megnyilvánulás nyugodt politikai atmoszférát s ennek következményeként oly belső államrendet és társadalmi békét teremtett, amely Európa államaiban mondhatni egyedülálló. Ugyanez a nyugodt tervszerűség vonul végig az államkorkormányzat külpolitikáján is, mely megnyilvánulásnak elvitázhatatlan eredménye a revízió szükségességének elismerése s annak mindinkább előtérbe nyomulása a világpolitika közvéleményében. S bár a bennünket sújtott válságon még korántsem estünk keresztül s pillanatnyilag volna még okunk a kesergésre, mégse tegyük azt, mert lamentáló, szentimentáliskodó siránkozóssal még egy nemzet sem csinált történelmet. A magyar nemzet ügyét mérföldes lépéssel csak az viheti előre, aki bizva e nemzet ősi erőforrásaiban megingathatatlan hittel, céltudatos kitartással halad a maga elé kitűzött utakon a nemzet nagy egyetemes céljai felé 1 A magyar Hiszekegy elhangzása után a főispán kegyeletes szavakkal parentálta el a törvényhatósági bizottság két elhunyt tagját Prok Pált és Hunyady Lászlót, akiknek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökíti meg. Ezután Mikecz László főjegyző az alispán időszaki jelentését terjesztette elő A jelentés kapcsán javaslatot terjeszt elő, amelyben kéri, szavazzon a közgyűlés köszönetet Dr. Oláh Dániel főorvosnak azért a lelkiismeretes munkáért, amellyel a vármegye iskolás gyermekeinek egészségügyét szolgálja. Az alispán időszaki jelentéséhez elsőnek Korniss Ferenc földbirtokos szólott hozzá. A jelentésnek azt a részét ragadja ki, amely a szabolcsi gazdákat ért károkról számol be. Szomorúan állapítja meg, hogy a nehéz gazdasági helyzet mellett az elemi csapások is nagy mértékben hozzájárultak a gazdatársadalom nehéz helyzetének növeléséhez. Panaszolja a kormánynak azon intézkedését, amellyel a dohánybeváltási árakat az utolsó pillanatban lényegesen leszállította és ezzel felborította a gazdatársadalom amúgy is ingadozó költségvetéseit. Majd felveti azt az eszmét, hogy a személyszállításra beállított és jól bevált filléres gyorsok mintájára, állítson be a kereskedelmi kormány tehergyorsokat is, melyek arra lennének hivatva, hogy egyes vidékekről a szezon cikkeket barackot, almát, dinyét stb. olcso fuvardíj mellett egész vonatrakományokkal szállítanák a fővárosba és az ország nagyobb városaiba. Ezzel el lehetne érni, hogy ezek a cikkek rendes áron volnának értékesíthetők és amellett az államvasút is megtalálná számítását. A törvényhatóság a mezőgazdasági só árának leszállítását kéri a kormánytól Báró Vay Miklós országgyűlési képviselő az'állami és vármegyei háztartás egymáshoz való viszonyáról beszélve, sajnálattal allapitja meg, hogy az államháztartás egyensúlyénak érdekében az állam még mindig kénytelen bizonyos terheket a vármegyékre áthárítani, de megvan a remény rá, hogv a helyzet javulásával ezek fokozatosan ki fognak egyenlítődni. Ezután a tisztviselői fizetésekről beszélve megállapítja, hogy a gazdajövedelmekkel szembe állítva, tényleg ugy látszik, mintha a tisztviselők még mindig j elég magas jövedelmekben ré- ! szesülnének, ez a megállapítás azonban illuzórissá válik abban a pillanatban, amikor a tisztvi- i selői fizetésekkel az ipari cik- j keknek, az ipari szolgáltatások nak az árait állítjuk szembe, nem is beszélve a tanítással járó kiadásokról. E tekintetben megfelelő felvilágosító munkát fejt ki. Ezután a gazdaadóságokról, a kartelkérdésről, a védővámok lebontásáról beszél. Szóvátette a kincstárnak a gazdákra nézve azt az igen sérelmes intézkedését, hogy az ipari só 9 pengős áréval szemben, a mezőgazdasági só óra 18 pengő körül mozog. Javaslatot készített, amelyben a törvényhatóság kérje a kormánytól, hogy a mezőgazdasági só árát is hozza az ipari só árával egy színvonalra- A közgyűlés elhatározta, hogy Vay Miklós báró javaslatát csatlakozás véget megküldi a törvény hatóságoknak is. A törvényhatóság bizalmat szavaz a kormánynak Beszámol azokról az eredményekről, amelyeket a kormány eddigi működése során elért. A kormány eddigi működésének és erélyes intézkedéseinek eredményeképen nyugodt lelkiismerettel megállapítható, hogy ma Magyarország Európa egyik legkonszolidáltabb állama ami a revízió kérdésének szempontjából is igen nagy horderővel bír. Bár Szabolcsvármegye évtizedeken keresztül ellenzéki vármegye volt — mondotta — ma minden józanul gondolkodó em bernek be kell látnia, hogy semmi okunk sincs az ellenzékieskedésre. Indítványozza, hogy a törvényhatóság biztosítsa a kormányt törhetetlen hűségéről és támogatásáról Az indítványt a közgyűlés tagjai egyhangú lelkesedéssel tették magukévá. A vármegyei nyomorenyhitő akció a közgyűlés előtt. Liptay László törvényhatósági bizottsági tag beszédében szeretetteljes hálával emlékezik meg özv. gróf Forgách Lászlóné mándoki földbirtokos nemes jótékonyságáról, amellyel lehetővé tette, hogy a tél folyamán a mándokkörnyéki szegény családok nem szenvedtek szükségétDecember 1-től március végéig a nemes nagyasszony konyháján naponta 300 — 400 reászoruló szegény ember kapott ellátást és pénzsegélyt. Ugyan csak a téli hónapok alatt az arra rászorulók között 70 pór csizmát, 70 pár cipőt, 75 rend ruhái és 25 téli felöltőt osztott ki Mándok község nemesszivü jóttevője. | A törvényhatósági bizottság Liptay László indítványára ugy gróf Forgách Lászlónénak, mint mindazoknak, akik nemes adományaikkal a téli nyomor enyhítését lehetővé tették, hálás köszönetét fejezte ki. Vass Mihály bizottsági tag az alispáni jelentéshez szólva szomorúan állapítja meg, hogy az iskolák és közegészségügyi intézmények igen szomorú képet nyújtanak. Indítványt tesz, hogy azokban az iskolákban, ahol egy-egy tanítóra S0—100 gyerek is jut, ujabb tanerők vétessenek fel. • Tóth Bálint miniszteri tanácsos pénzügyigazgató beszédében köszönetet mondott Vay Miklós bárónak, hogy felszólalásában a tisztviselő kérdést említve lehetővé tette neki is, hogy ebben a kérdésben kifejthesse nézeteitTéves az a felfogás — mondotta — hogy ma a tisztviselő kar jobban van dotálva, mint a többi társadalmi osztályok. Ezt csak olyen ember mondhatja, aki ezzel a kérdéssel nem foglalkozott behatóan. Addig amig a békében egy szerényen élő tisztviselő feltétlen el tudott vergődni oda, hogy öregségére legalább egy kis hajlékot szerezzen magának, hol van ma az a tisztviselő, aki magáról ugyanazt elmondhatná ? A háborús és azt ezt követő inflációs viszonyokhoz képest 1927 óta talán egy kis enyhülés mutatkozott a tisztviselő társadalom küzdelmes életében, ez az enyhülés azonban már hónapok óta visszafelé fejlődik s már ismét csaknem ott állunk ahol 1927-ben voltunk. Ma már fmegint ott áll a tisztviselő osztály, hogy az életfentartásához szorosan hozzákapcsolodó cikkeket Ha betegség gyötri, Arra legyen gondja I-val Ifimandi emésztését Mindig rendben tartsa. sem tudja beszerezni, mert a leredukált fizetést felemészti a kenyér és füszerszámla, a fűtés és világítás. A törvényhatóság újból felir a belügyminiszterhez a kórházi ellátmányok ügyében. Ezután általános érdeklődés közben dr. Kleckner Károly emelkedik szólásra. Beszédében az alispáni jelentésnek azzal a részével kiván foglalkozni, amely a szabolcsvármegyei közkórházak ellátmányának közérdekű kérdéseit lezárolja. A közkórházak növekvő szükségleteiről való gondoskodás az általános pauperi<5mus napról-napra fokozódó jelenségei mellett oly elsőrangú állami feladattá vállott, amelyet a közkórházi ellátmány leszállításával semmiképpen sem lehet megoldani. Ez a kormányzati politika a szegény betegek gyógykezeltetését teljesen lehetetlenné fogja tenni. A közkórházak modern színvonalú berendezkedése mellett nem lehet megnyugvással tűrni azt az állapotot, hogy a szegény beteget, akinél a gyors és szakszerű kezelés az életet jelenti a felvételtől el kelljen utasítani az elkerülhetetlenül szükséges fedezet hiányában. Ez a magatartás ellenkezik a krisztusi elvekkel, az emberbaráti szeretetből fakadó emberi kötelesség érzettel. Nem viseltetik bizalommal azzal a kormányzati rendszerrel szemben, amely kormányzati politikájának !tetejére a keresztény világnézetet helyezi, de erélyes intervenció dacára vonakodik oly összegű kórházi ellátmány fedezetéről gondoskodni, amely a felmerülő szükséghez képest magasabb szociális szempontok által indokolva elkerülhetetlenül szükséges. Dr. Mikecz Ödön főispán nyomban válaszol dr. Klekner Károly felszólalására. Abban egyetért vele -amit e keresztény világnézetről és felebaráti szeretetről mondott, éppen a keresztény világnézet alapján megköveteli azonban a közügyek igazságos beállításátEzért a legnyomatékosabban visszautásitja a főispán a felszólaló bizottsági tag beszédjében foglalt és minden alapot nélkülöző beállítást, mintha a belügyi kormányzat antiszociális felfogás vagy a keresztény világnézet hiányában nem akarna az általa is ismert válságos helyzeten segíteni, A közkórházi ellátmányok emelé(Folytatása a 6. oldalori.)