Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 50-74. szám)

1933-05-28 / 72. szám

2 oldal Igen gyakran életmentő Egy jó és gyors hashajtó, Az keserűvíz Mindig biztosan ható. Nyíregyháza város kéri, íiogy vagyonjo kérdésekben helyezzék közvetlenül a belügyminiszter felügyeleti hatósága alá A megyei városok lépése a vármegyétől való elszakadás felé Az 1929. évi községi törvény kimondja, hogy azok a megyei városok, amelyek fejlettségük­kel az önöllóságra érettek, kér­hetik, hogy helyezzék őket köz­vetlenül a belügyminiszter va­gyonfelügyeleti hatósága alá. Most a Városok Kongresszusa országos mozgalmat indított, hogy a nagyobb megyei váro­sok kérjék a törvényadta jo­gukkal élve a belügyminiszter felügyelete alá helyezésüket. Erre a kongresszusi leiratra Nyíregyháza polgármestere ja­vaslatot készített és ezt előter­jesztette a szakosztályok ülésén. A javaslatot Szohor Pál fő­jegyző ismertette a szokott ala­possággal és meggyőző érve­léssel. Főképpen arra mutatott rá, hogy a mai helyzetben, amikor minden városi döntés előbb a vármegyei törvényha­tóság elé kerül, sok fontos ügy késik. Igy pl. megemlíti, hogy az idei költségvetés még most, május hónapban sem jött le és igy Nyíregyháza költségve­tés nélküli állapotban van. A belügyminiszteri felügyelet alá helyezésénél is az alispán fogja felterjeszteni a város vagyon­jogi ügyeit is, de nem lesz rész­letekbe ható döntési joga. Murányi László dr. örömmel üdvözölte a javaslatot, mert a város érdeke, hogy minél ke­vesebb fórumokon haladjon át a sürgős anyagi ügy. Tóth Bá­lint ezzel szemben azt fejte­gette, hogy éppen most a vá­rosok súlyos helyzetében, fo­kozottabb ellenőrzésre van szükség. Azok, akiket a vár­megyei kisgyülésbe és törvény­hatósági bizottságba beválasz­tottak, városi ügyek tekinteté­ben elsőrangú szakemberek, akiknek szava nagy súllyal esik a latba, amikor egy vá­rosi ügyről való felsőbb dön­tésről van szó. Nem egyszer történt meg már, hogy egyes városi határozatokat a köz­ügyeket önzetlenül szolgáló fellebbezők a vármegye fóruma elé juttattak és azzal, hogy a kisgyűlés megváltoztatta a ha­tározatokat, a város hálás le­het. Bencs Kálmán dr. polgár­mester erre megjegyezte, hogy nemcsak a fellebbezők szol­gálják önzetlenül a közérde­ket, hanem mindazok, akik a szakosztályi teremben, vagy a képviselőtestületben felszólal­tak, mert legfeljebb csak fel­fogásbeli különbségről lehet szó közöttük és a fellebbezők között. Bodor Zsigmond halasztó in­dítványt tett, mert nem tartaná szerencsésnek és méltányos­nak, ha éppen Nyíregyháza lenne az első város, amelyik a vármegyétől való elválást sür­geti Bogdán Ferenc emlékez­tetett Nyíregyházának az ön­álló törvényhatósági jogért már 35 évvel ezelőtt megindult har­caira és most a gazdasági ügyekben való elválást a régi törekvések sikere felé való első lépésnek tekinti. Tóth Pál kir. törvényszéki tanácselnök Tóth Bálint állás­pontját tette magáévá és han­goztatta, hogy éppen a va­gyonjogi kérdések a legfonto­sabbak ma és a város érdeke, hogy minél alaposabban, mi­nél több felügyeleti hatóság előtt megtárgyalják ezeket a kérdéseket. Pisszer János elismeri, hogy a vármegyének fizetendő vá­rosi hozzájárulás óriási teher, mégsem támogatja a polgár­mesteri javaslatot, mert emlé­keztet arra, amikor a város képviselőtestülete elhatározta a Korona melletti teleknek 350 ezer pengőért való megvételét és ezt a határozatot — a vá­ros közönségének javára — a vármegye feloldotta. Ő is a ha­lasztó indítványt támogatja. Murányi László dr., majd Tóth Bálint ismételt felszólalása után a polgármester a kérdést szavazásra tette fel s a szak­osztályi ülés mind a halasztó indítványt, mind pedig az el­utasító javaslatot elvetve, a pol­gármesteri javaslatot szavazta meg nagy többséggel. A szavazás után Bencs Kál­mán dr. polgármester ismer­tette a városnak önálló törvény­hatósági jogú várossá való fej­lődése érdekében megindított harcokat. Annak idején Mis­kolc kapta meg a törvényha­tósági jogot és Nyíregyháza ké­relme ma is ott van a belügy­minisztériumban. Hangsúlyoz­za, hogy huszonöt esztendeje a város a legjobb viszonyban van a vármegyével, amely min­denkor teljes szívvel támogatta Nyíregyháza fejlődését. Kétség­telen azonban, hogy ez a fej­lődés élénkebb ütemü lenne, ha a város nagyösszegü vár­megyei hozzájárulását felhasz­nálhatná. Biztosítja az aggo­dalmaskodókat, hogy a bel­ügyminiszteri felügyeleti hatóság alá helyezés is teret enged az alispán és a főispán felfogásá­nak érvényrejuttatására a vá­rosi gazdasági kérdésekben. A képviselőtestületi közgyű­lésen Énekes János, Kovách 1933 május hő 28. Elek dr., ifj. Tóth Pá' a pol­gármesteri javaslat mellett fog­laltak állást és a szakosztályi javaslat határozattá emelkedelt. APOLLO Szombaton 5-7-9, Vasárnap 3-5-7-9 Zoro Huru idei második hangos újdonsága A kéi holdkóros Hétfőtől szerdáig Nyári filléres előadások 50-30-20 filléres helyárak! Főszerepben : Magda Schneider, Hermann Thimig, Szőke Szakáll — Szülönők figyelmébe. — Szendeczky Jánosné szanató­riumi és v. klinikai oki. szü­lésznő Hunyady-utca 98. szám, H Barzó téglagyár mellett. us4-8 háztartás valóságos áldás. Használjon villamos háztar­. tási készülékeket Olcsó háztartási tarifa. Felvilágosítással szívesen szolgál a Nyíregyházi Villamossági R. T. propaganda irodája Horthy Miklós-tér 8. Telefon 333. Utcai és alkalmi RUHÁT Papp László művésziesen fest, vegyileg tisztit, gallért kézelőt hófehéren mos, tükörfényesen vasal, úgyszintén bútorszövetet és csipkefüggönyt kifogástalanul tisztit és fest vegytisztító üzeme Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 65. Telefon 5-10. Felvételi üzletek Széchenyi-út 2. Telefon 509. Véső-u. 3. és Kis-tér 2. Alapítva 1914-ben. Olcsó árak [®3 Gyors kiszolgálás t, I IS I

Next

/
Thumbnails
Contents