Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-30 / 73. szám

1933. május hó 30. 3. oldal. A gazdasági nacionalizmus, az állami intervencionaiizmus ellen foglalt állást, a szabadság igéit hirdette Ny ir egy házán Halasi Fischer Ödön dr. Tegnap délelőtt a gazdasági szabadságharc egyik markáns vezére, Halasi Fischer Ödön dr. a Cobden Szövetség elnöke a Kereskedők és Gazdák Körében egybegyűlt illusztris közönség előtt rendkívül mély hatást keltő, klasszikus szépségű előadást tartott a gazdasági válság okairól, a kibontakozás lehetőségéről. Az előadáson megjelent Erdőhegyi Lajos dr. ny. főispán, felsőházi tag, Éber Antal drNyíregyháza országgyűlési képviselője, Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Tóth Bálint kir. min- tanácsos, pénzügyigazgató, Sarvay Elek dr. vm. főügyész, Tóth László dr. v. főjegyző, Juhász Mihály, Polinszky Pál dr. városi tanácsnok, Murányi László dr., az Ügyvédi Kamara elnöke, Harsányi László főispáni titkár, Mayer István ipartestületi alelnök, és társadalmi életünk számos kiválósága, a kereskedő társadalom csaknem minden számottevő tagja. Az előadás tobb volt, mint közgazdasági értekezés : filozófia volt, reveláció volt, vallomás, religió, a Széchenyi szellemét sugárzó, a nemzetállamokat alkotó és virágzásba emelő szabadság gondolat apostoli hirdetése, irodalma, művészeti klasszicitás magaslatán. Komor színekben tárult e'énk az autarchiás gazdálkodás nyomain támadó romlás, az a világ, amelyben, mint a Wels fantáziája festette vakok városában a fényt ismerő, a látó ember eszmélése megláttuk a „hajnalemberek" világképét, azt a lehetőséget, amely az uj világháborúba zuhanó jelen helyett a Dosztojevszky hirdette boldog paradicsomi élet álmát tárta fel a gazdasági szabadság győzelme esetén. Statisztikai számok láttatták meg, hogy világszerte borzalmasan kimélyült a válság 1929től 1932-ig, hogy mig máshol az iparcikkek ára mély ponton szállott alá, nálunk emelkedett az 1913. évi adatokhoz képest, hogy félelmetes magasságra emelkedett a nemzetek fegyverkezésére fordított költségek numerusa. Megéreztük, hogy csak a vámok kinai falának leomlása, az internacionálizmus.a protekcionizmus, megszűnése, a szabad vétel és kínálat cobdeni gondolatának diadalmas érvényre juttatása segítheti ki a világot a katasztrófákkal fenyegető sötétből. A Kereskedők és Gazdák Köre nevében Ungár Béla elnök üdvözölte Halasi Fischer Ödönt, aki a három napos nemzetközi értekezlet lezajlása után utazott le Nyiregyházára. hogy a kereskedők, a magyar közgazdasági élet javára megtartsa előadását. Ezért az önzetlen fáradozásért hálás köszönetet mond. Halasi Fischer Ödön előadása Halasi Fischer Ödön dr. a zsúfolásig telt terem hallgatóságának lelkes tapsa közben kezdi meg előadását, ámde ötnegyed órán át keltett mind jobban fokozódó érdeklődést. Az előadás gondolatmenete a következő volt: Forradalom — Tibetben Nemrég egy hir járta be a világsajtót: forradalom tört ki Tibetben és a dalai lámának menekülnie kellett. Csak egy mondatra kívánok rámutatni a világsajtóban körbejárt táviratban. Arra a mondatra, hogy a forradalom azért tört ki, mert Tibetből kitiltották a hindu kereskedőket és nem engedték be oda az indiai árut. Tehát a Tibetiek, akik a legfantasztikusabb zsarnokságot évszázadok óta tűrik, szinte szemrebbenés nélkül fellázadtak az ellen az abszurdum ellen, hogy a portékát nem szabad attól a kereskedőtől és abból az országból beszerezniük, ahonnan kedvük tartja. Nem mondok ujat, ha kijelentem. hogy a nemzetközi kereskedelemnek ez a megkötöttsége, nem tűnt el a civilizált országokból, hanem ma is teljes virágjában van Európa és Amerika szerte a nyugati kultúrának szégyenére. A civilizált földrészeket és ezeken belül a civilizált országokat kegyetlen gazdasági határok szakítják el egymástól: hol a behozatali tilalmak, hol vámok, devizakorlátozások, amelyek mind útjában állanak a jövőnek, a sza badkereskedelemnek, megakadályozzák, hogy ki-ki azt termelje, ki-ki azzal kereskedjék, amihez a legtöbbet ért, megakadályozzák. hogy ki-ki ott vásároljon be, ahol a legjobb és legolcsóbb árut véli kapni. Rosszkor jött a politikai nacionalizmus a közgazdaságnak Amikor még a természet és az értelem törvénnyel determinálták az életet, tehát a gazdasági életet is. Az egyik ország kávét termelt, a másik salétromot, a harmadik búzát, aszerint, ahogy a földje és klimája megszabta és a többi viszont megfelelő nyersanyag és szervezettség birtokában: iparcikkekkel látta el a világot. Ma mindenki mindennel kereskedik, mindenki mindent akar és a végén senkinek sincsen semmije. A brazil kávé azért duzzasztja a tenger iszapját, az acélos búzát azért ették meg a csirkék. Az Alpine Montan gépeit azért eszi meg a rozsda, a német munkanélküliek azért eszik meg egymást, mert a politika, belehajszolta az államokat az állandósított. önemésztő termelési olimpiászba. Hogy a termelés nagyarányú emelkedése szerencsétlenséggé lett, annak oka az, hogy hamisan igazították azt a nagyóramutatót, mely a szabad gazdaságban az erőket helyes időben elosztja és elvonja: ez az óramutató .' az ár. Ez idézte fel elsősorban azt a súlyos gazdasági zavart, mely alatt ma az az emberiségnek legnagyobb része oly rettenetesen szenved. A politika az oka, hogy minden kis és minden nagy nép bezárkózott határai közé és a határok között a valósággal dacolva, egy önálló, tökéletesen felszerelt glóbust akart csinálni saját országából. Korunk nagy tragédiája az, hogy politikai téren a túlzó nacionalizmus éppen akkor ütötte fel fejét, amikor gazdasági vonatkozásban éppen az ellenkezőjére lett volna szükség. Az autarchia kora mosolyogja Smith Ádám tanításait Gazdasági autarchiáról talán álmodhatnak a mammut vámHétfőtől szerdáig 50, 30 és 20 filléres nyári helyárakkal! EGY ÉJSZAKA ANGYALA Magda Schneider, Szőke Szakáll, Hermann Thimig főszereplésével területek. De hogyan gondoljanak erre az európai államok. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági autarchia annál észszerütlenebb, és annál veszedelmesebb, minél kisebb vámerületről van szó. Kivált Európa kisebb vámterületre részére az autarchia gondolata egészen elhibázott, mert nem a gazdasági élet felemelkedését. hanem a lesülyedését vonja maga után. Smith Ádám tanítását, hogy a nemzetközi munkamegosztásban van a nemzetek vagyonosodásának egyik legbiztosabb forrása — mosolyogják. Kézlegyintéssel akarják elnémítani Cobden híveit. Pedig Cobden neve azért lett zászló nálunk, mert eszmények példányképe volt s politikája olyan út, amelyen járva, ma is biztosan lehetne előrevinni az országok, a népek javát. Cobden a szabadság, a munka, a béke, tehát a liberalizmus apostola Azoknak, akik az évezredes nagyszerű európai kultura és civilizáció ragyogó épületének hordozói a sajtó és a gazdasági élet embereinek együtt kellene megkísérelnie azt, hogy egy sziréna vérfagyasztóan éles sikolyával keltsék fel a nemzetközi politika lelkiismeretét és értessék meg, hogy az út, amelyen Európa halad, a pokol útja, mert megint háborúhoz vezet. Mi lesz Európából egy uj háború esetén ? S mi történik egy uj európai háború jöttén, mit gondolunk ? A felelet keservesen egyszerű : az európai népek eltűnnek a történelem színpadáról. Egy uj európai háború után Európából a szó legszorosabb értelmében csak füstölgő romok maradnának meg és az európai nemzetek ugy oszlanának szét ebGyapjú fürdőruhák 324-től Fürdősapkák -'28-tól Fürdőcipők -•98-tól Uszé nadrág -98 Divat pouloverek —-98-íól Higiénikus sportingek Gyermalttrikók 4. sz. 258-tól -'84-től Cérna gyermekzokni 1, szám -60 Sport harisnya 128 Selyem harisnya kis hibával -'68 Selyem combiné 298 Selyem hálóing 560 SelyemnadrágWM«M 146 Selymezett férfizokni — 66 Cérnazoknik férfi — 68-tól Divatkeztyük -•96-tól Speciális kivételezésü fürdőruhákból modellenként legfeljebb egy-két darabot hozunk forgalomba. EXCELSIOR HARISNYAGYÁR R.-T. a. SZAM.