Szabolcsi Hírlap, 1933 (1. évfolyam, 26-49. szám)

1933-04-29 / 48. szám

Q7.M0LCSIHIBIJU > A Vay Ádám-utcában leesett a szekérről és szörnyethalt egy nyíregyházi asszony 2. oldal. Elitélt a bíróság egy nyíregyházi asszonyt, aki megakarta vesztegetni a nyomozó detektívet Nagy Jánosné nyíregyházi lakos be­járónő meglopta munkaadóját, — dr. Csipkés Ödön törvényszéki birót, Ami­kor |a nyomozó detektív megjelent a lakásán és a házkutatás alkalmával a lopott dolgokat megtalálta, Nagyné arra akarta rábirni a detektívet, hogz semmi­sítse meg a megtalált dolgokat és mondja azt, hogy nem talált semmit. A detektív feljelentésére Nagyné ellen megveszte­getés vétsége címén megindult a z eljá­rás. A kir. törvényszék Kelemen ta­nácsa csütörtökön délelőtt tárgyalta az ügyet és Nagynét bűnösnek mondotta ki a vád szerinti bűncselekmény elkö­vetésében, miért is egy heti fogházbün­tetésre ítélte, Az ítélet jogerős. A bérbeadott Városi Mozgó jói Jövedelmez — mégis felmondja a város a szerződést Nyíregyháza város szakosztályai teg­nap délután ülést tartottak Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, polgár­mester elnökletével. Az ülés első tárgya a Városi Mozgó bérletének meg'nosz­szabbitása volt. Szohor Pál főjegyző is­mertette a Városi Mozgó bérbeadásá­nak ügyét. A mozgót Reöck István ny. alezredes bérli. A szerződés értelmében a 10 százalékos forgalmiadón felül a bruttó-bevétel 2 százalékát fizeti a vá­rosnak. Novembertől április közepéig a bérjövedelem 3.700 pengőre emelkedett. Igy a Városi Mozgó béréből a város egy évre számítottan 7—8.000 pengőhöz jut. Ebből azonban le kell számítani azt az 500 pengőt, amely a várost a bizto­sítási dijak emelkedése következtében terheli. A mozgószinházban használatos berendezések után a bérlő fizeti a tüz­bisztositás, de az épület biztosítási dijat a városnak kell fizetnie. Minthogy pedig ez a biztosítási dij a mozgó működésé­nek ideje alatt több, a várost terheli az 500 pengő, amelyre a szerződés meg­kötésekor nem gondolt a város. A bér­leti szerződés szerint, ha a város május l.-e és lO.-e között a szerződést nem mondja fel, a megállapodás joghatálya automatikusan kiterjed további három évre. Most tehát ebben a kérdésben kell döntenie a városnak. Itt tekintetbe vették a szakosztályok, hogy a város mintegy 32,000 pengőt fektetett be a mozi­gépekbe és egyéb felszerelési tárgyakba és ha ennek az összegnek az amortizá­cióját is tekintetbe vesszük, a 7—8.000 pengő maximális bérjövedelemből nem sok marad. Szohor Pál főjegyző rámutatott arra is, hogy a város közönsége a bérlővel minden tekintetben meg van elégedve. A színházat kitűnően vezették, jó mű­soruk volt, a nagy filmeket a főváros­sal egyidőben mutatták be, míg pl Deb recenben csak két-három héttel a fő­városi bemutatók után játszották a filmeket. A polgármester mindemellett nem javasolja a bérlet meghosszacbitását s igy augusztus 1-től uj szerződést köt a város a mozibérlőkkel. Nagyszabású gyermekelőadás lesz vasárnap délután az evangelikus elemi Iskolában Hírt adott a Szabolcsi Hirlap arról a nagyszabású gyermekelőadásról, ame­lyet Nyíregyháza legkisebb, de legbá­josabb kis műkedvelői rendeznek va­sárnap délután 5 órai kezdettel az ág. h. ev. elemi iskola dísztermében, a Baross cserkészcsapat jamboree költsé­geinek fedezésére. Az apró műkedvelők 'többek kö­zött előadják a Palika győz cimü bájos életképet, a gyermeki szív és jiaivság győzelmét a gonosz felett. Zebike és Dorka, a két máramarosi mackógyerek, kedves mókáikkal fogják szórakoztatni és könnyekig megnevettetni a közönsé get. Műsormegváltás 50 fillér, A műsor részletes ismertetésére még visszatérünk. — Ügyvédi nyomtatványok kap­hatók a Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalá­ban, Bethlen-utca 1. Telefon 77. Megrendítő szerencsétlenség történt csütörtökön délután 6 órakor a Vay Ádám-utca és a Jókai-utca keresztező­désénél. A borzalmas szerencsétlenség ről a helyszínen volt munkatársunk a következőket irja. Özv. Hogyan Lászlóné Tóth Bor­bála 65 éves nyíregyházi Ószőllő-utcai lakos Zupkó Jenő nyíregyházi asztalos társzekerén jött haza a nagykállói vá­sárról. As idős asssony a bútorral meg­rakott társzekér hátulján ült egy ala­csony cukrosládán. Amikor a lassan kocogó társzekér a Vay Ádám-utcán lévő Glück-féle bútorkereskedés elé ért a Jókai utcából hirtelen egy mo­torkerékpár kanyarodott ki a Vay Adám-utcára, amely hangos puffogás­sal robogott el a szekér mellett. A ha­talmas berregéstől Zupkó lovai meg­riadtak és elragadták a szekeret. Ez­után pillanatok alatt játszödott te a szerencsétlenség. A megvadult lovak a szekérrel a Jókai utcába kanyarodtak s a hirtelen fordulás következtében a már amúgy is megrémült asszony hanyatvágódott és elterült a kövezeten. Az erős esés következtében a szerencsétlen asszony koponyaalapi törést szenvedett és pil­lanatok alatt kiszenvedett. Megindult a rendőri vizsgálat an­nak megállapítására, hogy terhel-e va­lakit a felelősség vagy vétkes gondat lanság. 1933 április 29. | Berend László | Nyíregyháza társadalma egy színnel, egy hangulattal szegényebb lett ebben a hideg, virágtalan tavaszban. Hirtelen, tragikusan váratlanul örök álomra hunyta szemét egy, még élete delén levő, tett­erős férfi: Berend László dr. Szint, han­gulatot és érzést különösen azokból vál­tott ki, akik közelebbről ismerték, de betegeiből is, akikbe az elhunyt vitali­tása, meleg férfiassága, fennsőséges ke­délye reményt s vigasztalás öntött. Mind­össze ötven évet élt, de ebben a rövid ötven évben sok átélés, sok küzdelem mellett az élet szépségeinek intenzív érzete áradt szét 1882-ben, november 27.-én született Nagy-Kálióban, s szülői házban, bölcsőjétől kezdve olyan lég­körben nevelkedett, amelyben azzá a férfiúvá kellett lennie, amilyen lett. Atyja aranydiplomás orvos, a megye törvényhatóságának főorvosa, minden polgári erénnyel ékes, ritka testi és lel­kierejü, bölcs és jó ember, orvos és hazafi volt. Berend László dr középiskoláit itt Nyiregyházán, az orvosi egyetemet Buda­pesten végezte, már akkor nagynevű gyermekorvos bátyja, a gyászos emlékű proletárdiktatúra alatt mártír halált halt Berend Miklós egyet, tanár védőszár­nyai alatt, Budapesten hosszabb ideig folytatott klinikai gyakorlatot, majd Er­délyi professzor nőgyógyászati szanató­riumának alorvosa, azután a homonnai közkórház igazgató főorvosa lett, de a szive ide vonta-huzta vissza a nyiri ho­mokbuckákra, itt telepedett le állandó­an, itt lett boldog férj és apa, — jó or­vos, kitűnő nőgyógyász — aztán jött a háború- Berend László dr mindvégigj harctéri szolgálatot teljesített. Éppen ugy, mint bátyja, nemcsak mint orvos, mint katona is kitűnt férfias bátorságá­val — egyszer egy pánik alkalmával még 1914 őszén ő mentette meg a hely­zetet az initiativa magához ragadásával. Mint sorozó orvos, kísértést megvető, feddhetetlen integer becsülettel töltötte be hivatását s két legfelsőbb kitüntetést a bronz és ezüst Sígnum Laudist érde­melte ki és vezetőorvos lett. Kitűnő na­turalista zenész, jó vívó, szenvedélyes utazó s minden emberi értéknek isme­rője — és barátainak szemefénye volt, — ma vigasztalan bánata. Mint az ÓTI igazgató-főorvosa kiválóan humánus és megértő volt, — sok ember hálája s könnye kiséri sírjába s pillanatnyira mintha minden szin s illat, ebben a ri­deg, virágtalan tavaszban. Haláláról a család a következő gyász­jelentést adta ki: Özv. dr, Berend Lászlóné szül. Klár Panna, ugy a maga, mint leánya Ágnes nevében mélységes fájdalomtól lesújtva tudatja, hogy a forrón szeretett legjobb férj és apa dr. Berend László orvos, az Országos Társadalombiztosító Intézet Nyíregyházi Kerületi Pénztárának igaz­gató főorvosa, tartalékos ezredorvos, a kettős hadiékitményes Signum Laudis tulajdonosa stb. 1933. évi április hó 27-én, délután 1 órakor, életének 50-ik, boldog házasságának 20-ik esz­tendejében rövid szenvedés után hirte­len elhunyt. Drága halottunkat a róm, kath. egy­ház szertartása szerint folyó hó 29-én d. u. 4 órakor fogjuk az O. T. I. nyíregy­házi kerületi pénztárából az északi köz­ponti temetőben örök nyugalomra he­lyezni s az engesztelő szentmise áldo­zatot május hó 1-én, d. e. fél 9 órakor fogjuk az egek Urának bemutatni. Nyir­egyháza, 1933. április hó 27. Emlékedet kegyelettel örökké megőrizzük 1 Ruzso­nyi Pálné szül. Berend Margit testvére férjével és gyermekeivel, özv. Rottmann Lajosné szül. Bleuer Ilona, özv. Klár Leóné szül. Groák Anna anyósa, özv. dr. Berend Miklósné gyermekeivel, Klár Gyula^ Klár Berta férjével dr. Vásár­helyi Zoltánnal, Klár Rózsa özv. dr. Halmágyi Béláné sógornői és sógorai. Nemesített vető faj burgonyák, u. m. Gülbaba, Áldás, Korai sárga, Aranyalma, Ella és piros csemege őszi rózsa burgonyák Széles Károly nyir­tassi gazdaságában jutányos áron kap­hatók. R Tábla elrendelte a tiszaeszlári arzénes asszony elmeállapotának megvizsgálását A nyírngyházi kir, törvényszék által 15 évi fegyházbüntetésre ítélt özv. Vi­rág Pálné ügyével tegnap foglalkozott a debreceni ítélőtábla. Özv. Virág Pálné tiszaeszlári asszony tudvalevőleg első férjét s második férjének első feleségét arzénnal megmérgezte. Fellebbezés foly­tán került a bünügy a Tábla elé s a tábla a két ügyet egyesitette. A tegnapi tárgyaláson özv. Virág Pálné ugy visel­kedett, mintha nem volna egészen nor­mális, ezért dr. Jeney Gábor főügyész­helyettes indítványára, amelyhez a vé­delem is csatlakozott, a tábla elrendelte az asszony elmeállapotának megvizsgá­lását s erre az időtartamra a tárgyalást elnapolta. R szakosztályok ülésén azt hangoztatták, hogy az Óceán rí. súlyos károkat okozott a városnak Nem adnak törlesztési engedélyt az Óceánnak, de nem ís veszik meg a gyártelepet. — A törlési javaslatot leszavazták A városnak az Óceán rt.-gal kiéle­ződött ügye űj fordulathoz jutott. Tud­valevő, hogy Nyíregyháza peren kivüli egyezséget kötött az Óceánnal. Az egyez­eég értelmében a város vagy megveszi 25.000 pengőért a gyártelepet, vagy pe­dig törlési engedélyt ad, vagyis feladja a városnak a gyártelepre bekebelezett elővásárlási jogát és tétlenül nézi, hogy az idegen érdekeltség fel parcelláztatja és áruba bocsátja a város belterületén lévő értékes, több mint 10 holdas terü­letet. Ha a város megtagadná az egyez­séget, akkor az Óceán folytatja a pert és a biróság feladata lesz, hogy igazsá­got tegyen a közérdek szempontjából nagy fontosságú kérdésben. Megállapít­ható, hogy míg a város vezetősége haj­lott afelé a megoldás felé, hogy adjuk meg a törlési engedélyt az Óceánnak, mert hisz a másik módus vivendit, a 25.000 pengőért való megvásárlást most a vár«s képtelen megtenni, a képviselő­testület egy igen tekintélyes részének kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy nem szabad az Óceánnak kezére juttatni a telepet, hanem a biróság íté­letét kell kérni a nagyjelentőségű kér­désben. Már a mult havi szakosztályi ülése­ken ethangzott az az álláspont, hogy 1930 óta, amikor az egyezséget megkö­tötték az Óceánnal, beállottá gazdasági lehetetlenülés, a közbejött bankzárlat következtében a város ha akarta volna sem szerezhette volna meg a 25.000 pengőt, mivel az értékes birtokot visz­szaválthatta volna a városnak. Illés An­dor dr. kir. törvényszéki elnök és még többen arra az álláspontra jutottak, hogy meg kell vizsgálni az ügy komplexumot attól kezdve, amikor az Óceán rossz pénzen, részvényekkel fizette meg a városnak a teljes árát. Valószínű, hogy a biróság olyan monumentumokat lát meg a városra káros ügylet menetében, amelyeknél fogva az Óceán és a város között létesült megegyezés is feloldható. A felmerült aggályok hatása alatt kimondották, hogy visszaadják az omi­rózus ügyet a jogászok bizottságának, találják meg a megoldás útját. A bí­zottság szűkszavú döntését a tegnapi szakosztályok ülésén ismertették és he­ves vita indult meg. A jogügyi bizott­ság nem mondott semmi ujat s az volt a konklúziója, hogy meg kell becsültetni a telepet a mai árak szerint, hadd lás­suk, hogy ha csakugyan perre kerül a a sor, nyerhet-e a város. Bencs Kálmán dr. polgármester ki is küldte a felbecsülő bizottságot, mely­ben ifj. Tóth Pál, Valkó Pál, Kovács Dezső, Karasz János, Baruch Jenő mér­nök vettek részt. Ők is azt jelentették, hogy 25.000 P megér a telep, de há­rom évbe is beletelne, mig a város a vétel esetén az építmény téglaanyagát kiárusíthatná. A becslők a terület négy­szögölét csak 2 pengőjével számították. A jogügyi bizottság javaslata nem hozott világosságot és a polgármester újra azt javasolta, hogy meg kell adni a törlési engedélyt az Óceánnak. A ja­vaslatot Bálint István dr. támogatta, a kinek jogi véleménye az volt, hogy a kötött megegyezés elől a város nem térhet ki. Ezzel szemben Tóth Bálint és Pisszer János erélyesen hangoztatták, hogy bátran állhat a város a biróság ítélete elé, mert az Óceán annak idején rossz pénzért vette az ingatlant, köte­lességét nem teljesítette, nem indította meg a gyárat, lekötötte a nagy föld­területet és kivonta a hasznosítás lehe­tősége alól. Pisszer János számszerűen ís kimutatta, hogy legalább 80.000 pengő kárt okozott az Óceán a vállalt köte­lezettség be nem tartásával. Élénk és szevedélyes vita indult meg, mig végre a polgármester szavazásra tette fel a kérdést. A törlést kérő ja­vaslat mellett csupán Bálint István dr. szavazott, mig Tóth Bálint javaslatát, hogy tagadja meg a város a bekebele­lezés törlését, nagy többség tette ma­gáévá. A többségi szavazat láttára egy hang közbe szól: — Majd meglátjuk, mi lesz a név­szerinti szavazásnál. Tóth Bálint erélyesen válaszolt: — A névszerinti szavazást is válla­lom ! Semmiféle terornak nem engedünk. Ezzel az izgalmas akkorddal záró­dott az Oceán-ügy szakosztályi tárgya­lása. SZESZGYÁRAKNAK a mezőgazdasági jelleg elismerése iránt benyujtandókérvény blan­ketta kapható a Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalá­ban Nyíregyháza, Bethlen u. 1. Telefon TT

Next

/
Thumbnails
Contents