Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-09 / 56. szám

4 oldal 1933 május hó 1 0. Két és fél órás vita után a polgármester | javaslatát fogadta el a város közgyűlése az Óceán ügyben Szombaton délután szokatla­nul nagy érdeklődés mellett folyt le a város rendkívüli köz­gyűlése. A hosszú idők óta napirenden lévő Óceán ügy keltette fel a nagy érdeklődést, úgyhogy a képviselőtestület tagjai között számos olyan ar­cot láttunk, akik csak kivételes alkalmakkor vesznek részt a gyűléseken. A közgyűlést dr. Bencs Kál­mán polgármester a Hiszekegy­gyei nyitotta meg, amiután több lényegtelen tárgysorozatot tár­gyaltak le minden hozzászólás nélkül, elfogadva a szakosztály javaslatait. Általános érdeklő­dés közben terjesztette elő Szentpétery- tanácsnok, a városi szakosztály javaslatát az Óceán konzervgyári terület visszavásár­lása ügyében. A jogügyi szak­osztály álláspontja szerint egy esetleges peres eljárás esetén a város a mainál semmi esetre sem kerülhet hátrányosabb hely­zetbe, sőt esetleg a 25.000 pen­gős egységi ár le is szállítható, ennélfogva helyezkedjék a vá­ros a várakozás álláspontjára és várja be a pereskedés fejlemé­nyeit- A kiküldött becslő bi­zottság megállapítása szerint a telek a rajta tevő félig kész fel­építménnyel még ma is megéri a 25.000 pengőt, miértis az együttes szakosztály javaslata az, hogy a város vigye perre az ügyet, mert az Óceán ellen sú­lyosan érvelhet azzal, hogy a mikor a város a telket eladta, csak konzervgyári részvényeket kapott érte, most meg készpénzt kellene fizetnie. Különben is a gyár nem tett eleget vállalt kö­telezettségének, mert a gyárat egyáltalán nem állította üzembe. A szakosztályi javaslattal szemben dr. Bencs Kálmán ko­moly érvekkel alátámasztott kü­lön javaslatban jelenti be, hogy az eredeti közgyűlési véghatá­rozatot fenntartja, mert a terü­let parcellázása több évet ven­ne igénybe, ami súlyos kamat­terheket jelentene. Mielőtt ezt a javaslatomat megtettem — mon­dotta Bencs Kálmán dr. polgár­mester — érezve a felelősség súlyát, bemutattam és részlete­sen ismertettem az egész ügyet, a belügyminisziérium városi osz­tályának vezetőjével, aki az ügy lelkiismeretes tanulmányo­zása után, mindenben helyes­nek találta a javaslatban kifej­tett álláspontomat. Az ő taná­csára ujabb tárgyalásokat foly­tattam. az Óceán konzervgyár igazgatójával, aki minden to­vábbi engedmény elől ridegen elzárkózott és mint utolsó- ter­minusig, — május 30-ig adott halasztást az ügyek rendezésére. Grosszmann igazgatónak erre vonatkozó levelét be is mutatja a közgyűlésnek. Az ügyhöz legelőször Énekes János prépostkanonok képviselő­testületi tag szólott hozzá. Tel­jes elismeréssel vagyok a pol­gármesterrel szemben mondotta, hogy ilyen körültekintéssel járt el az ügyben, de megbotrán­kozva utasítja vissza az Óceán igazgatójának azt a kijelentését, hogy a város nem teljesítette a kötelességét, annyival is inkább, mert ez éppen megfordítva van, mert mikor az Óceán a Sza­bolcsvármegyei Konzervgyár részvényeit megvette, kötelezett­séget vállalt az üzem megindi tására. Hogy nem tett eleget vállalt kötelezettségének, azt ők maguk is elismerték, azzal, hogy az 500 pengő bírságot annak idején szó nélkül ki is fizették­Majd részletesen ismertette az ügy egész anyagát, aminek végső konklúziójaként, a polgár­mesteri javaslattal szemben, a szakosztály javaslatát fogadja el. Ezután élénk vita indult meg afelett, hogy a város biztosította-e telekkönyvileg a város vissza­vásárlási elsőbbségi jogát. A bemutatott telekkönyvi kivonat bizonylata szerint, nem történt mulasztás, mert a visszavásár­lási jog elő van jegyezve. Dr- Bálint István a polgár­mester javaslatát fogadja el, bár koncedálja, hogy bagóért vette az Óceán a telket, de mivel van egy peren kivül egyesség, mely szerint vagy fizet a város 25000 pengőt, vagy kiadja a törlési engedélyt, az Óceán megnyeri a pert, ami magával hozza majd a várossal szemben a rengeteg költséggel járó végrehajtási el­járásokat. Vitéz dr. Csaba Gyula ügyvéd felszólalásában vitatta, hogy ér­vényes perenkivüli egyesség létre nem jött, rámutatott arra, hogy az Óceán ajánlata nem azonos a képviselőtestületi ha­tározattal, igy az egyik felet sem köti, az jogérvényes egyességet nem képez még akkor sem ha azt az Óceán nem felebbezte. Egyébként mint kifejtette a kép­viselőtestületi határozat kötendő peregyességről beszél; addig míg a kötendő peregyes ség, — birói egyezség létre nem jön az megfelelő jóváhagyásokkal el­látva nincs, addig érvényes egyességről, teljesítésről, teljesí­tés követeléséről beszélni nem lehet. Vitatta végül, hogy ha még az ajánlat és képviselő­testületi határozat teljesen fedné is egymást, akkor sem jött létre jogérvényes egyesség, mert az 1929. évi 30. t. c. 22. §-a sze­rint 10.000 P-őn felüli vagyon­szerzésnél a törvényhatósági bizottság, — nem pedig a kisgyűlés jóváhagyása szük­séges- Már pedig törvényható­sági bizottsági jóváhagyás nincs. Dr. Schön Viktor szerint az egész ügy két részre osztandó: a jogi kérdésre és a célszerű­ség kérdésére. Ha a szerződés tényleg létrejött, az egyezséget hatálytalanítani — semmiképen sem lehetséges, mert a város nem egy Ükiskoru társaság, aki érdekeit ne tudta volna érvé­nyesíteni. Célszerűség kérdése, ha a város elkövetett is hibá­kat, viselje a következményeit' Bodor Zsigmond felszólalásá­ban szenvedélyesen kikelt az Óceán ellen. Nem kaszinói kér­dést kell ebből ^csinálni, mon­dotta, hanem menteni, ámi menthető A szakosztály javas­latát fogadja el. Bencs Kálmán viszonválaszá­ban azt mondotta, hogy öröm­mel eláll a javaslatától, ha a képviselőtestület tehetős tagjai kölcsönként összeadják a vissza­vásárláshoz szükséges 25,000 pengőt. Ifj. Tóth Pál a felérté­kelés reálisságáról beszélt. A polgármester javaslata mellett foglalt állást. Sikorszky István iparfelügyelő és Pisszer János felszólalásukban a szakosztályi javaslat mellett kardoskodtak, míg Hogyan Mihály a polgár­mester javaslatát védelmezte, Dr- Klekner Károly kéri a szerződés felolvasását, amit tel­jes részletében fel is olvasnak. A szerződés felolvasása után újra szólásra emelkedik és be­szédében megállapítja, hogy nem szerződést, csak egy egyez­ségi tárgyalást mutattak be és egy képviselőtestületi határoza lot. Peregyesség nem jött létre, igy perre kell engedni az egé­szet, mert szerinte, ha az üzem nem indult meg, akkor a telek visszaszáll a városra és csak a kis értékű felépítményt kell meg­fizetni. Ezek szerint a városnak van még követelni valója az Óceántól. Dr- Vietórisz István ügyész ki­jelenti, hogy peregyesség tény­leg nem jött létre, de erre nem is volt szükség, mert a „per­egyes ség" szó csak elírásból került a szerződésbe. A két és félóráig tartó vita után dr. Bencs Kálmán, polgár­mester, tekintettel arra. hogy terhes szerződés felbontásáról van szó, névszerinti szavazást rendel el. A névszerinti szavazáson 49 :17 arányban, tehát 30 szótöbbséggel a pol­gármester javaslatát fo­gadta el a közgyűlés­Két tag nem élt szavazati jogá­val. A szavazás megejtése után majdnem kiürült a közgyűlési terem- A tárgysorozat többi pont­jaival percek alatt végeztek. Szabadalmakat, találmányokat, tömegcikkeket keresek Amerika és egyéb külföld részére. Aján­latokat „Elsőrendűt" jeligére Erdős-hirdetőbe BUDAPEST, _ Teréz-krt. 35 cimre kérek. 1235 Filléres papírszalvéta 100 drb 20 fillér az UJSÁGBOLTBAN DIADAL Ma hétfőn utoljára NEW-YORK hajnaitól-hajnalig A RÉMÜLET HÁZA Jegyek kedvezményes áron előre válthatók Fejér Juliska úrnő do­hánytőzsdéjében (volt Rottaridesz trafik) d. e. 10-től d. u. 4 óráig. Csütörtökön milliók filmje ÉDESANYÁM Kéthly Anna képviselőnő előadása Nyíregyházán Vasárnap délután „Az uj asz­szony" cimen tartott előadást Kéthly Anna szociáldemokrata képviselőnő a bujtosutcai mun­kásotthonban. A szociáldemok­rata képviselőnő előadásában részletesen ismertette a nő hely­zetét a társadalomban, hogy milyen hivatást töltött be az egyes történelmi korszakokban és hogy a fejlődés milyen uj szerepet juttatott a mai kor asszonyának. A felelősségérzet, a testvéri szolidaritás, a kö­zösség iránti fokozott munkál­kodás szerinte azok a tulaj­donságok, amelyek az uj asz­szonyt jellemzik a régi asz­szonnal szemben, akinek az érzései nem terjedtek tul a családi közösség keretén. A magas nivóju előadást, a ter­met megtöltött hallgatók nagy tetszéssel fogadták Elítélte a bíróság a tiszapolgári halálos végű verekedés tetteseit Ez év február 28-án, Kovács Miklós, Csepregi János és Lő­rinc András tiszapolgári gazda­fiuk egy nagyobb társasággal Görömbei János lakásán mu­lattak. Tánc közben Kóti Mi­hály átkérte Kovács Miklóstól a táncosnőjét, Kovács azonban nem adta át a leányt. Ebből a két fiu között szóváltás tá­madt. Éjfél tájban amikor a társaság hazafelé indult Kovács Miklós, Csepregi János és Lő­rinc András az udvaron meg­támadták Kóti Mihályt és Ko­vács Miklós a nála levő hatal­mas akácfa karóval ugy fejbe­vágta Kótit, hogy a szerencsét­len fiu koponyatörést szenve­dett és a helyszínen meghalt. A halálos végű verekedés tettesei ellen a nyiregyházi kir. ügyészség halált okozó súlyos testi sértés büntette cimen adott ki vádiratot A nyiregy­házi kir. törvényszék Kelemen büntetőtanácsa szombaton dél­előtt mondott ítéletet a vádlot­tak felett. A törvényszék mindhárom vádlottal szemben megállapí­totta a vádszerinti bűncselek­mény elkövetését és Kovács Miklóst 2 évi fegyházra, Csep­regi Jánost és Lőrinc Andrást pedig 6— 6 hónapi börtönre itélte.

Next

/
Thumbnails
Contents