Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-28 / 72. szám

Homér-Rosz vidám irása ÖNÉLETRAJZ Az elmúlt hetekben a Kótaji Ilosvai Selymes Péter társaság rendes tagjául választott be. A megtiszteltetést jelentő behívóval együtt felszólítást kaptam, hogy küldjem be önéletrajzomat a társaságnál „Terebélyes é etek" címmel „felfektetett irodalmi kataszterbe" s egyúttal nyilatkozzam bimbóban levő irodalmi terveimről. A felismertség boldog érzésével honorálom a kitüntető felhívást s önéletrajzomat magában foglaló jelentésemet az alábbiakban teszem meg. Nagyérdemű Ilosvai Selymes Péter Társaság! A 18,889.993— 1933. Lir. sz. felhívásra a leg viszonzottabb liraí melegséggel van szerencsém bejelenteni, hogy annak idején Mellőznek község ben a nyugatmaliciai határon születtem. Ugyanakkor halt meg Tibetben a Dalai Láma. Minthogy azonban én a fenti bevallás szerint nem születtem Tibetben, az Örök nirvánába költözött Dalai Láma lelkének nem volt módjában én belém vándorolnia. Csak ezért nem lehettem én Dalai Láma. A sorstól ellenben kaptam egy valódi meleg lírai lelket. Költői hajlamaim' már első elemista koromban megcsillantak. Akkor festették ki meggypirosra a Schwartz Jakab bácsi Kerítését. Ez suhogtatta fe! az ihletemet. Már nem emlékszem vissza a rimes sorokra, amit a Jakab bácsi kerítésére felkrétáztarn, de valószínűleg olyan tartalmú lehetett, amit Szendefényi Sellőke és Bogárszemessy Tatjána írónő ismerőseim ma utólag is mélyen elitélnének. Schwartz bácsi is ezenképen cselekedett. Utánam kiáltotta, hogy Pesthoka ezt megmondom a tatájának. Igy is történt. Ekkor szilárdult nálam logikus tudatossággá, hogy az atyai nadrágszijj nemcsak az illetékes ruhadarab esztétikai céljait szolgálja, de az iró hónorálásának fizikai keresztülvitelére is használható. Nem ott, ahol a Múzsa a poétát homlokon csókolja, hanem valahol másutt. Különben méltóztatik sejteni nagyérdemű Ilosvai Selymes Péter Társaság! Középiskolai pályámat a lehető legszámosabb helyen vcgeztem. A görögből és a matézisből közel voltam a legutolsókhoz, de még távolabb a legelsőkhöz En nek meg voltak az utilitárius okai. Mihez kezdhettem volna én a lírai lélek a felsőbb matézissé! és a göröggel ? Különben az osztályom legjobb görögistája ma csicsóka-nemesitési vándorelőadó, a legjobb matematikus pedig aut. orth. izr főrabbi Igy labdazik velünk az Elet! Különben a középiskola felsőbb osztályaiban én csináltam a fél osztály házi magyar dolgozatát. Nem épen alturísztikus alapon. Úgynevezett „jeles' érdemjegyü osztálytársaim is mindig elkértek átolvasásra, leghamarabb elkészített dolgozatomat. Ez a gondolatközlés eredményezte, hogy egyik jeles osztálytársam dolgozata majdnem szóról-sz£ra megegyezett az enyémmel. Ő jelest kapott én pedig kérdőjeles hármast. Ekkor tudtam meg mi az átértékelés. Stilizátori csillagom emiatt nem tudott tovább emelkedni a kettes számú horizontnál. Ez nagyon bántott engem nagyérdemű Ilosvai Selymes Péier Társasig! Elhatároztam, hogy felhagyok minden eredetiséggel. Egy Írásbeli dolgozatomban szórói-szóra leírtam Gyulai Pált Kaptam rá kétharmadot, azzal a megjegyzéssel, hogy az eszmemenetem felette zavaros. Év végén a dolgozatot ajánlott levélben és a történelmi tények felsorolásával elküldöttem a szigorú Gyulai Pálnak. Választ sem kaptam tőle, ellenben a professoromat rövidesen megvá. lasztottak a Vadvirágos Mecsekaljai Tinódi Lantos Sebestyén Társaság irodalmi szakosztályá nak elnökévé. Ekkor alakult ki bennem az az életbölcsesség, hogy kisebb Tinódiaknak mindig maguk felé ke I emelniök a nagyobb Tinódiakat. Ami már most az életben való érvényesülésemet illeti, ez elősorolt pechjeimnek volt a szerves folytatása. Letelepedtem Butykabagoson, azzal a sugaras eiha tározással, hogy pengetője leszek az árva vidéki lantnak és zászlóvivője minden kuiturának. De Butykabagoson már megvolt a szervezett fákiyakartell s ennek a fényéhez nem tudtam hozzáférni Amikor kimutattam, hogy a kap pan nem tévesztendő össze a pávakakassal és hogy a kémény seprő nem azonos a Lőcsei fehér asszonnyal, a Butykabagosi Tinódi Lantos Sebestyén Társasag kimondotta rám az anatémát. Ezután már csak csendes szemlé lője leitem mindennek. Tudomásul vettem, hogy az irodalmi szakosztály elnökévé Szolom jer tanár urat választották meg. Ugy mondották, hogy turáni szempontból, de inkább filantrópjából. A valószínű indító ok az lehejett, hogy Szolomájei tanár ur 18 mázsa 6 > kiló és 42 di ka paszulyt gyűjtött össze a népkonyha céljaira. Ez is kulturérdem. Az elnök ur ezekután mégis szükségesnek tartotta, hogy egy magvas székfoglalóval indítsa tovabbviragzásnak a butykabagosi irodalmat. A „Csuvas-rokonság szeiveset.b megrögzítése, különös tekintettel a szomorúfűz hervadt lombjára" címmel tartotta meg felolvasását, amelynek nem remélt hatása volt. Butykabagoson minden második szomorúfűz kiszáradt. Száradtam én is. Itt let tem tisztában, hegy a társadalmi kiválasztódás a fizetési osztályok szerint igazodik. Kábitó Kázmér főbb tisztviselő barátom végül akciót indított, hogy ki fog emelni az ismeretlenség homályából. Erre őt az igazi hála indi totta. Volt neki ugyanis egy jól bevezetett belleirisztikai előadása, amely a kivonási alapmüvelet alkalmazásával ugy üdvözlő, m nt búcsúbeszédek céljaira is használható volt. Helyben ugy kezdődölt, hogy idehaza Butykabagoson sut tognak a mila akácok. Mas vi déken pedig olyformán, hogy odahaza Buiykabagoson most suttognak a méla akác k. Egyszóval idehaza, meg oda haza... hn adtam Kábitó Kázmér baratomnak azt a további variációt, hogy hauyudaiukat su sogják a méla akacok. Ez őt melységes halára kötelezte, s indítványt lett a Tinódi Lnntos Sebestyén Tarsaságban egy társadalompolitikai szakosztály szer vezesére. Ennek az elnökeként engem propagált Itt is rnegbuk tam. Bejött velem szemben a butykabagosi kiérdemesült sótárnok Óriás' gólkűtömbséggel. Ezt én természtte-nek is tanottam, mert hiszen a sohivatal mindig köze ebb állóit a Társadalom Géniuszához, mint egy magamfajta poetaieiek. Rzekutan aztan el is tavoztam Butyka'oa gosrol. Most Nyíregyházán elmélkedem afelett, hogy miért is születtem én Mellőznek községben a nyugatmaliciai határon? Beszéljek irodalmi terveimről ? Ugyan mit? A Toldi Trilógiát előttem megírta Arany János, az Ember tragédiáját Madách Imre, az Eprészleány foggyökgvulladását Bogárszemessy Tat jána és igy tovább. Mit lehet nekem irni? Mégis, hogy valami örökéletüt alkossak, versekbe foglalom a Logaritmus-táblát és az integrál differenciát számítást. Mesko Zotyí bácsitol is kaptam egy postamunkát. 100 magyar népdalt fogok átalakítani horogkeresztes szellenjben. Kettő már van is. ajáí érdekében Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezet nyíregyházi üzemében készült tsavajat vásároljon. P

ad An gyogy-fürdö arzén- és vastartalmú

1 Iml I \ IIL^ természetes ásványvízforrása- • SZÉNSAVAS FURDOK, természetes ásványvízforrása. VÍZGYÓGYINTÉZET f K'váló eredménnyel gyógyítja a női ivarszervek különféle megbetegedéseit, (magtalanság, a méh I j idült lobja. petefé'szekgyuladá3, izzadmányok. stb.) ElŐidényben legalább 4 napig a fürdőben tar- ] tózkodó vendégeknek máius 14-től junius 25-ig 25 százalék, | köztisztviselőknek a szoba és fürdő árábúl 50 százalék engedmény! (ágyas szobában személyenként 6 — pengőért, egyágyas szobában 6 pengő 50 fillérért teljes ellá- i í tás. Folyó viszel ellátóit modern, kényelmes szobák. Napi élelmezés 4 pengő 20 fillér. Penzió- és menürendszer Mérsékelt vendéglői árak I Prospektust és bármilyen felvilágosítást készséggel nyújt a FuRDŐIGAZGATÖSAG, Párád- • fürdő. Telefon : Pnrád 1. 1933

. május hó 28. „Árjalányhaj a süvegem bokrétája árja kislány a szerelmem violája." A másik pedig az, hogy „Árja vagyok, de igazi árja.'' Még van egy penna alatti munkám A cime : „Igy kulturáztok Ti-' Ezt a nagyérdemű Ilosvai Selymes Péter Társaságnak fogom ajánlani. Im ígyen szola Zaraihustra. Legméllebb tisztelettel: utr. poet- dr. Helikohnfi Ármin alanyi költő, (lirischer dichter; lyricky básnik) Kártellen kívül. Hatalmas méretű lesz a tiszántúli asztalosok nyíregyházi kongresszusa Vasárnap délelőtt impozáns egységben fog felvonulni a Tiszántúl asztalos iparostársadalma a nyíregyházi Ipartestületben megtartandó országos kongresszusukon. De nemcsak az asztalosok vesznek részt az érlekezleten. hanem az összes iparágak is, hogy dokumentáljak, hogy ennek a szakmának a sérelmei nemcsak egy szeparalt jelenség, hanem mindnyájunk közös fajdalma és a jobb jövőrt küzdeni, mindnyájunk közös feladata. A kongresszus nagy jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy azon felszólalnak Eber Antal országgyűlési képviselő, Körmenay Mátyás felsőházi tag, a szegedi kamara elnöke, Duvalovszky Lajos a miskolci kamara alelnöke, Vági István a debreceni ipartestület elnöke, dr. Füredi Lajos, az Asztalosmesterek Országos Szövetségének főtitkára, a debreceni kamara és számos más közület hivatalos kiküldöttei. A kongresszus részivevői 9 órakor a Hősök ünnepségén vesznek részt- A nagygyűlés pont 10 órakor kezdődik az Ipartestületi székház dísztermében. — Egy hónappal ezelőtt kezdte meg nyíregyházi működését a közismert Sárkány-féle festő és vegytisztitó üzem s már is meglepően szép forgalmat bonvolit le, ami azt bizonyítja, hogy a közönség meg is van a munkájával elégedve. A tavaszi szezon alkalmával különösen nagy súlyt helyez a vállalat a női selyem ruhák és a férfiöltönyök tisziitására és festésére. A közönség figyelmébe ajánljuk a cég Vay Ádám-utca 5. sz- a. felvételi üzletét. Hirdetmény. Nyírtéten adósok tanyájén 1933. évi május hó 30. napján déli 12 órakor 23530 pengőre becsült ingóságok, úgymint ökrök, lovak, gazdasági felszerelések, tehenek és bika dr. Zathureczky Álmos kir. bírósági végrehajtó közbenjöttével elfognak adatni. 1453 Most nézze meg az Még olcsóbban árusít! CSO ÁRUHÁ Minden igényt kielégít! kirakatát. Vásárlásait ott eszközölje!